Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)
1931-01-08 / 619. szám
Január 8. BÉRMUNKÁS J-ik oldal. Történelmi változatosságok a magyarországi munkásmozgalmakban Irta: TÓTH ISTVÁN. (Folytatás a múlt hétről.) Háború előtt Amerikában alakult meg 1905-ben,, a háború után pedig Európa területén is több országban alakult már hasonló szervezet. Magyarországon az Általános Munkásszövetség tölti be ezt a szerepet. Ez a szervezet eddig is igen sok viszontagságnak volt kitéve és a jövőben is sok akadályt kell még legküzdeni. Ez a szervezet semmiféle szakmai határt nem ismer el, hasonlóan mint a más országokban megalakult “Ipari” szervezetek. Ezeknek a szervezeteknek óriási nehézségeket kell leküzdeni majdnem minden országban, mert nemcsak a kapitalistákkal állanak szemben, hanem a szakszervezetekkel is, akik szövetkezve az állam hatalommal, a szociáldemokrata pártokkal karöltve, hogy az “Ipari” szervezetek kialakulását minden áron megakadályozzák. A politikai munkásmozgalmakban is nagy változások történtek, amit a szociáldemokrata pártok zagyva politikája idézett elő, mert a gazdasági munkásmozgalomban állandóan kontárkodtak és akadályozták a munkásság gazdasági osztályharcát, magát a munkás- osztályt pedig ez által önmaguk ellen provokálták. Ennek következtében történtek a szakadások, ,ugy, hogy a szociáldemokrata párt ma már nem egyedül álló számottevő a munkásmozgalmakban. Elveszítették a munkásságnak hatalmas táborát mindenhol, igy lehetőség adódott különböző pártok alakulására, amely azt igazolja, hogy a munkásság politikailag is mindenáron érvényt akar szerezni akaratának még saját pártjával szembe helyezkedve is. így változott meg a politikai munkásmozgalom különböző irányban, úgy, hogy két világnézeti eszme körül fog eldülni a harc, mely re/tenetes vérontással fog lezáródni. Az egyik a Kommunizmus, a másik a Fascizmus. A szociáldemokrata pártok függő helyzetbe kerültek, úgy, hogy állandóan kilátástalan a munkásság bizalmát visszaszerezni, mert évtizedes harcok után sem tudták a munkásság érdekeit előbbre vinni. Ez által a vezető szerep kulcsát kiadták kezükből .ps a harmadik helyre kerültek. A munkásság ezekután a sorozatos csalódások után, melyek évtizedek óta többször megismétlődtek, sem fogja elveszíteni tü- remét, mert ez egyet jelentene az életről való lemondással. Tisztázni kell tehát azt a kérdést, — hogy gazdaságilag és politikailag milyen álláspontra helyezkedjék. Ez annál inkább is nehéz kérdés, mert az ‘Ipari’ szervezetek semmi féle politikai pártnak nem hajlandók eszközei lenni, ez az akadály, amivel a szakszervezetek és a szociáldemokrata pártok nem tudnak megbarátkoozni. — Azt mondják a szociáldemokrata párt tagjaf és az alárendelt szakszervezetek irányitói, hogy a gazdasági és a politikai mozgalom elválaszthatatlan, hogy a kettő nélkül a munkásság nem szabadulhat fel. A gyakorlat eddig éppen az ellenkezőjét igazolja. A munkásság gazdaságilag van letiporva a politikai felszabadulásnak is, a gaz- dsági felszbadulás az előfeltétele. ! Az iparok és a termelő eszközök J megszerzése tehát a főszempont, amit csak a munkásosztály egységes erejével lehet megszerezni. A politikai hatalom mindig az erősebb oldalán van. Ha a munkás- osztály egységesen van szervezve szakmai különbség nélkül, minden erőszakos politikai hatalmat ösz- szeroppant gazdasági erejénél fogva. Semmit nem tud elérni a politikai osztályuralommal szemben akkor, ha a munkásosztály gazdaságilag szét van tagolva, — í szakmailag egymástól elkülönítve, mert ez egyet jelent az erő szét- forgácsolódásával, ami csak a gazdasági szervezetek pusztulását vonhatja maga után. A munkásság számára figyelmeztetésül, világosan benne van a munkásmozgalom történetében, hogy “Egységben rejlik az erő”. A szakmák ! pedig soha nem képviselnek egységet, mert a munkásosztály egységéből vannak kiszakitva, ami a munkásosztály megbontását jelenti, ez pedig egyenesen árulás a munkásosztálylyal szemben. A “Világ Ipari Munkásai” az egyetlen szervezet, amely a végső megoldást adja a munkásságnak, hogy célját elérhesse. Magyarországon az Általános Munkás Szövetség, amely nem osztályozza a munkásságot, naert tudatában van azzal, hogy ha a munkásság gazdaságilag mint osztály van szervezve, a politikai