Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-06-18 / 641. szám
Junius 18. BÉRMUNKÁS 5. oldal. AZ OLVASÓK KÖRÉBŐL A RÁKóCIAK ELLENZÉKI GYŰLÉSÉN CSAK A LEGYEK JELENTEK MEG BRIDGEPORTON E rovatban minden oly közérdekű dolgot készséggel közlünk, mely a munkásosztály érdekét szolgálja. Kérjük a levelekt teljes név és cim aláírásával ellátni, amit azonban a levélíró kérelmére esetleg mellőzünk vagy csak kezdő betű jelzéssel látunk el. Szerk. Buffalo, N. Y. Tisztelt Szerkesztőség! Az alábbi sorokban akarok számot adni arról a Bérmunkás olvasóinak, hogy mikor vasárnaponként a Bérmunkást és az Industrial Solidarityt a kezembe veszem és szórakozásnak azt tartom, ha velük agitálni megyek. Sok különböző fajtájával találkozók a munkás embereknek. Miután a buffaloi helyzet is az, hogy a munkásságnak igen kis hányada dolgozik, mindenfelé a panaszt és kétségbeesést tapasztalom. Nem hallok mást, mint fél éve, 7 hónapja, egy éve nem dolgozom. Gyermekeimnek nincs mit enni, nincs ruhájuk, nincs cipőjük. Az iskolába is úgy küld- hetem csak, ha az egyiknek a cipőjét a másik használja. — Ilyen és ehhez hasonló panaszok azok, melyekkel agitációs utam- ban találkozók. A sok különböző fajtájával a munkásoknak, kikkel agitációs utamon találkozók, érdemes meg emliteni a következő esetet: Az egyik házban, miután magyarul nem beszélnek, mikor egy kis lány nyit kaput, megmondom mi járatban vagyok. Az Industrial Solidarityt ajánlom. Megjelenik a ház embere, ki bár egyszerű munkásember lehetett, ki akar utasitani a házból, hogy munkás- ujságot nem akar olvasni, mert ő neki pénz kell és mi azt nem bírunk neki adni, csakis a kapitalisták. Kis lánya is beleszól a vitatkozásba és azt mondja az apjának, hogy ilyen újságot kellene neki olvasni, ha azt akarja, hogy pénzt kaphasson, mert ez az újság arra tanítja a munkásokat ,hogy szervezzék meg ipari erejüket és egységesen akkor kikövetelhetik a kapitalista osztálytól a pénzt munkájukért, mit most nem kapnak meg. Az apja majdnem megverte a lányát ezért a közbeszólásért, mit csak azért nem tehetett meg, mert én is ott voltam és a kis lánynak pártjára álltam. Utánna nagyon heves beszélgetés folyt kettőnk között, — melynek az eredménye az volt, hogy deportálással és feljelentéssel fenyegetett és hogy minden munkást, ki ilyen munkás lapot árul, elzáratna. Miután láttam, hogy célt elérni nála nem leheti nem akar tudatára ébredni kizsákmányolásának, hogy miért nem dolgozhat már ő sem ebben az “áldott rendszerben a Kánaán földjén" odébb áltam. Ezen eset hü bizonyítéka annak, hogy a munkásosztály sorai között még mindig sokan van nak, kik nem akarják megérteni azt, hogy a modern gépipar fejlődése folytán kiszorultak az iparokból, rájuk a termelésnél többé nincsen szükség. Még mindig nem akarják belátni azt, hogy ebben a társadalmi rendszerben ha valaki pénzt akar munkájáért a kapitalizmustól, azt csakis szervezett ipari erejének segítségével érheti el. Nem szólva arról, hogy az ilyen szerencsétlen munkásember elképzelni sem tudja ; azt, hogy a világ munkásainak szervezett ipari ereje képes volna máról-holnapra megszüntetni a bérrendszert mely csak szenvedést