Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-04-02 / 631. szám
4-tk oldal. BÉRMUNKÁS Április 2. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési ' árnk: Subscription Rates! Egy évre .... $2.00 One Tear .... $2.00 Félé,vre p. ... . 1.00 Six Months .... 1.00 Egyes szám ára . . 5c Single Copy .... 5c Csomagos rendelésnél 3c Bundle Orders ... 3c Make Money Order for INI„ - c„ P. O. Box17, Station Y, Subscription Payable to: tSEKIMUlNIvAa New York. N. Y. Szerk. és kiadóhivatal: 347 E. 72nd St, New York, N. Y. Entered as second class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York, N. Y., under the Act of March 3, 1879. Published Weekly by the v INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD. , SZERVEZNI. . . SZERVEZKEDNI.. Az Egyesült Államok kereskedelmi miniszterének Robert í.a- mont nak egy most kiadott jelentése került a sajtóba Amerika 19 iiiag-y városának a munkanélküliek számáról. A Bérmunkás olvasói- 1 nak nem kell külön hagsulyoznunk, hogy a polgári statisztikusok munkájához még polgári részről is sok szó férhet, hát még a munkások szempontjából, különösen akkor, amikor a munkanélküliek számát akarják kimutatni. A jelentésben nincsen szó arról, hogy mennyi pénzűébe került < a szövetségi kormánynak ennek a kimutatásnak az összeállítása, , ami elég helytelen, mert megtudtuk volna állapítani, hogy az erre I felhasznált összegből hány imunkáscsalád juthatott volna a tél fo- j lyamán legalább meleg lakáshoz. Mert hogy az egész országnak nagyobb szolgálatára lett volna ez, kitűnik, ha az előttünk levő j jelentést egy kissé tüzetesebben vizsgáljuk meg. Több mint egy esztendeje, halljuk, hogy a gyárak, a bányák és általában a munkaüzemek kevés kivétellel rész időket dolgoz- j nak. A munkás hajnalban kel fel és becsomagolja a maga szűkös lunchát és megyen a munka szinhelyéhez. A legjobb esetben ez a clevelandi munkás vagy munkásasszonynak napi 14 centjébe kerül. Odaérve a gyárhoz vagy műhelyhez tudja meg, hogy ma nincsen munka, talán holnap. Ez napról-napra igy megyen és talán sikerül egy vagy két napot ott maradni és dolgozni. Számtalan az az eset, amikor reggel hét órakor elkezdődik a munka és egy óra múlva márnincs mit csinálni, két-három órát még ott ácsorog a munkás és látva, hogy semmi sem adódik, haza megyen. A dolgozott heti munkaórák száma 10 és 15 órák között váltakozik. Sok olyan munkásról tudunk, akik az elmúlt 1930-as esztendőben minden munkanap hementek a mukahelyükre, de az egész esztendőben nem volt egyetlen kidolgozott hetük. Abban a kimutatásban, amelyet Mr. Lamont készített, nem j szerepelnek azok a munkások, akik részidőket dolgoznak, nem szerepelnek azok a munkások, akik valamely munkatelephez jár- ■ nak. mint az azelőtt ott dolgozók, akiket a munka megindulásával fel fognak venni. A jelentésben nem szerepelnek a betegek, .nincsenek ben- j ne azok, akik. már évek óta rém vesznek részt a termelésben. És Mr. Robert Lamont jelentése szerint Cleveland 900,420 lakosából 99,238 azoknak a száma, akiket véglegesen elküldték az előbbi helyükről, akik járják a munkatelepeket, hogy munkaerejüket eladhassák. A kimutatott 1 9 város közül Cleveland a nyolcadik helyen van a lakosságájval, mig a munkanélküliek számával a hatodik helyre került. Nem lesz felesleges, ha itt ismét leszögezzük, hogy az elmúlt év novemberében hetekig voltak hangosak polgári intézményeink, hogy Cleveland városa az első helyre került a Community found összegek összegyűjtésében. A keresk. miniszter kimutatásából mégis azt látjuk, hogy Cleveland 900,429 lakosából, amelyből a ! munkára kész és alkalmas munkások száma 394,898 vagyis a lakos- l ság I 1 százaléka és a munkára képesek 2 5 százaléka volt ez év ja- nuárjában munkanélkül a városban. A munkára képes emberek több mint egynegyed része járja Clevelandot nap-nap után és estére ismét azzal a kétségbeejtő hírrel kerül haza, hogy ma sincs munka. A polgári újság arra a következtetésre jut, hogy az az ország, | amely hónapok alatt feltudott készülni egy olyan háborúra, amely | döntő befolyást gyakorolt elismert és kipróbált katona államok fe- , lett. meg fogja tudni menteni az ország népét az éhenhalástól is. Igaz az, hogy Amerika rövid idő alatt nem csak önmagát tette ; katonai állammá, de ä győztességhez szükséges minden eszközzel el- látta szövetségeseit s, de ebből Amerika kapitalista osztályának . anyagi haszna volt. Hiszen ma már minden gyerek tudja, hogy a leglármásabb hazafiak, még a polgári értelemben vett tisztességes üzOLCSÓ REKLÁM Óriási szenzációja van Akron- nak. A lapok külön kiadásban jelentek meg, hatalmas headlineval. Azt hittük, hogy talán tényleg megindult a munka és ezt jelentik