Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-04-23 / 634. szám

2-iIc oldal.

BÉRMUNKÁS

Április 23.

MAGYARORSZÁGI HÍREK

o

A NAGY BÖRTÖN

10 évi tervszerű fegyházi rendszabályok alkalmazása után azt mintegy betetőzésül a m. kir. kormány 1930 dec. 1-étől a kivételes törvényekre való hivatkozással rendeletileg az egész or szág területére a bejelentési kötelezettséget kiterjeszti államrendészeti érdekből. Eltekintve attól .hogy ez a még megmaradt, szabad költözködési és lakhatási jog utolsó szikráját is kiirtja, számításba véve Magyarországnak 8 millió lakosát, megszorozva a bejelentő lap 8 filléres árával, elég szép summát jelent a kormány kasszája számára egyszerre. A kurzus uTai pedig saját személyüket előszeretettel tévesztik össze az állam fogalmával, igy megértheti, mit jelent az állam- rendészeti szempont. Ha jól tudom, a cári Oroszországban is valahogy az a nagy börtön ilyenekből állott és mégis összeomlott. Rossz tanitótól vettek leckét Bethlenék, ha II. Miklós cári módszereit majmolják.

*

A proletár diktatúra bukásakor a Munkásbiztosintó pénztárt is elkommunizálták a munkásoktól a fehér terroristák. Hát azóta az összes megunt szeretőkkel és tehetségtelen ébredő fascista if- jakkal, csuhásokkal, kimustrált adóvégrehajtókai, fogatlan zupás őrmesterekkel és lecsúszott dzsentrikkel, valamint politikai papagályokkal rakta tele Vass József néhai népnyomoritó miniszter a munkás biztositó pénztárt, amelynek tintakuliai és egyébb senkiháziai szégyelve a munkás szót a címben, Társadalombiztosítóra változtatták át. A köztudatba mint Társadalombiztosító Intézetet becézik. Elég az, hozzá, hogy a nagy Magyarországnak megfelelő épületet megnagyobbították, az adminisztráció ugyanis nem fért el a régi épületbe. Ez a nagyobbitás 4'/2 millió pengőjébe került a pénztárnak, nevezetessége egy 1 6 emeletes torony. A torony végén mind a négy oldalán egy-egy óriási dupla u. n. orosz kereszt látható, mintegy jelképezésül annak, hogy a krisztusi szeretet nevében milyen svindliket vesznek igénybe, hogy a beteg munkástagot elüssék a jog szerint megillető betegsegélytől, kezeléstől,, kórházi ágytól és egyébb hasonló járandóságoktól. Jelképezi azt, hogy a külföldre utazott kegyelmes, méltóságos és nagyságos urak háztartási munkásainak, — hogy távoHétük alatt ne kelljen őket élelmezni és fizetni, a Társadalombiztosítóval és a proliktól elvont járandóságokon szanatóriumba helyezik el.

Végül, — mint egy pesti vicc mondja, — azért építtette a kormány a nagy felhőkarcoló tornyot, mert onnan fogják vizsgálni, vájjon van-e még Pesten olyan ember, akinek a zsebéből

van még valami, amit valamilyen címen ki lehet emelni.

Mint ismeretes, a Bethlen kormány ,hogy a dúsgazdag megszállt területi és ide importált mágnásokat földjeikért kárpótolják, valamint az itteni u. n. földreform során kisajátított, nagy részben megmunkálatlan és hasznavehetetlen földekért busásan kártalanítson (köztük Bethlent magát is) az egész gyufamono- poliumot a svéd gyufatrösztnek eladta. Amikor az ország népe ez ellen tiltakozott, Bethlenék azzal nyugtatták meg a háborgó kedélyeket, hogy ebből a munkásságra kár nem háramlik, mivel a tröszt garanciát vállalt, —- hogy a munkás létszámot, még ha rációnál ja is a termelést és egyes gyárakat üzemen kívül is helyez, egyetlen munkást sem fog egy éven belül elbocsájtani.

Alig hogy a svéd gyufatröszttel a kormány megkötötte a szerződést, a tröszt az Albertfalvai u. n. Hangya gyufagyárat leállította, az ott dolgozó 300 munkást az utcára szórták. A munkások a fentiekre való hivatkozással pert indítottak a tröszt ellen e miatt. Ekkor derült ki, hogy a svéd gyufa tröszt nincs is Magyarországon cégjegyezve, igy port ellene nem is lehet indítani. A munkások kérték a bíróságot, hogy az illetékes kereskedelemügyi minisztert a biróság tanukep halgassa ki erre nézve. A kormányzó ur azonban nem oldotta fel a hivatalos titok alól és igy természetes, kihallgatásra sem jelentkezett. Hja, az egyik oldalon 400 magyar proletár igazsága, a másik oldalon egy tröszt érdek állott és a cselédek a trösztöt ezúttal is hűségesen, miyAcutya a gazdáját, — megvédelmezte.