hatalmat minden harc nélkül magához tudja ragadni. Az “Ipari Szeveze- tek" mint gazdasági egyesülések. Ez azonban nem azt jelenti, mintha politika ellenes szervezetek volnának, csak nem foglalkoznak vele, mert ez csak hátráltatja a ! munkásság gazdasági harcának egyetemes kialakulását, * A világ gazdasági és politikai szervezetek zűrzavaros káoszából mindenhol az “Egyetemes Ipari Szervezetek" fognak előtérbe jönni, a szakszervezetek is a mai korhoz viszo -vulva, kénytelenek lesznek a szakmai határokat megszüntetni és a munkásságot egységesen szervezni. Megváltoztatják elavult rendszerüket és ezen ténykedésükkel a helyes útra temek. Ugyancsak politikailag is a munkásság olyan munkáspártot fog támogatni a jövőben, amely az “Ipari" szervezetekre való átalakulást teszi magáévá s a szak- szervezeti formát véglegesen elveti. Politikai harcának az “Ipari” szervezkedést tekinti legerősebb bástyájának, hogy a munkásság érdekeit a legválságosabb időkben is megtudja védeni. Ez a történelmi változatosság fog lassanként kialakulni mindenhol, minden ellenkező alakulat ellenére, amikor az "Ipari" szerv- zetek vivják legnagyobb diadalukat a munkásság számára az egész világon. Ebben a harcban a legszámottevőbb lesz az uj generáció. amely a szervezkedés rendszerében sohasem fogj? azonosítani magát a szakmákban tömörült múlandó generációk felfogásával. Legfeljebb, egyes emberek helyes felfogását és tanítását teszik magukévá, amely mindig helytálló a munkásmozgalom történetében. így a szervezkedés formájához sem ragaszkodnak, hanem mindig a termelési módszer szerint alkalmazzák. Az “Ipari" szervezkedés az, amely a munkásság egyetemességét átkarolja, — mert nem tesz különbséget munkás és munkás között. A szakszervezeteket a munkásosztályból kiszakított csoportoknak lehet mi nősíteni és csak addig szervezik a munkásságot, ameddig a szakmai haláruk kiterjed. Egységről beszélni a szakmáknál, egyáltalán nem lehet, mert szakmai határvonalak választják el egyik csoportot a másiktól. Tehát a munkás egységet, magát a "Munkás Osztályt” bontják kasztokra ói e munkásság jóhiszeműségét és tudatlanságát ocsmányul kihasznál^ ják azok, akik a szakszervezeteket irányítják. Ez nem jelent mást, mint a munkásságnak egy újabb fajta kizsákmányolását, melyet a munkásságnak meg kell akadályozni. A szakszervezeti formákhoz is csak az a betolakodott gyülevész társaság ragaszkodik, amely a a munkásság nyakán szeretne továbbra is élősködni, akiktől a munkásság mindezideig nem tudott megszabadulni. Mert a munkásságnak annyi ereje és szolidáris öntudata sincsen, dacára, hogy a szervezkedés terén évtizedes múltjuk van, hogy a rajtuk élősködő parazitáktól a szervezetüket megtisztítsák. Mindaddig tehát, mig a munkásság fel nem eszmél, szét nem. tépi a szakmai határokat, amely a munkásság meg- láncolását jelenti, egy lépést nem tudnak előbbre haladni, saját cél jaiak felé, a szakszervezetek által. Abban a pillanatban, amikor a munkásság a szakmai határokat, a munkásság szolidaritásának legnagyobb akadályát megsemmisítette, úgy a gazdasági, mint a politikai mozgalmat, megtudja tisz- itani azokól, akik a munkásságot nemhogy megvédenék az elnyomó hatalommal szemben, hanem egyenesen elárulják és kiszolgáltatjuk és valóságos "Azev” rend- I szert honosítottak meg a saját I személyük védelmére. A munkásságnak tehát legelső sorban is ezt a legnagyobb akadályt kell megszüntetni, hogy mint "osztály” egyesüljön és hogy ez után is saját célja felé haladhasson. Tudatára kell ébredni a munkásságnak arra, hogy “Egységben rejlik az erő". Hogy a -munkásosztály felszabadítása csak a munkásságnak saját müve lehet. í % I I5SS1 A BÉRMUNKÁS NAPTÁRÁT J | I £ ezúton akarom megrendelni. . Kérem szíveskedjék azt ci- Y I s memre elküldeni. V v 'S _ *t* Mellékelve küldök..........................*...................................................... V » ❖ ¥ •!« 4 Cím ............................................................................................................. 4 4 é X NÉV ..................................................... * X ? | i * A BÉRMUNKÁS 1931-es Naptára 50 cent. Vágja ki ezt •> V V y \ ¥ £ a . szelvényt . és küldje . be «§* £ ' ■ *% $ BÉRMUNKÁS P. O. Box 17, Sta. Y. New York, N. Y. £ f * T £ iif 4»
