Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-06-18 / 641. szám

Junius 18. BÉRMUNKÁS 7. oldal. PARÁSZTLÁZADÁS BÉKÉSMEGYÉ­BEN 200 ÉVVEL EZELŐTT Irta: RAB IMRE. Az 1437 évi erdélyi forrada­lom és az 1514. évi Dózsa-láza- dás nem állnak egyedül a ma­gyar történelemben. A magyar jobbágyság társadalmi helyzete még külföldi viszonylatban is ezer éves tragédiát jelent, amely­ben a forradalmi katasztrófák jelzik a kiemelkedő mozzanato­kat. Már az árpádházi királyok alatt is törvényes büntetésnek te­kintették az alacsonyabb társa­dalmi osztályba való kényszerí­tést s igy belement a köztudatba a kettős becsület: a nemesi és a jobbágyi becsület gondolata. El­gondolhatjuk, hogy ennek a ket­tős morálnak az átka mennyi bajt zúdít a jobbágyságra, ame­lyet még a királyi hatalom se tud az oligarchia uraitól megvédeni s amelyet még az egyház sem tud megvédeni s amelyet a világi hatalom csak adókkal és rossz bánásmóddal tud sújtani. A jobbágyságnak zaklatott helyzete magyarázza meg, hogy időnként még olyan időkben is keletkeztek parasztmozgalmak, amikor semmi remény nem le­hetett arra, hogy a megmozdulás eredményhez vezet. A kétségbe­esés rossz tanácsadó s a pillanat keserűsége nem ér rá fontolgatni a közeljövő még rosszabb eshe­tőségeit. Ötven évvel ezelőtt irt köny­vekből és Békés vármegye csak­nem kétszáz éves jegyzőkönyvei­ből bontakozik ki az 1735-ben lefolyt Fero-féle néplázadás ké­pe. A történetírók a szerbeknek XV-ik századbeli történetével hozzák kapcsolatba. A szerbek 1. Lipótot a törökök elleni háború­ban nagy haderővel segítették s ezért nagy kiváltságokban része­sültek. Saját patriarcháiktól füg- tek, saját tisztviselőik kormá­nyozták őket. Vallásukat szaba­don gyakorolhatták, iskolákat ál­líthattak fel. . . Ezekért a kivált­ságokért a szerbek nagyon hálá­sak voltak s a II. Rákóczi Ferenc elleni küzdelemben is Lipót mel­lé állottak . . . A császári hála azonban nem élte túl — a veszélyt. Mihelyst Rákóczi szabadságharcát lever­ték, a császári udvar nem érezte többé kötelezve magát a császári Ígéretek betartására. Eltörölte a patriarchal hivatalt, német tábor­nokok parancsnoksága alá he­lyezte a szerb katonákat, meg­akadályozta vallásuk szabad gya korlátát és — a római katholi- kus egyházba akarta kényszeríte­ni a szerbeket. Ez ellen lázadt fel Pero szerb ezredes, hogy megvédje népe ki­váltságait. A bécsi udvar egy bánsági szerb püspököt nándorfehérvári érsekké neveztetett ki azon felté­tel alatt, hogy az összes szerbe­ket térítse a romai katholikus egyházba. A szerbek — Pero hatása í i alatt — menekülésre kényszeri- tették az áruló érseket. Pero azonban nem elégedett meg eny- nyi eredménynyel. Mivel a len­gyel örökösödési háború folytán a magyar és német katonaságot kivonták az országból, a váro­sok a szerb határőrök védelmére voltak bízva'. Pero kihasználta ezt .Táborba szállította a szerb katonákat és magyar tömegeket is sikerült bevonni a felkelési mozgalomba. . . . A hivatalos történetírás pusz­tán ezt a szerbeket érdeklő ese­ményt látja a mozgalom hátteré­ben. És ez — látszólag igaz is. De mint ahogy lélektanilag ért­hető, hogy Dózsa parasztjai is “elégedetlenségből ” vállalkoztak a keresztes hadjáratban való részvételre s nem azért, mert a keresztes háború érdekelte őket, épp úgy érthető, hogy