Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-08-14 / 599. szám
2-ik oldal. BÉRMUNKÁS Augusztus 1 4. A magyarországi cipészmunkások és az Ipari Szervezet Már ismertettük lapunk hasábjain a közelmúltban azt, hogy az építőipari munkások milyen súlyos helyzetbe kerültek Magyarországon abból kifolyólag, hogy iparilag szervezett erejüket szétengedték rombolnia pártkommunisták a szakszervezeti bérencek és a tőkések triójának. Rávilágítottunk arra is, hogy mig a beugratók ma gondtalanul élvezik gyalázatos cselekedetük gyümölcsét, addig, akik felültek meggondolatlanul aknamunkájuknak, az épitőmunkások szervezetlenül szédelegnek a Rákóczi-téri szégyenplaccon és 50, 60, 68 filléres órabérért örömmel eladnák munkaerejüket a tőkéseknek, ha vennék azt. Ha tudjuk azután azt, hogy amig ipari unionista alapon iparilag voltak szervezett munkások egy pengős órabért bírtak a tőkésekből minden sztrájk .nélkül kipréselni, megállapíthatjuk, hogy keserves tanulópénzt fizetnek hiszékenységükért. Nem célunk most visszatérni újból az épitőmunkások ügyére. — Megtettük észrevételünket és gondolkozhatnak vájjon helyesen cselekedtek-e ? Mivel azonban az épitőmunkások után a cipészmunkások képezték a magyarországi ipari unionista szervezet tagjainak egyik nagyobb hányadát és rokon eszményeken mentek át mint az épitőmunkások egyidejűleg, igy nem mehetünk el szó nélkül ügyük mellett. Az impulzust, hogy a cipészmunkások ügyével foglalkozunk, egy 1930 május 19-én megtartott taggyűlés adja meg. Ezt a pesti Népszaava szerint azért tartották meg, “hogy panaszaikat és kívánságaikat nyilvánossggra juttassák”. Ezt nevezik Pesten szakszervezeti osztályharcnak. A gyűlés elnöke Pásztor Lajos volt, aki arról nevezetes, hogy kizárt társait cserben hagyva, amint meggyőződéses szociáldemokratához illik, visszakönyörögte magát a szakszervezetbe. Ezzel felrobbantotta a kizártak addig egységes táborát és természetes, ma nem a pankli mellett dolgozik, hanem szakszervezeti tisztviselővé lépett elő. Utánna llésl István szakszervezeti tisztviselő beszélt a cipészmunkások nyomoráról. Megállapította, hogy a munkáltatók a béreket teljesen lerontották. 30, 40, sőt 50 százalékos bérlevágások is történtek. Megállapította, hogy vannak üzemek, ahol vasárnap is dolgozni kell. — Rámutatott, hogy a Lichtmann cipőgyárban például 60 munkás sztrájkol, ---mert a gyáros heti 4, 5 pengővel akarja levágni a béreket. Majd lelkes szavakkal a szakszervezet kiépítésére, a bizalmi rendszer megalkotására és egységes szervezkedésre buzdította a prolikat. Mint minden szakszervezeti hasonló gyűlésen, úgy itt is egy határozati javaslatot fogadtak el, amibe a fővárosi tanácsot, a kormányt kívánják közbejárónak felkérni, hogy a prolin segítsenek. Mondani sem kell hogy ez a szak- szervezeti “kérelem” vagy “kívánság" a papírkosárba vándorol mint sok ezer elődje. Egyébként panaszkodással, mivel erőt reprezentálni még sem lehet, tehát marad minden a régiben. Majd Hubai János örökös fizetéses tisztviselő beszélt a 8 órás munkaidőről és a minimális órabérekről. Legérdekesebb, hogy már a szakképzett munkások gyűlésén is ilyeneket állapítanak meg. Hubai pl.-ul kimutatta, hogy a géptechnika fejlődése is szükségessé teszi a munkaidő egységes rendezését és megrövidítését. Hiszen a munkások négy órai napi termelés mellett is ki tudják elégíteni a szükségletet. A 10—16 órás munkaidő ma már odajuttatta a viszonyokat, hogy a munkások legnagyobb része évenként csak három hónapot dolgozik és a nagyobb ünnepek előtt jut munkához, amig az év nagyrészét munka nélkül kell eltöltenie. A felvett statisztika szerint pld.-ul 782 munkás mégis 60 órát dolgozik hetenként és vannak olyanok is, akik 90 órát robotolnak. Sok ezer cipészmunkás csavarog tehát emiatt is munka nélkül. — Ugyancsak a statisztika szerint 3603 cipészmunkás közül 1664- nek 20 pengőnél alacsonyabb volt hetenként a jövedelme. Amikor ezeket megállapította, misem természetesebb annál, hogy ilyenfélét mondott “A kormánynak mindent meg kell tennie a minimális bérek törvénybeiktatásáért, továbbá a kollektiv szerződések védelméért. Végül mit tehettek mást a prolik, elfogadták a beterjesztett határozati javaslatot — és szépen hazamentek. Nem kell az embernek nagy lángésznek lenni, csak reálisan gondolkozni és világosan látni fogja annak dacára, hogy a pártkommunisták is a szakszervezeti mozgalom egyedüli üdvözitő csalhatatlanságára esküsznek és mindent elkövetnek ők is, hogy bepofozzák “szak társaikat” a szakszervezetbe, mégis a dögrováson van a szakmai mozgalmuk. Jellemző, hogy pl. Hubai előadásában részben kisajátította a magyarországi ipari unionisták