Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-08-07 / 598. szám

2-ik oldal. BÉRMUNKÁS Augusztus 7. alatt 33.000 embert tartóztattak le. Az elmúlt hónapban 464 le­tartóztatás történt. A meggyilkol­tak száma 5 1. A fegyveres hata­lom és a fegyvertelen nép össze­csapásai napirenden voltak, me­lyekben több mint 850-en sebe­sültek meg. Azóta újból megtá­madta az angol hadsereg az észak- nyugati törzseket, de a legyilkol­tak és sebesültek száma e sorok Írásakor még ismeretlen. KÍNÁBAN a háborúskodó fe­lek mindkét oldalán több mint 40 ezer ember esett el. AZ EGYIPTOMI lázadások­nak több halottja és sebesültje van. Pontos adatot beszerezni nem tudtunk. FRANCIAORSZÁG újabb ex­pedíciót menesztett Marocco lá­zadói ellen, kik az Atlas hegyek­be fészkelték be magukat. , MEX1COBAN tcbb tüntetés­nek öt halottja (és húsz sebesültje volt, a legutóbbi demonstráció alkalmával húsz ember veszítette életét. NICARAGUABAN több Ízben és- több helyen támadta meg az amerikai hadsereg a lázadókat. TÖRÖKORSZÁG drákói ke­gyetlenséggel nyomja el a kurdok lázadását. Repülőgépekkel bom­bázták őket, melyekből a lázadók hármat lelőttek. Török jelentések szerint 1 000 kurd lázadót bekerí­tett a török katonaság és "szu­ronyrohammal pusztította el őket.’’ PERZSIA ~ OROSZORSZÁG határain nyílt összecsapások voW ták, áldozatokkal mindkét oldal­ról". ■ NÉMETORSZÁG — LEN­GYELORSZÁG határain az össz- csapásoknak egy halottja van. JAPÁN — OROSZORSZÁG közötti incidensnek egy halottja van. ; •’ h * * MILITARISTA KATASZTRÓ­FÁK: KÍNÁBAN felrobbant egy lőszertár, 100 halottja és 300 se­besültje volt a katasztrófának. A BELGIUMI dinamitgyári robbanásnak két halottja és két sébesültje volt. CANADABAN villám csapott bé egy hajóba, mely 21 tonna di- námiiot szállított. A hajó sze­mélyzete, 3 1 ember elpusztult. TÖRÖKORSZÁGBAN egy lö- szértárfelrobbant: a hírek szerint 3Ö0 ember életébe került. NÉMETORSZÁGBAN egyik uféaí csete-paté alkalmával kézi borrtbát dobtak. Széttépett egy I • éves gyermeket, kis húgát és édesanyját életveszélyesen meg­sebesítette. FELSŐ SZILÉZIÁBAN a rek­rűták lövészeti kiképzésénél egy újoncot agyonlőttek. LENGYELORSZÁGBAN egy halottja és három sebesültje volt a bombarobbanásnak mikor a ka­tonákat bombakezelésre tanítot­ták. Katonai repülők képzésénél há­rom gép zuhant le Franciaország­ban, két-két halottal, Lengyelor­szágban kettő, négy halottal; Oroszországban egy, 1 halottal és Hollandiában egy gép zuhant le, melynek két sebesültje volt. MUNKÁSMOZGALOM ÁS A MILITARIZMUS: Bulgáriában, a Macedóniai Bizottság 80 tagját letartóztatták. Bogota, Columbiában a mun­kásság és rendőrség összeütközé­sének ! halomija és száznál több sebesülj tje volt. * v * Franciaországban, az Indoné­zián tanulók szervezetét feloszlat­ták. ¥ * * Hondurasban, hogy a munká­sok által tervezett általános sztrájkot megakadályozzák, statá- riális állapotot hirdettek ki. * * ¥ E cim alatt közölt legutóbbi cikkünkben rámutattunk arra, hogy a háborút megelőzőleg Né­metország munkássága több gene­ráción keresztül intenzív szocia­lista nevelésben részesült, már ami az elméleti kiképzést illeti és a német munkásság zöme a szoci­alizmus felé hajlott. Nem tulzunk azon megállapi- tásunkkal, hogy a német proletá- riátus, intellektuális, ideologikus és szervezkedési színvonala meg­ütötte azt a mértéket, melyet Amerikában a munkásság egy aránylag nagyon csekély része — kik a Szocialista Párt körül vol­tak csoportosulva annak fényko­rában — ért el. Túlnyomó ré­szét egyik félnek sem mondhat­juk valami nagyon militánsnak, legkevésbbé színtiszta forradal­mároknak, mert bizony váltakoz­va, a “leglehetetlenebb” állás­ponttól le és fölfelé, mindannyian egyet követeltek: hogy a kapita­lista osztály minden feltétel nél­kül magát megadja, beadja