be olyan nagy lármával. Dehogy ez történt. “Fel akarták robbantani az épülő Zeppelint ”, ros.Ji: munkát végeztek rajta, hogy összeroppanjon az első felszálása alatt stb. A bűnöst el is fogták lakásán Kassay Pál személyében, akit az első napon megtettek mérnöknek, volt osztrák-magyar tengerésztisztnek stb. Más .azt is megállapította róla, hogy ő az oka a San Diegoi légi szerencsétlenségnek is ahol a pilóta életét vesztette. Szóval van miről Írni és ma ezzel foglalkozik Amerika “közvéleménye.” Aki ónra terelődött a figyelem, ahol nemsokára óriási hü-hó közt fogják fölavatni e modern, gyilkoló szörnyeteget. Az újságok százai Írnak róla és az akroni Chamber of Commerce már lelki szemei előtt látja azt a soha nem látott tömeget, akik az ingyen reklám folytán majd tódulni fognak Akronba. Micsoda haszon lesz majd akkor Akronban, eldugott helyen beismerik a lapokban, hogy nagyon gyönge a vád, sőt több úgynevezett “magasrangu egyén” közönséges hírlapi kacsának nevezte az egész szenzációt. De nézzük csak meg közelebbről, hogy mi is történt. Az általános bérlevágások nem kerülték el a Zepelin müveket sem. Pár héttel ezelőtt közel húsz százalékát vágták le a Zepelin munkások fizetésének. Úgy latszik tartottak tőh hogy ez nem fog tetszeni a munkásoknak és megakarták tudni, óik azok, akik talán munkaközben egy pár szót szólnak a fizetés levágás miatt. Hogy ezt megtudják, besúgókat raktak a munkások közé, akik a legjobban beszéltek és próbálták megtudni, milyen a hangulat: az elejtett szavakból aztán tőkét kovácsoltak és nem azt jelentették. Hogy a bérlevágás nem tetszik a munkásoknak, hanem hogy akadt egy aki felakarja robbantani a Zeppelint. Az emberiség ezen salakjai, i , akik hamis vádat kovácsolnak a munkások ellen, megakarták szol- ! gálni azt a piszkos pénzt, amit I tettükért kapnak. Kassay Pál egyszerű munkásember, kitűnő mechanikus. Nem tartozik semilyen párthoz, habár j radikális felfogású. Igaz, az első nap megtették kommunistának is, de aztán visszavonták és csak veszedelmes fanatikusnak nevezték. Ha a Zeppelin müvek munká- I saiban volna ipari szolidaritás, | úgy ma néma volna a hangár, ---! mert egynek a sérelme, mindnek a sérelme. Nem tűrnék el, Hogy | egyik munkástársuk ellen ilyen vádat kovácsoljanak. Ezzel csak terrorizálni akarják a munkásokat, hogy szó nélkül tűrjék el a még ezután jövő fizetés levágásokat is. Mert nem ez lesz az utolsó bérlevágás a Zeppelin müvekben. Talán még a Zepelin müvek magas képzettségű munkásai is rájönnek, hogy ott a helyük, ahol egy mindért és mind egyért. Ez pedig az 1WW. És akkor nem lesz könnyű egy munkást vád nélkül a rácsok mögé dugni. V. J. AZ IWW ÉLELMEZI A MUNKANÉLKÜLIEKET NEW YORKBAN. Az IWW new yorki helyiségé- j ben 90 E. 10 St. alatt egy másik helyiséget is nyitottunk a munka- nélküli ipari munkások megszervezésére, hol mindazok, kik az IWW érdekében dolgozni akar- j nak és munkanélkül vannak, élelmezzük őket. A város különböző J részein rövidesen megkezdik a műhelyek és gyárak picketelését. Az összes munkanélküli munkásoknak ki kell venni a részét a [ szervezet naggyátételében, ha azt akarjuk, hogy _a kenyérsoroktól megszabaduljunk. Követelnünk [ kell a 6 órás munkanap és az 5 napos munkahetet. Harcolnunk j kell az igazunkért. Jöjjetek kö- ! zénk munkanélküliek, hol min- j denki saját érdekében cseleked- j hét és ugyanakkor gondoskodunK * élelmezéstekről is. leti haszonnal sem voltak meglégedve és olyan; busás összegeket tulajdonítottak el, amelyekért még évek múltán is börtön járt ki nekik. És hogy ide is szívesen bemennek, a felhalmozott vagyonok bőséges kárpótlást fognak nekik nyújtani. De vájjon lát-e a mai tőkés osztály üzletet abban, hogy a munkanélküli munkások ilyen nagy számát az utcáról a munkatelepekre helyezze a kínálkozó piac minden látszata nélkül. Chicago, New York és a westi államok munkássága már kezdi felismerni, hogy minden más eszköz, amely az éhezőket az ipari szervezkedéstől eltéríteni van hivatva a munkások ellen, a munkáltatók érdekében történik. Az ipari alapon épülő Egy Nagy Szervezet célját ismerteti és tanítja a Bérmunkás, amelyet el kell juttatnunk Cleveland minden magyar házába, hc#gy megismerve a munkanélküliséget megszüntető eszközt, ennek a harcnak megértő katonája lehessen. Ahogy mi ismerjük a munkáltató osztályt, ezt a maga jószántából nem fogja megtenni. Ezt csak a munkások hajthatják végre. Ezt az utat mutatja az IWW, amikor az Egy Nagy Szervezet felépítésére hivja a munkások segitségét. Az Ipari Szervezet az egyetlen eszköz, amellyel a ma még dolgozók olyan munkaidő és az azzal járó munkabért állapíthatnák meg, amely lehetővé teszi, hogy a munkanélküliek is munkához jussanak.