megállapításait és arra mutatott reá. — Azonban, mint minden szakszervezeti munkás, igy a cipészmunkások is rövidlátásban szenvednek, na meg egy kis szakmai sovinizmusban is. így történhetett meg az, hogy 2—3 szak- szervezeti bérenc fogásainak bedőltek és visszatáncoltak a szakSzerkesztői üzenet TÖBBEKNEK: Panaszos levelek érkeztek e héten több munkástárstól, hogy a címváltozások, valamint a levelek válaszolása és más titkári teendők végzésénél nem történtmeg a múltban megszokott gyors intézkedés. Mikor a panaszoknak helyt adunk, ugyanakkor bejelentjük, yhogy a nyomda vál toztatása és a lap másutt, a özponti irodától messze fekvő helyen való készítése, valamint az uj nyomdában való elhelyezkedés sokkalt öbb időt vett igénybe, semhogy az egy alkalmazott rendszer alapján egy ember mindenütt eleget tenni lett volna képes. Most már rendben vagyunk és közölhetjük, hogy a hivatalos munkák terén nem lesz mulasztás a jövőben. Egyébként elnézést kérünk. szervezetbe. Hogy azután például az egyikük a cipészek visszatánco- lásával egyidejűleg munkáltatóvá vált, ez mindent egyben meg is magyaráz. Ha azután tudjuk azt, hogy ugyanő volt a pártkommunisták fővezére és az ő kezébe futottaak össze a szálak, amik az Általános Munkás Szövetség —. mint ipari szervezet szétromboIS- sára irányultak, még többet tudunk. A cipészmunkások pedig élik a régi legényegyleti nívóra visszaesett szakszervezeti életet. Egymásután éri vereség őket a “maj- sztram” urak részéről. Ezt még akkor sem tudják kivédeni, ha történetesen mind a szakszervezetbe tartoznának. Az ipari unionista aktiv osztályharc helyett hoznak határozatokat, amik a papírkosárba jutnak. Kérvényeznek, deputációznak, pártvezérekkel súlyosbítva. És mint a bigott vallási tébolyba esettek egy állítólagos felsőbb hatalomtól várják, hogy éhen föl ne forduljanak (amitől ugyan fölfordulhatnak.) Ugyanígy ők akik állítólag osztályharc hívei volnának, egy felsőbb hatalomtól várják azt, hogy sült galambokat eregessen fel, — amit azután szájtátva várnak, hogy majd csak berepül. Semmi harc, semmi radikális akció megakadályozni, hogy amig munka- nélküliség van, a munkaidő ne 90 óra legyen. Semmi forradalmi szellem. Semmi harci készség. Ilyen puha gerincű emberekké nevelték őket a szakszervezeti basák és a kommunisták is csupán szájhősködésig tanították őket. — Bátran lehet mondani, hogy a legindifferensebb és legönelnyo- mottabb bérrabszolgák a cipészek. Köszönhetik a kommunista és szociáldemokrata vezéreiknek. Cs. R. 2. Elhalasztott értekezlet A new yorki szervező bizott- :ág múlt heti gyűlésén határozatot hozott az augusztus 3 1 -re tervezett értekezlet későbbre való elhalasztására. Ezen határozatra az adott okot, hogy nem tartották célszerűnek az erők szétforgácsolását. Ugyanis ezen napon lesz megtartva a New Yorkban a második nemzetközi )WW piknik, melynek jövedelmének egy része a helyi agitáció iellenditésére lesz fordítva és igy a szervező bizottság ezúttal is arra kéri a New York és környéki JWW-istákat, hogy ezt a nyári mulatságot tegyék megjelenésükkel és agitációjukkal sikeressé. NAGY PIKNIK Rendezik a Világ Ipari Munkásai Szervezetének pittsburghi magyar tagjai a N. S. Összhang Dalkör közreműködésével 1930. augusztus hó 24-én, vasárnap délelőtt 1 0 óraikezdettel a Miller Picnic Grove-n Millvale, Pa. A piknik tiszta jövedelme felerészben a “Bérmunkás", felerészben pedig az “összhang” Dalkör dalnevelési céljára lesz fordítva. A nap folyamán fellép az “összhang” Dalkör is, ami kellemes szórakozást fog nyújtani a vendégeknek. Elsőrendű hűsítőkről és luncl ;ól gondoskodva van. így kellemes napot kiván sze ,ii magának és családjának, jelenjen meg és hozza el ismerőseit is. Útirány: Pittsburghból jövők ■vegyék a 3. számú “Millvale” feliratú villamost a '-ik utca és a Penn. Ave sarkán, leszállás a North és a Howard Ave sarkán, amely az első villamos kanyarulat Millvale-ban (úgyszintén az automobilon jövők is kövessék ezen irányt) onnan fel a Howard Ave-n, a kőhidon át a virágházig, onnan jobbra pár lépésnyire van a piknik-hely. ---- A villamosnál bizottsági tagok várják a közönséget.---------o-------— DETROITI: BAZÁR Tartalmas programmokkal az összes nyelvi s rokonszenvező csoportok közreműködésével három napig fog tartani. AUGUSZTUS 30, 31, SZEPTEMBER 1. 1930. DOM POLS- KY HALL 2281. E. Forrest Ave. (NefirChe- ne St. ) Egy uj Ford kocsi lesz kisorsolva a bazáron, melyből a jövedelem az 1WW lapjaira lesz fordítva. A sorsolási jegy szept. 1-én mint belépti jegy lesz elfogadva. Ajándéktárgyakat elfogad és a munkástársak segítségét elvárja a Bazár bizottság, 1713. 24th St. Detroit, Mich.