Pero ezre­des azokat a békés, csöndes al­földi embereket tudta a felkelési mozgalmaknak megnyerni, akik a történetiró szavai szerint ,,a je­len viszonyokkal nem voltak megelégedve”. ... A név, mely lyel Pero megmozdulásra birta% az embereket — II. Rákóczi Fe­renc neve volt.... Milyen furcsa iróniája a sors­nak, hogy Pero a békéscsabai, dobozi, öcsödi, szentandrási s más békésmegyei falvak népével el tudta hitetni — Rákóczi eljö­vetelét, amikor az már anyja Zrínyi Ilona mellett pihent a konstantinápolyi temetőben.... Rákóczi már nem jöhetett visz- sza, de a békésmegyei nép fegy­vert fogott. Peron kivül Vértessy Mihály szentandrási biró, Sebes­tyén János és Szilágyi István szentandrási esküdtek voltak a felkelés vezérei. . . A földesurak veszélyben voltak. Gyulát több napig ostrom alatt tartották s itt-ott már győzelemről számol- I hattak el a felkelők. Minek foglalkozzunk a részle­tekkel? A mozgalmat elnyomta a császári hatalom. Békésről 48, Szentandrásról 37, Csabáról 10, Szeghalomról 15, Vésztőről 16, Öcsödről 9, Dobozrol 16 reszt­vevőt fogtak el. A vezéreket ki­végezték, a többi résztvevők kö­zül is sokat halálra vagy több évi nehéz munkára ítéltek .... Érdekes feljegyezni, hogy a ki- végzendők közül többeket fel­szólítottak, hogy “netán életük megmentésec óljából az egye­dül idvezitő” egyház kebelébe térjenek. ... A törtenetiró sea- vai szerint: Református öreg Barta István határozottan vissza­utasította az ajánlatot; ellenben Matula P., Szántó M. és Szabó P. abban a reményben, hogy ke­gyelmet nyernek, utolsó órában elhagyták református hitvallásu­kat .... De ez a hittagadásuk is hiábavaló volt. Meg kellett hal­mok, mint a többinek, akik ha­lálra voltak Ítélve.” Hogy mik voltak a zendülés közelebbi okai, azt a királyi hely tartó, Ferenc lotharingiai herceg leiratából lehet sejteni; ő ugyanis “értesülvén, hogy a leírt zendü­lés egyik főoka a földesurak és bérlők zsarolása és a népnek túl­ságos adókkal való terhelése volt és felhívta a megyéket (1736 május 6) hogy értesítsék őt: j igaz-e a vád? s ha igaz, kik vol­tak a népzsarolók?". . . . Ezt Ír­ja Zsilinszky Mihály (A Békés­megyei Mlvelődéstörténelmi Tár­sulat Évkönyvében 1875-ben) s hozáteszi: “pedig kétségen kivül érdekes lett volna megtudnunk, voltak-e általában és kik olya­nok, akik a népet rossz bánás- . módjukkal ingerelték?” A hivatalos történetírás még nem felelt e kérdésre. Szerkesztői Üzenetek Akroni vitázók. Nemcsak a vasgyárak és öntödék képezik a nehéz ipart, hanem a bányászat, erdőirtás, stb. a nehéz iparhoz tartozik. Rákóczi tag, Trenton, N. J. — A mutatványszámokat a Bérmun­kás néhány legutóbbi számaiból elküldöttük. Amint Írja, ha látni fogja, hogy a Bérmunkás nem vallásellenes és isten gyalázó, elő is fog fizetni rá. Ha tetszett ön­nek a népgyülési szónok beszéde, akkor bizonyára megérthette be­lőle azt is, hogy tisztelni kell mindenki meggyőződését, ha az becsületes szándékon alapszik. Ha tehát ön nem akarja, hogy a vallási meggyőződését valaki megsértse, miért akar irányt szab ni másoknak, akik megyőződés- ből bírálnak el dolgokat, tudo­mányos alapon és nem a régi val lási dogmák szerint. A mi célunk a munkásosztály szervezése az ipari uninizmus el­mélete alapján: A Bérmunkás ezt az álláspontot képviseli és ha munkástárs