I A Revíziós Liga területvisszaI szerzésre alakult meg itt Magyar- országon. Pár esztendővel ezelőtt az egész ország hangos volt "küzdelmétől". Ez a küzdelem azonban abból állott, hogy egy nagy hivatalt kreáltak. Ebbe a fene nagy hivatalba azután az összes lecsúszott méltóságos és hasonszőrű urak elhelyezést találtak. Természetes nem ebből kör- möltek ott, hanem jó kis "tiszteletdijakért”. Annakidején dűlt a pénz azoktól, akik azt hitték, hogy ennek a svindlinek értelme és eredménye is lesz. Ezután feleszméltek a rajongók, a fantaszták és a dús arany folyó fnár egész kis patakocskává fejlődött vissza. A revíziós liga honmentői akik természetes, egyedül ő magukat igyekeztek a nélkülözésektől menteni, látva hogy vége közeleg &z arany és here életnek, gondolták, ha nem adnak, majd elvesszük tőlük. Az állam és a főváros hivatalosan természetes, “távol áll” ettől a mozgalomtól.

De ez nem jelenti azt, hogy ti- | tokban meg ne vágja azokat, kik amúgy is éhbérért szolgálatában állanak. Ezt igazolja az alábbi eset: 1930 november 19-én

szerdán a köztisztasági hivatalnál alkalmazott munkásokat fizették ki a VI. kér. egyik kifizető helyén. A fizető tisztviselő (városi státusban van) felhívta a köztisztasági munkásokat (utcaseprők) a revíziós liga javára adományozzanak, ki mennyit akar. A prolik természetes azt a pár pengőt kézhez véve, csekélysége miatt már is számolgatták, ez ide, az oda, végül egyiknek sem volt fölösleges adományozni valója, angolosan megléptek — anélkül, hogy egy vasat is adtak volna. A következő fizetési napon ugyanez a fizetőtiszt kijelentette, hogy nem hitte volna, hogy senki sem ad erre a hazafias célra és azt mondta, mindenki a fizetéséből 1 — 1 pengőt adjon le, mert. . . . Hogy ez a mert szó I

...........................................................................................................

ELVINYÍL ATKOZ AT. —

A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll.

E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert.

Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezek- beni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szak- szervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkálok egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a , munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak.

E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni j

csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — j

vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bár-’ mikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyem esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti.

E maradi jelszó helyett: ‘‘Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,’'

ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: ‘‘Le a bérrendszerrel!’'

A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A

termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is,, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

mit jelent, itt ezt jól tudhatják az olvasók. Elég az hozzá, hogy minden munkásnak adományozni kellett 1—1 pengőt.

Amikor kijöttek, persze ká- íomákodtafc és holmi panamákat emlegettek. De ezzel már segite- ni az elúszott 1 pengőkön már nem lehetett.

Hir szerint holmi érmeket kell most mhjd vásárolni, ára 5 pengő- ~

Ha tekintetbe vesszük, hogy cca 2000-—2500 utcaseprő v^in itt Pesten; úgy láthatjuk, nem is olyan rossz üzlet ezekkel a szegény proliikkal eltartatni azt a fél tucatnyi herét a revíziós liga firmája alatt. De ugyanezt csinálják az állami és városi összes alkalmazottakkal' is. ehetik a szervezettől, ezek a kategóriák távol vannak, mert sajnálják a tagjárulékot. Hát ezektől a csirkefogóktól nem sajnálják, akik ráadásul a munkásosztály legkonokabb ellenségei is egyben .

Igaza volt az egyik “stráfos” köztisztasági munkásnak, amikor kitört az utcán "Ezzel a számtól elvont pengővel akarják visszaszerezni Magyarországot? A fe- I nét panamára, népcsalásra kell nekik a pénzünk, hogy jól élje- [ nek a mi zsirunkon. Ők írták alá , a békeszerződést, szerezzék visz- j sza, ha akarják. De ők nem akar- : ják, azért rabolnak itt bennünket.”

E lap hasábjain át szorítom meg a kezét annak a munkástársamnak,,, .aki ezt az utcán nyiltan merte hangoztatni. Igazad volt testvér,: dé-.ha tudod, miért nem szervezkedel ez ellen?

*

A Hagyar Királyi kormány a napokban rendeletet adott ki ugyancsak a kivételes törvényekre való' hivatkozással. Ez a rendelet kimondja, hogy a jövőben minden nem közönséges bűntényt elkövetőkkel is .amennyiben hatósági elbánás alá vonják, akár politikai, sajtó vagy egyébb dolgok miatt, Ugyanúgy kell róluk ujjlenyomatokat stb. venni, mint a közönséges bűntettesekről.

Hát kell ehhez kommentár . -. ?- *

Statisztika készül Magyarországon .Ez a statisztika ami egyben népszámlálás is lesz azaz lenne hivatva kimutatni e csonka hon lakosainak számát és életviszonyait. De mint minden, úgy még mielőtt elkezdenék, gondoskodtak róla, hogy rózsaszínűre fesse itt a világot. A számláló biztosoknak a vidéken például csak azt szabad 1931 év januárban történő összeíráskor mint kimutatandó munkanélkülit feljegyezni, aki 1930 junius 1-től egy napot sem dolgozott. Szó sincs róla, ilyen is van elég, de hogy aki ,ha csak 2—3 napot is dolgozott junius 1 -tői, ezt már nem veszik fel az adatokban munka- nélkülinek, ez a legfrivolabb meg hamisítása mint eddig mindennek ,ugy a népszámlálásnak is.

. .Cs. R. 2.