Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-04-02 / 631. szám

2-ik oldal. BÉRMUNKÁS Április 2. DETROITI HÍREK CHICAGÓI HÍREK A gyilkosságra bújtok egymásra találtak Proletárgyilkos mint „forradalmi“ díszpéldány FANCSALI GYÖRGY LEGYILKOLT FORRADALMÁR GYILKO­SÁT, ENYEDY ANTALT HASZNÁLJA FEL CÉGÉRNEK AZ UJ ELŐRE. Azok a dögkeselyűk, kik a be- tegsegélyző pénzének elherdálá­sán rajtakapattak, vizsla sze­mekkel, az éhes ember mohósá­gával kapnak az esetleges olyan levelek után, melyben a rettege- tett három betű, az 1WW nyer megemlítést. Lehet az ilyen levél írója bootlegger, selyemfiu, idült alkoholista; közismert hülye, idió­ta, renegát, sőt gyilkos! s, mint az alanti eset bizonyítja. Kiléte a pártfékereknek igazán nem fon­tos. Munkásmozgalmi karaktere, proletár becsülete serri kell le­gyen.A fő, hogy az IWW-ról nyi­latkozzék diffamálóan és akkor kész a ’forradalmi” cikk. Minél jellemtelenebb az Írója, annál na­gyobb lesz azután az elkövetett cikkek cime. Hetilap lévén a Bérmunkás, — nincsen módunk és terünk arra, hogy egyenként csapjunk körme­ikre szervezetünk rágalmazóinak. Még sok esetben amúgy sem tart­juk az ilyesmit érdemesnek. Az ilyen kis piaci legyek előbb- utóbb légypapirra kerülnek és amilyen szánalmas vergődés az akarnokoskodásuk, kevés figyel­met, de annál több megvetést érdemelnek. Hol lesznek majd ezek, mi­kor a megpróbáltatások ideje el­jön? ‘‘Amikor tettekben és bá­torsággal kell bizonyítani az ön­tudatos forradalmiságot? ” Ott, ahol Palmer idejében voltak. Pe­dig akkor igazán nem volt forra­dalom, hanem csak egy egyszerű kis üldözés, mellyel Palmer, a levitézlett talpnyaló bebizonyíta­ni akarta gazdáinak, hogy el fog bánn a vörösökkel. Hát nem bánt el. . . . Csak egy kicsit a pincébe ijesztette őket vezérestől. Csak elégettette velük a vörös tagsági könyveket. A reakció ezen szellője az 1920-as évben elég volt ahhoz, hogy a “mi hurkás levelezőnket" kifújja a munkásmozgalomból. Ki tudná megmondani, hogy há­nyán vannak olyanok, kiket ma is a reszketés fog el, ha vissza gon­dolnak azon időkre.... Isme­rünk egy-néhányat belőlük, akik­nek csekély tiz esztendőbe tellett, mire kissé felocsúdni bírtak az ijedtségtől. És milyen hangosak? Hogy tudnak az ilyen kis piszkosok ál­név és betűk mögé rejtőzködve, a helyét megállotta forradalmi IWW-nak és tagjainak leckét ad­ni a forradalmiságból. És leple­zetten, milyen készséggel adják le magukat a pártfékereknek, kik perverz kéjelgéssel formázzák 1WW ellenessé a pártisten Mi­nervájához intézett negédes öm­lengést s hozzá úgy, hogy mégis dilettánsosan hangozzék, mert igy az olvasók azt könnyebben beve­szik. Mégis előfordul, hogy a párt- hivek gyomra kifordul egy-egy adagtól és sehogyan sem tudják lenyelni, amit az Uj Előre nekik feltálal. Biztosak vagyunk abban, hogy attól az adagtól is gyomor­rontást fognak kapni, melyet az Uj Előre március 23-iki vidéki számában szállítottak széjjel nyomdafestékben. “Egy volt IWW tag 3 előfi- . .zetőt szerzett. — Felismerve áruló mivoltukat, szakított ve­lük és a forradalmi sajtónak szerez előfizetőket.” Ezen cim alatt meglehetős fel­tűnő nagy betűvel az első oldalon hozta