Bérmunkás, 1931. január-június (19. évfolyam, 618-642. szám)

1931-01-08 / 619. szám

Január 8. BÉRMUNKÁS J-ik oldal. Történelmi változatosságok a magyarországi munkásmozgalmakban Irta: TÓTH ISTVÁN. (Folytatás a múlt hétről.) Háború előtt Amerikában alakult meg 1905-ben,, a háború után pedig Európa területén is több or­szágban alakult már hasonló szer­vezet. Magyarországon az Általá­nos Munkásszövetség tölti be ezt a szerepet. Ez a szervezet eddig is igen sok viszontagságnak volt kitéve és a jövőben is sok aka­dályt kell még legküzdeni. Ez a szervezet semmiféle szakmai ha­tárt nem ismer el, hasonlóan mint a más országokban megalakult “Ipari” szervezetek. Ezeknek a szervezeteknek óriási nehézsége­ket kell leküzdeni majdnem min­den országban, mert nemcsak a kapitalistákkal állanak szemben, hanem a szakszervezetekkel is, akik szövetkezve az állam hata­lommal, a szociáldemokrata pár­tokkal karöltve, hogy az “Ipari” szervezetek kialakulását minden áron megakadályozzák. A politikai munkásmozgalmak­ban is nagy változások történtek, amit a szociáldemokrata pártok zagyva politikája idézett elő, mert a gazdasági munkásmozgalomban állandóan kontárkodtak és akadá­lyozták a munkásság gazdasági osztályharcát, magát a munkás- osztályt pedig ez által önmaguk ellen provokálták. Ennek követ­keztében történtek a szakadások, ,ugy, hogy a szociáldemokrata párt ma már nem egyedül álló számottevő a munkásmozgalmak­ban. Elveszítették a munkásság­nak hatalmas táborát mindenhol, igy lehetőség adódott különböző pártok alakulására, amely azt iga­zolja, hogy a munkásság politi­kailag is mindenáron érvényt akar szerezni akaratának még saját pártjával szembe helyezkedve is. így változott meg a politikai munkásmozgalom különböző irányban, úgy, hogy két világ­nézeti eszme körül fog eldülni a harc, mely re/tenetes vérontással fog lezáródni. Az egyik a Kom­munizmus, a másik a Fascizmus. A szociáldemokrata pártok függő helyzetbe kerültek, úgy, hogy ál­landóan kilátástalan a munkásság bizalmát visszaszerezni, mert év­tizedes harcok után sem tudták a munkásság érdekeit előbbre vin­ni. Ez által a vezető szerep kul­csát kiadták kezükből .ps a harma­dik helyre kerültek. A munkásság ezekután a soro­zatos csalódások után, melyek év­tizedek óta többször megismét­lődtek, sem fogja elveszíteni tü- remét, mert ez egyet jelentene az életről való lemondással. Tisz­tázni kell tehát azt a kérdést, — hogy gazdaságilag és politikailag milyen álláspontra helyezkedjék. Ez annál inkább is nehéz kérdés, mert az ‘Ipari’ szervezetek semmi féle politikai pártnak nem hajlan­dók eszközei lenni, ez az aka­dály, amivel a szakszervezetek és a szociáldemokrata pártok nem tudnak megbarátkoozni. — Azt mondják a szociáldemokrata párt tagjaf és az alárendelt szakszerve­zetek irányitói, hogy a gazdasági és a politikai mozgalom elválaszt­hatatlan, hogy a kettő nélkül a munkásság nem szabadulhat fel. A gyakorlat eddig éppen az ellen­kezőjét igazolja. A munkásság gazdaságilag van letiporva a poli­tikai felszabadulásnak is, a gaz- dsági felszbadulás az előfeltétele. ! Az iparok és a termelő eszközök J megszerzése tehát a főszempont, amit csak a munkásosztály egysé­ges erejével lehet megszerezni. A politikai hatalom mindig az erő­sebb oldalán van. Ha a munkás- osztály egységesen van szervezve szakmai különbség nélkül, minden erőszakos politikai hatalmat ösz- szeroppant gazdasági erejénél fogva. Semmit nem tud elérni a politikai osztályuralommal szem­ben akkor, ha a munkásosztály gazdaságilag szét van tagolva, — í szakmailag egymástól elkülönítve, mert ez egyet jelent az erő szét- forgácsolódásával, ami csak a gazdasági szervezetek pusztulását vonhatja maga után. A munkás­ság számára figyelmeztetésül, vi­lágosan benne van a munkásmoz­galom történetében, hogy “Egy­ségben rejlik az erő”. A szakmák ! pedig soha nem képviselnek egy­séget, mert a munkásosztály egy­ségéből vannak kiszakitva, ami a munkásosztály megbontását je­lenti, ez pedig egyenesen árulás a munkásosztálylyal szemben. A “Világ Ipari Munkásai” az egyetlen szervezet, amely a végső megoldást adja a munkásságnak, hogy célját elérhesse. Magyaror­szágon az Általános Munkás Szö­vetség, amely nem osztályozza a munkásságot, naert tudatában van azzal, hogy ha a munkásság gazdaságilag mint osztály van szervezve, a politikai hatalmat