Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-03-26 / 630. szám

BÉRMUNKÁS Március 26. 6-ik o!d&i. JUNIOR COLUMN THE STORY OF SPARTACUS THE REBEL SLAVE By DANIEL HORSLEY. (continued) AKRONI HÍREK Armies were sent _to crush this rebel force. Spartacus always wanted to get bacE.to his country and live out his life.jn peace. Cra- ssus with a large army was sent to exterminate this slay.e army. Spar­tacus thought that if he could move his army over_to the Isle of Sicily he would command an im­portant position and.the slaves of the island would pain with him in liberating these menials of toil. The ships needed .to carry over his army belonged to the pirates who fook the proffered gold of Spartacus, but failed to land his army on the island. They now had to try to get away and had to return by.the same route which was like a bottle neck with Ro­man soldires guarding the en­trance beyond which lay the plain and freedom .. Spartacus watched hisopportunity, bent on retreat, which involved an escape from this trap. One dark wintry night amid the roar of the. storms, while the forces of Carssus lay chlled Saturday March 14, the Hung­arian branch of the,.I.W.W. suc­cessful presented an entertain­ment at their clubrjoom here in Bridgeport. They -.were assisetd by the Juniors. The first number on the pro­gram was a humorous little peom in Hungarian by little 5 year old ; Viola Semega. Mr. John Hornyak | sang a few sprigs in Hungarian, j These met with approval. Mar- | garet Feczko did a tap dance to the tune ‘ÍLast Side West Side”. Then Eddy Hornyak, our 5 year old child prodigy played several numbers on the accordian. He was wonderfull. One act comedy was then presented by the Juniors' The title was “A Quiet Evening At Home.” The scene takes place in a bachlors room. Dick Phelos, played by John Feczko, settles down tQ . a comfortable evening at home, He is joined by a friend, Albert Plum, played by Andrew Feher. The two friends are enjoying themselves when they are in tempted by Huldeh the maid, Played by Jen­nie- V araijai, who announces two visitors, Mr. and Mrs. Augustus Pratt. Dick does riot relish the company of the very domineering Mrs. Augustus Pratt, Played by Mary Feczko, who has the reputa­tion of being a perpetual talking machine, nor her hen-pecked hus­band, played by William Feczko. i and torpid, least alert and fitted for surprise, the army of slaves at the command of their leader, burst from the bivoucs and sword in han d scaled the entrenchment, filling it with earth and wood, and íS^gpire of all resistance passed overand gained the plains beyond Thus commenced the retreat of Spartacus. Now many of the soldires were seperated from the main army. They though Spartacus a coward and appointed two general to lead them. They engage/! in a battle with Carssus and were de­feated but great was their heroism I in fighting for freedom. Not a man flinched from the fight and heaps of dead were found with death coming from the front as they faced the foe. Spartacus came to their aid, and the slau­ghter would have been greater had he not done so. He mar­shalled his army and for some j time harrassed the Roman armies (To be continued) Dick hopes to get rid of his un­welcome visitors with the aid of two naughty childern, Dolly and Bobby played by Irma Harold and Frank Dobbler. Dick has some very uncomfortable mo­ments as the childern threaten at any time to disclose the plot to get rid of the visitors. Many laughable moments arise as a re­sult. The climax is reached when the expected happens. “Az Utulso Szo,” a Hungarian play followed the act by the Jun­iors. Mrs. John Harold and Mrs. Mary Vermes, who were the only characters, did some very com­mendable acting. Following this play were more songs by Mrs. Hornvak. The last number on the program was a song by Mary Varaljai. Besides singing she ac­companied herself on the Violin. Music and dancing followed the program. Some of the Juniors (boys) who are rather shy about dancing, were finally persuded by two of the older girls to do a few rounds of the Csardas. But be­fore the evening was over, even the bashful was asking the girls to dance. As a result 1 heard several Juniors say, "Gee, we had a grand time!” Mary Fecko. Csatlakozz az IWW.