Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-05-14 / 637. szám

Május 14. BÉRMUNKÁS 3. oldal. A PAcn MC-I SZÖVŐ TELEPEKRŐL HAT SZÖVŐGÉP EGY MUN KASRA. A jótékonyságra kifizetett összeg kevesebb volt április hó­napban, mint az azt megelőző hónapokban, úgyszintén az in­gyenes szállókat kevesebben vet­ték igénybe, melyből a burzsoá hogy javult a gazdasági helyzet, üntakulik azt következtetik, — A jelentést a különböző váro­sokból szedték ;ssze s tizenegy város 40 százaléáos csökkenést mutat e egélyre kifizetett ösz- szegben. Persze azt elhallgatják, hogy a legtöb városban a csökkenés azért volt, mert nem isvolt már miből fizetni a segélyt, mivel az erre engedélyezett alap elfogyott mint itt Detroitban is. Már feb­ruárban kijelentették, hogj csak április hónapig tudnak rendesen segélyt fizetni, azután csak ta nagy nyomorúságban levőket fogják tudni segélyezni. Mind a mellett sokkal szívesebben alsza­nak kint a szabadban az embe­rek, mint a tetves, piszkos ingyen szállásokon. * HIGGINS generális, a koldus hadsereg (Salvation Army) fő­parancsnoksága is úgy érzi, hogy már itt vagyunk a sarkon, ahol egy jobb gazdasági viszonyra bukkanunk. Azt hiszem, a gene­rális ur abból Ítél, hogy keve­sebben veszik igénybe a koldus laktanyát. Persze, azt el sem hin­né a generális ur, hogy a tiszta­ságra és önérzetre valamit is adó ember szívesebben alszik kint a parkban, vagy fészerben, mint az olyan tetves koldus laktanyán, ha csak nincs kitéve a biztos megfagyasnak, mint a téli hóna­pokban. A generális ur Angliából jött ide seregszemlét tartani. Nyiltan kijelenti, hogy nem szeretné An­gliát “Dole” nélkül (munkanél­küli segély) látni, bár — mint mondja — sok visszaélés törté­nik ezen “segélyezési rendszerben ■is. Én elhiszem, mivel személye­sen láttam, hogy a forradalmi ér­zelmű fiatal munkások vannak legtöbben munkanélkül, kiket sztrájkra való buzdításért, a rend szer ellen való agitációért dob­tak ki a munkából és ezen se­gélynek a segítségével tudják őket féken tartani s ellenőrizni, mivel minden héten személyesen kell jelentkezni a segélyért. A generálisnak borsódzik a háta ar­ra gondolni, hogy mi volna An­gliában a munkanélküli segély nélkül. Tanácsos volna a Wor­kers partynak körútra küldeni a generálist, sokkal nagyobb meg­győződéssel tudna a munkanél­küli segélyért harcolni, szónokol­ni, mint a legjobb Workers Party szónok ¥ Detroitban nagyszerű ötlete támadt a munkanélkülieket segé­lyező bizottságnak. Egyszerűen és nagyszerűen oldottak meg a munkanélküli kérdést. Egyszerre munkát es segélyt is adtak a munkanélkülinek. Ugyanis kiosz­tottak 6000 kertet a munkanél­küliek között, adnak nekik vető­magot, csak menjenek dolgozni és lesz mindjárt munkájuk s ha épen fel nem fordulnak még egy pár hónapig, akkor már ehetnek friss zöldséget a sajátjukból, ad­dig csak szedjenek láncfülevele- ket (dandélious) stb. Ugy-e mi­lyen egyszerűen meglehet oldani az egész munkanélküliség prob­lémáját. New York is követhet­né ezen jó példát. * GEORGE KOLOWICH len­gyel származású bankárt 500 dollár bond alá helyezték, mert azzal vádolták, hogy elsikkasz­tott 312.000 dollárt a bankjába berakott betétekből. Ezenfelül még 2 millió dollárra rug a négy bankfióknál levő összeg, melynek az elkezdésével vádolják, mivel ezek az ő privát bankjai voltak. Persze a bíróság ezen vádból ki­folyólag is bondot rendelt el ; 32.000 dollárban. Milyen jé újság ez is, számít­sunk csak egy kicsit, tételezzük fel, hogy a bankár urnák nem tetszik megjelenni a tárgyaláson és odavesz a bond? Mennyit nyer akkor a volt szenátor s ban­kár ur? 32.000-ből levonva 500-at, marad 31.500. Most már a 2 milliós bankbukást nem is merem számítani, hogy mennyi marad abból neki, mert félek, hogy belekeveredek. Én csak centekben szoktam számolgatni. * ARTHUR J. MORRIS “A Morris Plan Bank" (ugyan me­lyikünk ne ismerné ezt a bankot) megalapítója és elnöke a N .Ca- rolinai bankárok gyűlésén java­solta, hogy a Bankárok Egyesü­lete azon legyen, hogy az Egye­sült Államok engedje el az Eu­rópának kölcsönzött összeget, — mert az által képes volna meg­javítani az egész világ gazdasági helyzetét. Ez már csak elég jó újság, — most már csak azt várom, hogy I mikor fogja Mr. Morris nekem | elengedni azt a pár száz dollár adósságot, melyet az itteni bank­jából voltam kénytelen felvenni, s nem is más embereknek a meg­gyilkolására, hanem a családom A kapitalista osztály szövőbá- j ; rói