a nevezetes cikket az ál­kommunisták álforradalmi szeny- lapja, midőn minden utánna- nézés vagy kutatás élkül egy gyilkosságra bujtó szennyalakot magasztal fel a legjobb forradal­márnak ENYEDI ANTALT. Detroit öntudatos munkásságát a megvetés és az utalat fogja el mindannyszor, midőn ezt a nevet hallja említeni. A helyi mozgal­makban valamelyes időt részt- vett egyetlen magyar munkás sin­csen, ki előtt ismeretlen volna e név és mögötte meghúzódó tör­ténet. Ki is ez az Enyedy Antal? Az Uj Előre forradalmi díszpél­dánya? Senki más, mint Fancsali György néhai munkástársunk, a mindenki által ismert és közbe- csülésnek, közszeretetnek örven­dő forradalmár gyilkosa.” Ö az, ki tizenhat éves fiának kezébe ad­ta a vadászfegyvert, ki saját gyermekét felbujtotta és vele Fancsali Györgyöt legyilkottatta, csupán azért, mert az megkönyö­rült rajta, mert nem hagyta éhen veszni, mert kenyeret, mestersé­get adott kezébe, mert pénzzel segítette és mert magát kisemmiz- ni nem hagyta néhány száz dol­lárból. Enyedy Antal, az Uj Előre cé­gér forradalmára, miután pokoli Ilyen és ehhez hasonló förmedvények jelennek meg napról-napra az úgynevezett Uj Előre szennylapban. T. Munkástársak! Itt valami baj van, e sorok Írója megvan róla győződve, hogy Fishbein munkás­társ előadása százszázalékosan;’födi az igazságot úgy itt Burnsideon, mint más városokban, ahol az előadás lefolyt, — ezért a feljajdulás, a kötéligérgetés, meg tudom én, hogy mi. .... . . . ----------------------------------—•--------------------------~------------------------------------­Mióta zajlasnak indultak a partberkek New Yorkban, nem múlik el egyetlen nap sem anélkül, hogy holmi álnevek, számok és betűk möge bujtatott hurkas levelezők neveben egytől egészen féltucatig, cikkeknek nevezett förmedvények ne látnának napvilágot az Uj Elő- rében. Hogy az elkövetett cikkek nagyrészét a kommunsta pártféke rek bűnös agya szüli s hogy valamennyit gondosan kifésüli, kifod­rozza a pártféker banda, hozzá semmi kétség .nem fér. a , «---------------------------:-------«----------------­Csak rajta mtársak, még egy pár igazságos előadás és a munkásság tisztán fog látni és különbséget fog tenni az ipari szervezet és az á’K.ommunista forradalmárok kö­zött. Na de gyerünk és nézzük meg, hogy kicsoda is ez az inter­nacionalista név alá rejtőzött alak, aki március ! 1-ikén, 17-én olyan förmedvényeket irt az Uj Előre szennylapjukban. Hát mtár­sak, ez az alak febr. 22-ikén egy népgyülést rendezett a South Si- deon a K. P. Hallban, amely gyű­lésen jelen voltam több más m.- társamrnal, de nem gázcsövekkel, és vasbotokkal felszerelve, mint ők tették aFishbein előadásán és ez az alak több mint 2 órán át maszlagolta a munkásságot és az IWW-isták voltak olyan öntuda­tosak, hogy nem zavarták meg a gyűlést. Hogy mi mindenféle alap talanságot hordott össze, nem akarok itten rátérni, csak elég belőle egypár, 1 -szőr utcai tünte­tés, 2-szór ha a lakásból kilakol­tatják, 3szor ha a villanyt, gázt lezárják, jelentsék ő nála, majd ők ugyan megmutatják, hogy mi lesz és hogy lesz, csak a gyűlésen levő munkástársak a neveiket Ír­ják |dá arra a papírra, amit az