-hoz; Mikor nyílnak meg a gyárak kapui? Mikor fogunk már dol­gozni? Igaz, hogy a Goodyear gyárban mindennap vesznek fel embereket? Hát azt hallotta-e már, hogy a Goodrich gyárban nemsokára hat napot dolgoznak hetenként. — Ilyen és ehhez hasonló kér­déseket hallunk ma mindenütt, j Ma nem a háború vagy a magas • politika érdekli a munkásokat, hanem a munkanélküliség, a po­litikusokba vetett bizalom meg­szűnt, elpukkadt, mint a szappan- buborék. Mindig több munkás érdeklő­dik az ipari szervezkedés iránt. Mindig többen látják be, hogy raj tunk senki más nem segíthet, csak mi magunk. Sőt az ipari szerve­zettől még távol állók is tőlünk kérdik, hogy: Mikor fogunk már dolgozni? Mikor lesz már vége ennek a nyomornak? Hol vannak a tavaszra ígért munkaalkalmak? Ilyen kérdéseket hallunk ma agitálás közben, a gyár előtt, az utcán, vagy bárhol találkozunk is. Nos, aki meg akarja tudni, hogy: “Mikor nyílnak meg a gyárak ka­pui”, az jöjjön el a Magyar Ház­ba március 29-én, délután és ott megkapja a választ. Erről fogunk beszélni. Ott majd megtudja aki eljön hogy mikor lesz munka .min denki részére. — Úgyszintén szó lesz a csaléteknek használt hu­szonöt dolláros heti segélyről is. Mikor kapjuk azt meg és hogyan? Fizet-e a tőkés kormány 25 dol­láros heti segélyt akkor, amikor a munkában levők többsége nem kei es ennyit. Ezek mind olyan fontos kérdé­sek, amelyek mindenkit érdekel­nek. Azokat is, akik még dolgoz­nak, mert ma senki sem tudja, hogy holnap nem-e fogja ő is a munkanélküliek táborát szaporí­tani A beigért prosperitás helyett naponként dobálják ki az embe­reket a gyárakból. ROSSZ IDŐKET ÉLÜNK, Azaz csak mi munkások. Mert az amerikai pénzmágnások 1930 évben ezer millió dollárt fektet­tek be külföldi vállalatokba. Ezt mind tőlünk rabolták el profit alakjában. Ma több mint 1 5 ezer millió dollár van összesen kül­földi vállalatokba befektetve. — Ennek a védelmére kell a nagy hajóhad 350 millió évi kiadással. V .------------o-----------­A CHICAGÓI SZERVEZÉS (Folytatás az 1-ső oldalról.) nem. Itt van a kellő alkalom a munkanélkülieknek, hogy saját érdekükben cselekedjenek és fel­rúgják a könyöradományu levest, mely csak megszégyenitése a munkásságnak. Ezen akció gya­korlati megvalósulása lehetővé teszi számukra, hogy redukálják a munkaidőt és igy mindenki munkához juthat A munkanélküliek ily hatal­mas megmozdulása kell, hogy meghozza az eredményt. A munkanélküliség kérdésé­nek megoldása az iparokban van és nem lehet megoldani ingyen le­vesek kiosztásával és a városháza elé való felvonulásokkal. Az erő a munkásság kezében van es ha öntudatosan cselekszik, a munka­idő megröviditésével a’zonnál megszüntetheti a munkanélkülisé­get és felemeltetheti a munkabé­reket, hogy mint emberek élhes­senek. A munkanélküli munkások ipa­ri szervezetének tagsági kártyái készen vannak. Lépjünk akcióba mindnyájan és mindenütt a zipari telepeken. Lépjünk harcba na­gyobb erővel a munkaidő meg­rövidítéséért, a magasabb fizeté­sért, mert csakis szervezett erőnk­kel leszünk csak képesek helyze­tünkön segiteni. Fel a további építő munkára az IWW ipari szervezete alapján. V. J. ELVI NYILATKOZAT. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ mun­kásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezek- beni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egvre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szak- szervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatók­kal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban ■—• vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bár­mikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyenl esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: ‘‘Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,’" ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: ‘‘Le a bérrendszerrel!’" A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, j hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusz­j tűit. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társa­1 dalom keretein belül. SUCCESSFUL ENTERTAINMENT

Next

/
Thumbnails
Contents