minden harc nélkül magához tudja ragadni. Az “Ipari Szeveze- tek" mint gazdasági egyesülések. Ez azonban nem azt jelenti, mint­ha politika ellenes szervezetek volnának, csak nem foglalkoznak vele, mert ez csak hátráltatja a ! munkásság gazdasági harcának egyetemes kialakulását, * A világ gazdasági és politi­kai szervezetek zűrzavaros káo­szából mindenhol az “Egyete­mes Ipari Szervezetek" fognak előtérbe jönni, a szakszervezetek is a mai korhoz viszo -vulva, kény­telenek lesznek a szakmai határo­kat megszüntetni és a munkássá­got egységesen szervezni. Megvál­toztatják elavult rendszerüket és ezen ténykedésükkel a helyes útra temek. Ugyancsak politikailag is a munkásság olyan munkáspártot fog támogatni a jövőben, amely az “Ipari" szervezetekre való át­alakulást teszi magáévá s a szak- szervezeti formát véglegesen elve­ti. Politikai harcának az “Ipari” szervezkedést tekinti legerősebb bástyájának, hogy a munkásság érdekeit a legválságosabb idők­ben is megtudja védeni. Ez a történelmi változatosság fog lassanként kialakulni minden­hol, minden ellenkező alakulat el­lenére, amikor az "Ipari" szerv- zetek vivják legnagyobb diadalu­kat a munkásság számára az egész világon. Ebben a harcban a leg­számottevőbb lesz az uj generá­ció. amely a szervezkedés rend­szerében sohasem fogj? azonosí­tani magát a szakmákban tömö­rült múlandó generációk felfogá­sával. Legfeljebb, egyes emberek helyes felfogását és tanítását te­szik magukévá, amely mindig helytálló a munkásmozgalom tör­ténetében. így a szervezkedés for­májához sem ragaszkodnak, ha­nem mindig a termelési módszer szerint alkalmazzák. Az “Ipari" szervezkedés az, amely a munkás­ság egyetemességét átkarolja, — mert nem tesz különbséget mun­kás és munkás között. A szakszer­vezeteket a munkásosztályból ki­szakított csoportoknak lehet mi nősíteni és csak addig szervezik a munkásságot, ameddig a szakmai haláruk kiterjed. Egységről be­szélni a szakmáknál, egyáltalán nem lehet, mert szakmai határ­vonalak választják el egyik cso­portot a másiktól. Tehát a mun­kás egységet, magát a "Munkás Osztályt” bontják kasztokra ói e munkásság jóhiszeműségét és tu­datlanságát ocsmányul kihasznál^ ják azok, akik a szakszervezeteket irányítják. Ez nem jelent mást, mint a munkásságnak egy újabb fajta ki­zsákmányolását, melyet a mun­kásságnak meg kell akadályozni. A szakszervezeti formákhoz is csak az a betolakodott gyülevész társaság ragaszkodik, amely a a munkásság nyakán szeretne to­vábbra is élősködni, akiktől a munkásság mindezideig nem tu­dott megszabadulni. Mert a mun­kásságnak annyi ereje és szolidá­ris öntudata sincsen, dacára, hogy a szervezkedés terén évtize­des múltjuk van, hogy a rajtuk élősködő parazitáktól a szerveze­tüket megtisztítsák. Mindaddig te­hát, mig a munkásság fel nem esz­mél, szét nem. tépi a szakmai ha­tárokat, amely a munkásság meg- láncolását jelenti, egy lépést nem tudnak előbbre haladni, saját cél jaiak felé, a szakszervezetek által. Abban a pillanatban, amikor a munkásság a szakmai határokat, a munkásság szolidaritásának leg­nagyobb akadályát megsemmisí­tette, úgy a gazdasági, mint a po­litikai mozgalmat, megtudja tisz- itani azokól, akik a munkásságot nemhogy megvédenék az elnyo­mó hatalommal szemben, hanem egyenesen elárulják és kiszolgál­tatjuk és valóságos "Azev” rend- I szert honosítottak meg a saját I személyük védelmére. A munkásságnak tehát legelső sorban is ezt a legnagyobb aka­dályt kell megszüntetni, hogy mint "osztály” egyesüljön és hogy ez után is saját célja felé haladhasson. Tudatára kell ébred­ni a munkásságnak arra, hogy “Egységben rejlik az erő". Hogy a -munkásosztály felszabadítása csak a munkásságnak saját müve lehet. í % I I5SS1 A BÉRMUNKÁS NAPTÁRÁT J | I £ ezúton akarom megrendelni. . Kérem szíveskedjék azt ci- Y I s memre elküldeni. V v 'S _ *t* Mellékelve küldök..........................*...................................................... V » ❖ ¥ •!« 4 Cím ............................................................................................................. 4 4 é X NÉV ..................................................... * X ? | i * A BÉRMUNKÁS 1931-es Naptára 50 cent. Vágja ki ezt •> V V y \ ¥ £ a . szelvényt . és küldje . be «§* £ ' ■ *% $ BÉRMUNKÁS P. O. Box 17, Sta. Y. New York, N. Y. £ f * T £ iif 4»

Next

/
Thumbnails
Contents