elvtársak sorba visznek, — ő a tanácsnak bemutassa, hogy mic lyen eredményt ért el a Burn­sideon. Hogy ez az alak milyen eredményt ért el, nem tudom, ---­hanem akik a neveiket odaírták, azokat éppen úgy kilakoltatják és gázt, villanyt úgy lezárják, ha nem tudnak fizetni, mint azelőtt. De azért mégis nyertek a mtár­sak valamit, mert rá egy hétre megkapták csomagosan az Uj Előrét, amelyikben felszólítják, mint mindenfelé a munkásságot, hogy készüljenek a Fishbein lin- cselésre, tehát ugy-e munkástár­sak, ez szép eredmény! mivel ne­kik csak egy ellenségük van, az IWW-isták. (Folytatás oldalon.) tervét saját gyermekével végre­hajtatta, ki Fancsali Györgyöt az est szürkületében, az ablakon ke­resztül lőtte agyon saját lakásán, bestia, félkegyelmű feleségével vállaltatta el a felbujtó szerepét. A fia javitó intézetet kapott, — mert kiskorú volt. A félkegyelmű bestiát pedig a zőrültek házába szállították. Csak természetes, hogy az IWW tagjai kiközösítették ezt a szennyalakot soraikból és ha egy öntudatos munkással néha vélet­lenül szembekerül, rendesen egy köpéssel fejezi ki az iránta érzett utálatát. Hát Enyedy tényleg VOLT tagja az IWW -nak. De mikor hire futott Detroitban, és amerika szerte, hogy milyen jellemtelen, milyen karakternélküli emberbőr­be bujtatott fenevad, kiközösíti e- tett nemcsak az öntudatos mun­kások, de a magyar élet minden zugából. Amint az Uj Előréből látjuk, ám, nem véglegesen. Mert levelének ime ilyen beve­zetést adott egyik szerkesztő, ki Fishbein László munkástársunk leültetésére bujtogatta az álkom­munista lap olvasóit. “A piai postával az aláb­bi levél érkezett be hozzánk, amely ékesen bizonyítja — hogy az IWW tagjai között levő becsületes munkásem­berek mindjobban felismerik az IWW ellenforradalmi sze­repét és az Uj Előre olva­sóinak táborába csatlakozva, veszik fel a harcot a mun­kásosztály érdekében.“ A levél a következőkép­pen szól: stb., majd a befe­jezés és az aláirás. Maradok forradalmi üd­vözlettel egy volt IWW tag. Anthony Enyedy. Mivel a Bérmunkás olvasótá­bora előtt dióhéjban felelevení­tettük a tragédiát, melynek sze­replői voltak Fancsali György le­gyilkolt forradalmár az egyik ol­dalon, — a másikon Enyedy An­tal, ifj. Enyedy Antal a tizenhat éves fia és Enyedy Antalné a fel- bujtást magára vállaló hibbant anya, nem lesz érdektelen az Uj Előre kommentárját is megörökí­teni, mely igy szól: “Itt a levél elvtársak, — munkástársak, ajánljuk figyelmetekbe, Enyedy elv­társ öntudatos munkáshoz il­lően nemcsak azt ismerte fel, hogy az IWW régen el­játszotta forradalmi szere­pét, hanem levonta belőle a konzekvenciákat is.” Nos “elvtársak“, hát ez az Enyedy elvtárs pontosan a leg­jobb időben futott be hozzátok díszpéldánynak és forradalmi ko- lompnak. Csak rajta. Tessék kon­gatni. Hiszen ti az IWW szónokát csak leüttetni akartátok, mig Enyedy meg is tette amit akart. LEGYILKOLTATTA F/C4CS/ LIT. Ez az igazi díszpéldány. — Csak kövessétek. — Hiszen nek­tek már úgy is mindegy. Oda ju­tottatok, ahová Enyedy. Köz­pontja vagytok a közmegvetés­nek, a közutálatnak. ':Ta. Kötelet az* igazság hirdetőinek . . . ~'T.._____________

Next

/
Thumbnails
Contents