és nélkülözést juttatott osztályrészül a dolgozóknak. Az ilyen szerencsétlen munkásember sajnálatot érdemel, mert a sok nélkülözés és szenvedés, melybe e kapitalista rendszer juttatta, minden gondolatát a létfentartás legelemibb szükségleteinek előteremtésére kellett fordítania. Azonban örömmel állapíthatjuk meg ,hogy az uj generáció, mint kis leánya, ki a fejlődést van hivatva tovább vinni, már látja a kapitalizmus kegyetlen kizsákmányolását és látja azt, hogy ennek csak úgy vethetünk véget, ha olvassuk a forradalmi munkás szervezet, az IWW lapjait, — Ha a bányászok kipucolnák soraikat úgy a United Mine Workers of America mint a National Mine Workers of America vezéreitől és maguk vennék kezükbe ügyeiknek intézését, úgy bérharcuk minden bizonynyal eredménynyel végződhetne. Emlékezzünk csak vissza az 1927-ben le- I zajlott coloradói bányászok harcára, mikor az IWW forradalmi j szervezetének zászlaja alatt vívták hősiesen harcukat. Az egy dolláros bérlevágás helyett egy dollár béremelést kaptak a bányászok. A bányászoknak itt is ipari szervezetre van szükségük, mint azt az IWW tanítja, ha azt akarják, hogy harcuk sikeres legyen. Itt a vezérektől mentes szervezetben: egynek a sérelme, valamennyinek a sérelmét ielerM. Western Pennsylvania puhaszén mezőin Braunswille és Uniontown környékén egyes bá- j nyászok csak 3—4 napokat dolgozhatnak hetenként. Átlagos I Közvetlen a Rákóczi konvenció után, ahol olyan csúfos vereség érte az Uj Előre belülfuró vigéceit, valahogyan helyre akar ták hozni a rajtuk ütött csorbát s mindjárt melegébe népgyülésre hívták a bridgeporti ellenzékieket az 50 tagú papiroson létező bizottság nevében. Kibérelték a nagy Rákóczi Hallt, kirendelték Mayert főszónoknak New Yorkból kiosztották a röpiratokat és várták az ellenzéki tömjeget. Nyolc óra, fél kilenc és már- már kilenc óra is elmúlt, de bizony nem jött a tömeg és a szónokkal együtt vagy heten ólálkodtak a néhány ezer embert be fogadó terembe, ahol csak kizárólag a legyek zümmögése zavarta a csendet. Egyszer csak j hogy az ipari szervezkedés szükségességére felhívjuk a munkás- osztály figyelmét, melyen keresztül képesek leszünk ezt a pusztulásra megérett kapitalista rendszert elmozditani, hogy helyébe állítsuk a dolgozók társadalmát, hol fenn fog állni az: aki nem dolgozikyne is egyék. A. Havrilesko. keresetük napi 12—14 órai robot mellett nem igen haladja meg a két dollárt. Rozoga, — egészségtelen odúkban laknak, akár a remeték. Rongyosan, — éhesen tengődnek és 8—9 tagú családjaiknak még kenyérből sem jut elegendő. A vásárlást ) csakis a company stórokban engedik meg nekik, viszont az árat mindenben a duplájában állapítják meg. A bányászok itt pénzt hosszú hónapokon keresztül nem látnak, mert keresetüket a company üzletek lefoglalják. A környéken a Frick bányákat a 8 legnagyobbat lezárták és most a munkanélküli bányászok panaszkodnak egymásnak tömegekbe verődve és iárgyalják, hogyan lehetne helyzetükön javítani. Az IWW harcos tagjai is közöttük vannak, ismertetik előttük a bányászok helyzetét, hogy Ipari j Szervezetük kiépitése által lesznek csak képesek mai nyomorult 1 helyzetükön javítani. fogta