Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-04-23 / 634. szám

8-ik oldal. BÉRMUNKÁS Április 23. CLEVELANDIBÓL Munka hírek. - Az agitáció múlt- heti eredménye. - Magyar hírek. A TANÁCSOK TÁRHÁZA NÉPGYÜLÉS CLEVELANDON Nem múlik el hét, hogy újabb és újabb reményeket ne kapnánk a helyzet biztos változásáról, — jobbra fordulásáról, de mivel ezek az Ígérgetések közel egy esztendeje tartanak, nem lehet rossz néven venni, hogy még a legkonzervativaHbak sem sokat bíznak azokban. Hoover elnök előljár ebben a javas asszonyi minőségben, de már ő is kimerült a cirkuszi zaj csinálásában. Közel kettőszáz vá­ros intézőségét hivta fel szemé­lyesen az elnöki iroda, hogy a város területén javítsanak meg minden arra szoruló dolgot, hogy eszközöljenek most minden terv­bevett beruházkodást, hogy a munkanélküliség enyhüljön, a nyomor szűnjön. Eltekintve attól, hogy e személyes akció mellett a közelgő elnökválasztás kortes fo­gásai készülnek, az elnöki be­avatkozás ezúttal is olyan el­enyésző eredménnyel járt, hogy a munkanélküliek hivatalos ki­mutatása is nem mutat csökke­nést, de nagyon sok helyütt még emelkedést . Hogy a boszorkánykonyhákon I mi készül, azt csak a legszűkebb beavatottak tudják vagy még azoknak nagyobb része sem, a tény az ,hogy csak a most múlt napokban történt, hogy az east pittsburghi Westinghoüseban az egyik milliós dolláros rendelést, amelyen már hetek óta dolgoztak a munkások, egy napon minden magyarázat nélkül az egész mun­kát visszavonták. Nincs kizárva, hogy a már jól bevált bérlevá­gásnak az előzménye csupán ez a taktika, ami célhoz is viszi az or­szág eme legnagyobb acél és vasmegmunkáló telepet minden ellentállás nélkül, mert hiszen a munkások itt is szervezetlenül állanak a már annyiszor kimuta­tott szervezett ipari bárókai szem j ben. A munkabérek levágása szinte j általánosította a munkást legjob­ban lesülyesztő akkord munkát a j legtöbb munkatelepen. A 15 centtől 45 centig terjedhető óra­bérekkel fokozták fel a szervezet­ien munkások millióinak munka­erejét annyira, hogy 8—10 órai munka után nem szükséges a munkást óvni az esetleges mun- kásgyüléstől vagy olvasástól, ki­fáradt teste már a vacsorája köz­ben elalszik. A profiton kívül semmit sem ismerő társadalmi rendszernek adja most a washingtoni szenátus egyik tagja Robert Wagner azt a tanácsot, hogy fokozzák fel a munkások életstandardját. A sze­nátor szerint, a ' kereskedelmi pangás egyik legfőbb oka az, — hogy Amerika termelő ereje “el­szaladt az „életmód standard -já- tól és a helyzet mindaddig meg­ismétlődhetik, amig a növekvő termelési képességet az életmód színvonalának felemelésével — arányba nem hozzuk. Bármennyire tisztán látja a szenátor az okozatot, gyerekes naivság, hogy azt ne mondjuk, hogy demagógia tőle a világ leg- iparizáltabb országa egy szená­torától azt várni, hogy az ipar és kereskedelem urai önként mondjanak le a profit legpará­nyibb részéről is. Ennek a rendszernek egy má­sik oszlopa az A. F. of L. elnöke William Green cikket irt a Har­vard Business Review legutóbbi számában. A cikk a munkanél­küliséggel foglalkozik és megol­dásul az ötnapos munkahetet ajánlja. A Bérmunkás olvasói előtt nem ismeretlen ennek a “munkás” szervezetnek a szerepe a munkások történetében. Ez a munkás arisztokrácia nemcsak el- gáncsolója, de árulója is volt sok olyan kezdeményezésnek, amely ! idejében képes lett volna meg­óvni Amerika dolgozóit a most bekövetkezett nélkülözésektől. Az ötnapos munkahét Mr. Green követelésében nem vonatkozik csak arra a zártkörű társaságra, amely az A. F. of L.-ben meg­húzódik. Ez Amerika dolgozói­nak alig egy 15-öd része, a kö­zel harminc millió munkással ma éppen úgy nem törődik Green, mint ahogy dicső elődje Sam. Gompers negyven esztendei el­nöksége alatt szóbél sem állott a géptechnika robotosaival. Az 1WW a vlág munkásainak az Egy Nagy Szervezetbe való szervezése elméletével megmutat­ja az egyedüli utat, amely erőhöz juttatja a munkásokat helyzetük megjavítására. Lehet, hogy még ma sem erre a figyelmeztetésre figyel fel a munkás, még ma is vakon követi azokat, akik hang­zatos kijelentésekkel felajánlják szolgálataikat a munkásosztály harcának a kivivására. De nem késhet az idő, amikor a sok csa­lódása folytán belátja valamennyi munkás, hogy helyzete csak ak­kor változik meg, ha azért önma­ga munkástársaival