itt is kíméletlenül az utcára dobta a munkást. A Botany Passaic Worsted Mills telepén pár hónappáEezelőtt a legmoder­nebb szövőgépet állítottak mun­kába és a régieket kidobták. A munkanélküliek legnagyobb része még mindig abban a tu­datban él, hogy lesz munka, mi­helyest nagyobb rendelése lesz a gyárnak. Reggel a gyárhoz érve, nagy tömeg munkás csoportosul. Mun- [ kát keresnek. Mindegyike sápadt lehangolt, szótalan. Amint meg­látják, hogy a régi gépeket do­bálják ki és az újakat viszik be a gyárba, a remény jelei mutat­koznak a gyár köré csoportosult munkások arcán: talán most már lesz munka, biztatják egymást. Nem tudják, hogy ezen uj gépek lerakása és beszállítása a gyárba még több munkásembert fog az 4 utcára dobni. A helybeli kapitalista lapok feltűnő cikkekben hozzák az el­ső oldalon, hogy a Botany szö­vőgyár nagy megrendelést ka­pott. Másnap tényleg megkezdték a munkások felvételét. Vagy 500- an jelentek meg a gyár felvételi irodája előtt, kik közül az első nap 16-ot vettek fel. Másnap ugyanannyi jelentkezett s ekkor már csak 1 2-re volt szükség s a többit elküldték azzal a biztatás­sal, hogy majd holnap. A mun­kások azóta is várnak, mert a holnap még csak ezután jön. Ez­zel szemben a rqgi munkásokat* kik négy gépet kezeltek, két hét után, hogy a felvétel volt, elbo- csájtctták és az uj jnunkásokkal már 6 gépet kezeltettek .A fize­téseket pedig annyira levágták, hogy a munkásember mikor a fi­zetést megkapja, elszégyeli ma­gát, mert még pirulára sem ele­gendő. Ugyanez a helyzet itt a kör­nyéki összes gyárakban. A nőket fenntartására, melyet a három napos munkából nem voltam ké­pes az ő kegyes segitsége nélkül, megszervezni. Mr. Morrisnak volna legjobb al­kalma megmutatni, hogy úgy be­maximum 30 cent órabérrel fize­tik, mig a férfiaknak 40 centet fizetnek, de senkisem dolgozik 3—4 napnál többet hetenként. És ezekre azt mondják, hogy sze­rencsések, mert dolgozhatnak. A Dundee Textil Mill szövő- bárói is bejelentették a bérlevá­gást és ugyancsak 6 szövőgépet kell egy munkásnak kezelni. Ez olyan elkeseredést hozott a mun­kásokra, hogy az éjjeli munká­sok azonnal sztrájkba léptek. —— Sajnos, a nappal dolgozók nem vállaltak velük szolidaritást és benn maradtak tovább dolgozni. Ezt látva az éjjeli munkások, —- hogy szervezetlenségüknél fogva képtelenek valamit keresztülvin­ni, lehajtott fejjel ők is vissza­mentek dolgozni. E- J. Haveí KENTUCKY BÁNYÁSZOK * FELLÁZADTAK (Folytatás az 1-ső oldalról) Az itt elhelyezett bányáknál a bérlevágások a legnagyobb nyo­morba juttaták a bányászokat. A három hónappal ezelőtt történt legutóbbi bérlevágás csak fokoz ta a bányászok között az elége detlenségét. A bányászok elke­seredését tetőpontra juttatta az, mikor a bányászok szervezetük elismerése helyett a bányabárók újabb gunmen-eket fogadtak fel, kik a bányászokat terrorizálták. A jelekből ítélve a bányászok és bányabárók között, kik a katona­ságot is mozgósították már, el­keseredett harcra lesz kilátás, mert a bányászok erősén ragasz­kodnak ahhoz, hogy csakis szer­vezett bányászok dolgozhassanak a bányákban és követelik a ske- bek eltávolítását. A bányászok hangulata harcias és követelésük a szervezetük elismerése mellett kitartanak. MEGHÍVÓ A New Yorki Általános Mun­kás Dalárda 1931 május 16-án szombaton este 8 órai kezdettel i egy nagyszabású műsoros és tánc ■ cal egybekötött I Keiips Estélyt tart 350 E. 81 St. alatt levő Munkás Otthon nagytermében. A következő programmszámok lesznek: Két egy felvonásos színdarab. Egy 3 tagú kamara zene. Edward 1 urkisher cselló mű­vész. George Steiner hegedű művész Robert Biedermann zongora­művész. Árpád Körmendy a magyar királyi Operaház volt művésze. Miss E. Pasty énekmüvésznő. ----­Miss Beatrice Reichman táncmü- vésznő. Jó zenéről és hűsítő italokról gondoskodunk. Belépti dij 50 cent. szél, amint érez. Vi. NEW YORKI GULYÁS KIRÁNDULÁS Az IWW New Yorki tagjai és a MÖDERN SZÍNKÖR junius 7-én vasárnap tartja ez évi c’ső nagy NAGY GULYÁS KIRÁNDULÁST az ÉDENWALD ERDŐBEN a szokott helyen. Ezúton hívjuk fel munkástársaink és munkáslársnőink figyel­mét, hogy mint a múltban, ha most is jól akarják magukat érezni, úgy ne Ígérkezzenek máshová, hanem ismerőseikkel egyetemben jöj­jenek el ezen gulyáskirándulásra. Ízletes ételekről, valamint hűsítő italokról a rendezőség gondoskodik. Legyünk ott mindnyájan junius hó 7-én az Edenwald erdőben. DETROITI HÍREK JÓ ÚJSÁG

Next

/
Thumbnails
Contents