magát Mayer és hirtelen kiosont a teremből és eltűnt, —. mint a kámfor. Az első ellenzéki gyűlés a konvenció után ilyen eredménynyel végződött. Most aztán újból próbálkoznak és úgy akarnak hangulatot kelteni, hogy a reakciósok nem adták ki nekik a Rákóczi Hallt. Ezzel akarják megnyerni a munkás érzelmű tagságot. De azt már nem mondják meg nekik, hogy alig pár hónappal ezelőtt ezek az Előre féle álkommunisták valójában a leg- reakciósabb eszközökhöz ayultak és úgyszólván forradalmi "kommunista taktikának nevezték azt, hogy ne adják ki az IWW gyűlésére a termeket. Ezek a reakciós bürokraták mernek bírálatot mondani mások ról, akik mindenkibe bele szeretnék fojtani a szót, ha nincs egy véleményen velük, ők oktatták ki a magyar munkásnegyedek teremtulajdonosait hogy tagadják meg a gyüléstermet és ha most nek k nem adják ki a termet, hát “forradalmat” kiáltoznak. A második gyűlésén, melyet most egy másik I erembe hirdetnek/ az a fő napirend, hogy Varga elnök megtagadta nekik a Rákóczi Hall kiadását. Amikor^ pedig kiadták nekik a termet a gyűlésre, akkor csak a legyeket tudták felvonultatni oda. A Rákóczi egylet vezetősége valóban liberálisan járt el csak nemrégen, amikoí legnagyobb romboló lárma közepette is, amelynek hátterében mint már -smeretes, milyen aljas szándékkal az Uj Előre áll és mégis azt láttuk, hogy az Uj Előre szerkesztője a Rákóczi Hallban tartott gyűlést. Ez sokkal szebb és becsületesebb eljárás, mint amit az Uj Előre párt fékereitől várni lehetne. Mert ők egyszerűen kizárják az ellenzéket, mint rombolókat, mint legfőbb csinálták a házi betegsege.’yzőjük konvencióján, pedig ott valóban a pénzek elherdálása, ahogyan az ellenzék állította, teljesen bebizonyítva lett. Mégis kizártak tagokat, akik már 2 3 éve fizették az egyletet. Erről beszéljenek a bridgeporti gyűlésen beszéljenek a saját egyletükben elkövetett visszaélésekről és csak aztán kontárkod- janak olyan egylet ügyeibe, mint a Rákóczi egylet. Hogy a pártvezérek ideje lejárt, annak bizonyítéka a bridgeporti “ellenzéki" gyűlés, ahonnét a szónoknak hosszú orral kellett távozni. Tudósitó. FIGYELMEZTETÉS. . .Ezúton hivjuk fel munkástársaink figyelmét, — bármi néven nevezendő pénzt küldenek a köz pontba, úgy azt vagy money or- deron, vagy chekken küldjék, — mert csakis igy van biztonságban, hogy a pénzt biztosan kézhez is j kapjuk . A BÁNYÁSZOK MUNKÁJUK MELLETT AZ ÉHHALÁLLAL KÜZDENEK CSAKIS AZ IWW IPARI SZERVEZETÉBEN EGYESÜLVE LESZNEK KÉPESEK SORSUKON JAVÍTANI. — SZTANA GYÖRGY RIPORTJA. — Greencburgh, Dasitown környéki szénmezőkön több mint 8 ezer bányász bérharcba lépett a'United Mine Workers of America égisze alatt. Amint az álkommunista huligánok ezt megszagolták, rögtön odasiettek és a harcias bányászok szolidaritását kettészakították és ma a helyzet az, hogy a National Mine Workers (kommunista) szervezete nem a kapitalizmus, hanem a U. M. W. of A. szervezete ellen folytatja g harcol.. Minden jobb érzésű munkás látja ezt és undorral fordul el a kommunisták ezen aljas cselekedetétől, mert látják azt, hogy kettészakítva egységüket a kapitalizmus elleni harcban sikeres eredményre bajosan számíthatnak.