egyetemben szervezete utján lép harcba. Ezt a szervezetet Amerikában az I IWW építi és a munkások szer- i vezkedésével nemcsak a munka- ! idő rövidítésével munkát fog | tudni biztosítani minden dolgozni akarónak, de a dolgozók élet- j színvonalát is fel fogja tudni emelni .mert hiszen az IWW-nak | kimondott célja a termelt javak­ból mindig többet és többet meg­tartani a munkásoknak, mig oly erőt nem képvisel a szervezete révén, hogy magát a bérrend­szert megszüntetheti, hogy az élet javait a dolgozók milliói él­vezzék. Olvasd a Bérmunkást Az az előadás, amelyet április hó 1 2-én Cleveland West sideon Horváth József munkástárs az “Ipari Szervezet és a munkásosz­tály” cimen tartott, sokkal na- gyob halgatóságot érdemelt vol­na .A munkások milliói úgyszól­ván kidolgozták magukat a mun­kából, mert mint egyének tehe­tetlenek voltak a folyton tökéle­tesedő géptermeléssel szemben, szervezetlenül, egyenként nem is kerülhetnek oda vissza, csak az Ipari Szervezetbe való tömörü­léssel . Százezrek megmozdulásáról, az utcán való megjelenéséről hoztak hirt a komunisták sajtói az elmúlt hét folyamán, de hogy ennek egy-két kis szatócs üzleté­nek a megdézsmálásán kívül egyéb eredményei lettek volna, arról senki sem tud. Ellenben, ha azoknak a számoknak csak a fe­le ténylegesen szervezve lett vol­na, ma már nem éhség és nélkü­lözők millióiról Írnának a lapok és beszélnének mindenfelé, de prosperitás lehetne olyan, —■ amelyben minden ember dolgo­zik. Horváth munkástárs itt rész­letesen magyarázza, hogy a munka folytonosságához milyen elengedhetetlen szükségesség a piac, amelynek az IWW tanítása és felismerése szerint a legállan­dóbb és legjobb vásárlói az ipar­ban dolgozó munkások. A szer­vezett és öntudatos munkások tö­rekvése, hogy az életszükségleteit minél nagyobb részben magáénak is mondhassa. Ehhez csak úgy es csak akkor ér el a munkás, ha szervezkedik nagyobb munkabé­rekért és olyan munkaidőért, —• hogy valamennyi dolgozni akaró munkához juthasson. Az előadó munkástárs ismer­teti azoknak a reformoknak a so­kaságát. amelyek hangzatosak és tetszetösek a mindig kényel­mes tömegek előtt, mert hiszen a munkások harcát, a munkások nélkül Ígéri megvalósítani. Ezek a mozgalmak csak a munkások bizalmát kérik, amellyel a törté­nelem tanulsága szerint még minden Időben visszaéltek, a munkásság követelését leszerel­ték. A szerszámok fejlődésével bizonyítja az ipari fejedelmek har talmát és kimutatja, hogy az Egyesült Államok akár belterüle­tén, akár külpolitikáján az tör­ténhetik ma, amit az ipar 59 fe­jedelme lát jónak. Az a felfogás, amely egyfor­mán megejtette a bevándorló? és a benszülött munkást, hogy eb­ben az országban határtalan az érvényesülés lehetősége minden­ki részére — elvesztette vonzó erejét .Az öreg napokra tervezett ingatlanok ezrek és ezrek alól ki­csúsztak, a munkátlanság idejére félre rakott dollárok _a bankok lelkiismeretlen spekulációi által elvesztek. Nincs többé illúzió, csak a tények egyenes felismerése lehet és ez az IWW üzenete, —■ amely csak megismétlése a szer­vezet 25 esztendős tanításának: E szomorú állapotokat meg­változtatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, mely­nek minden az egy iparban —■ vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntethes­sék a munkát bármikor, — ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összeség sérelmének tekinti. Az ipari szer­vezkedéssel az uj társadalom szerkezetét is építjük a régi tár­sadalom keretein belül. A közel egy órás előadás után Kacibán Mihály gyülésveze- tő munkástárs a kérdések és hoz­zászólásokra adta meg az alkal­mat és a hozzászólásoknál egy nívós vita fejlődött ki a nézetek tisztázására, de amely mindvé­gig magán viselte a résztvevők tárgyilagos és öntudatosságát. Tudósító. MEGHÍVÓ! Kitűnő szinielőadásban lesz része a Bérmunkás olvasóinak és a clevelandi magyarságnak 1931 ÁPRILIS HÓ 26-ÁN, VASÁRNAP ESTE AZ IFJÚSÁGI KÖR NAGYTERMÉBEN 11213 BUCKEYE ROAD Színre kerül három 1 felvonásos életkép A kékvériiek -- A szecskavágó -- A biró előtt A Biró előtt humoros jelenetet az ifjúsági csoport adja elő magyar nyelven. Kezdete este 8 órakor. Belépő jegy előre váltva 40 cent, a pénztárnál 50 cent. — Váltsa meg jegyét már most és hívja meg magyar ismerőseit is. — Ne fe­ledje a dátumot, 1931 április hó 26-án. Vasárnap.

Next

/
Thumbnails
Contents