cikkeket keres a Bér­munkásban, véleménye oda fog kialakulni, amit az IWW hirdet, hogy minden vallási és faji kü­lönbség nélkül szervezzük meg ipari erőnket a kapitalizmus meg döntésére. A vallás az uralkodó osztály egyik védbástyája, mely- lyel a kizsákmányoláson alapuló uralkodását védi meg. S. Newark, N. J. Nyikos na­gyon is nyikos beszámolóját az Uj Előrében olvastuk. Mit vár­hatunk egy olyan alaktól, aki be- ! ismeri, hogy nem volt jelen az előadáson, csak a végén érkezett oda és ugyanakkor kioktatni akarja az előadót, hogy miről kellett volna beszélnie. Az ilyen szerencsétlen gondolkozásu em­berekkel el lehet hitetni azt, — hogy az Önképző a lépcsős rá­tán ugyanúgy 450 dollár beteg­segélyt fog fizetni, mint most. Mert az csekély különbség, hogy most egy év alatt veheti ki egy j beteg a 450 dollárt egy huzam- ban, mig a lépcsős rátán egyhu­zamban csak 300 dollárt vehet ki és azután még tovább 25 hé- : tig betegnek kell lennie ugyan- ; azon betegségben, anélkül, hogy egy centet is kapna és csak az­után jogosult a további segélyre, Ez olyasmi, mint az a sokatmon­dó dal, hogy "you'll get pie in the sky when you die”. Ami pe­dig a Fehér nevű “árva” szerve­zőnek a húsos fazék körüli lege- lését illeti, az is úgy van, aho­gyan arról a gyűlésen szó volt, egy gyár belsejét nem látta. Ha valaha is sejtette volna ez a juh pásztor, hogy itt Amerikában a nyikos féle párt fajjuhok őrzése által annyi éven át oly jó fizetést lehet huzni, már régen ott hagy­ta volna a mezőkövesdi “árvasá­gát és ki jött volna az ő ré­szére ebbe a tejjel-mézzel folyó Kánaánba. Kalauz A chicagói “BÉRMUNKÁS OTTHON” 1961. N. Halsted St. Nyitva minden este 7 órától. — Minden vasárnap d. u. tudomá­nyos előadás. — Minden péntek este taggyűlés. — A Modern Színkör összejöveteleit minden szerdán este tartja. . . Ha szabad idejét hasznosan és kellemesen akarja eltölteni, fel­tétlenül látogassa meg a Bérmun­kás Otthont.-............ - O—■ ................ A Chicagói Juniorsok részére minden pénteken este iskolát tart az IWW a Burnside"! K. P. Halkban (9237 Cottage Grove alatt.)------------o-----------­A Pittsburghi IWW. magyar propaganda csoportja minden hó 2-ik és 4-ik szombaton este tartja összejöveteleit az Int. Szoc. Ly- ceumban 805 James, N. S. Pitts­burgh.------------o-----------­Az IWW philadelphiai csoport­ja minden hét csütörtökjén gyű­lést tart saját helyiségében, 332 West Gerard Ave alatt.------------O-----------­Az IWW Bridgeporti csoport­ja minden hó 1-só és 3-ik péntek estéjén 8 órakor tartja gyűléseit 318 Spruce St. alatti helyiségé­ben, mely gyűléseken a szerve­zetbe beállni szándékozó mun­kástársak jelentkezhetnek felvé­telre.------------o-----------­Az IWW Cleveladi magyar csoportja . összejöveteleit tartja minden péntek este az E. 104-ik utca és Buckeye Road sarkán.------------o-----------­Az IWW clevelandi magyar csoport szervező bizottsága gyű­léseit tartja minden második szombat este.------------o-----------­Cleveland West side-i Bérmun­kás olvasók minden pénteken est« 1866 W. 44-ik St. alatt .jönnek össze, ahol a heti agitáció eredmé­nyeit beszélik meg.------------o-----------­Az IWW ifjúsági csoport össze­jöveteleit tartja minden péntek este az East 104-ik utca ét Bu­ckeye Road sarkán.

Next

/
Thumbnails
Contents