dere­kát, a lagymatag reformernak, ki azt hitte ,hogy a közjavára létesí­tett crematoriumok és a villamo­sokban elhelyezendő faliórák kö­vetelése is egy-egy lépést jelent a “szocializmus megvalósulása fe­lé". És valahogyan a németorszá­gi munkásság mégis inkább óhaj­totta a szocializmust. Ellentétben az amerikai proletáriátus nagy ré­szével, mely ellenszenvvel visel­tetett iránta Játékszerek az osztályharcban. A német munkássággal elhitet­ték, hogy a bürokratikus párt és szakszervezeti gépezet minden te­kintetben megfelel a munkásosz­tály érdekeinek képviselésére úgy a rendes, mint a rendkívüli idő­szakokban. Bizalommal viseltet­tek a munkások szervezetük iránt, Lengyelországban a munkások és rendőrök összeütközésének egy halottja és 12 sebesültje volt. Ké­sőbb egy munkanélküli demon­stráció alkalmával a munkások közül öten megsebesültek. ffi * * Spanyolországban a Balboái sztrájk alatt 60 munkást tartóztat­tak le. Seville-ben egy sztrájkoló munkásasszonyt megöltek, négy munkást megsebesítettek. A letar­tóztatások száma meghaladja a kétszázat. Katonaságot rendeltek ki a "rend” megteremtésére. Ma- laga-ban a rendőrség belelőtt a sztrájkolok közé. Három jól is­mert szindikalistát letartóztattak, de a szervezett munkásság erélyes ilakozásának, engedve, szabadon kellett bocsátani. San Louisban nem merte a kor­mányzó kihirdetni a statáriumot, mert nem tartotta' megbízhatónak a katonaságot. miután azt gondolták, hogy an­nak összetétetle, működő képes­sége megfelelő fegyvert ad kezük­be, mellyel szembe szállhatnak el lenségükkel, ---- a kapitalista osz­tálylyal — minden harci fronton, minden ütközetben, Azt hitték, hogy a szocializmus a túlsó sar­kon van már és a német munkás­ság kiváncsian várta, hogy befor­duljon. De amint tudjuk, nem a szocializmus, hanem a világhábo­rú fordult be a túlsó sarokról és a munkások legnagyobb meglepe­téssel és életük árán kellett felis­merjék, hogy mindazon fegyve­rek, melyekkel büszkén dicseked­tek, értéktelen játékszernek bizo­nyultak, melyek csütörtököt mon­dottak még mielőtt az első lövést leadhatták volna velük. Áldozati bárányként kellett elpusztuljanak a háborús szörnyeteg karjaiban anélkül, hogy érdemleges ellentál- lást mutathattak volna. Még a legkorlátoltabb munkás rétegek­nek is meglátniok kellett, hogy csúfosan belettek csapva. Félre lettek vezetve, de nem a szocia­lizmus elméletével, hanem a szo­cialisták által ajánlott harci fegy­verekkel és taktikákkal, ame­lyekkel az óhajtott célt elérni vélték. A tartós nyomorúság és mizé­riák közepette, amint a háborús napokból hetek, hónapok, majd hosszú évek lettek, az átlagos munkás elkeseredése és gyűlölete mindjobban fokozódott azok el­len, kik elárulták és csak arra vár­tak, hogy a militarista elnyomatás enyhüljön, hogy megcsinálják a nagy leszámolást. A háború a né­met burzsoázia leverésével és megnyomoritásával és a szociál­demokrácia teljes diszkreditálásá- val ért véget. Ezt megelőzőleg forradalom játszódott le Orosz­országban, ahol a szociáldemo­krata (a bolseviki) frankciók nem szociáldemokrata eszközök­kel foglalták le az államhatalmat. A német munkásság fellázadt az ország egyik szélétől a mási­kig; eltökélt szándékuk volt, — hogy megszabadítsák magukat úgy a burzsoáziától, mint az áruló szociáldemokratáktól egyszer és mindenkorra. Ám ahhoz, hogy az elnyomott osztály megvívja sike­res forradalmát és önmagát fel­szabadítsa, nemcsak az akaratra és az erőre van szükség; ezek a forradalom negativ részét képe­zik. Mellettük szükség van az uj társadalom programmjára , az uj társadalom szerves részei meg kell legyenek (legalább embrió­ban), melyek kellenek a ter­melés és szétosztás átvételéhez és irányításához, amelyek az élethez dengedhetetlenül szükségesek. Azonban az összes paraziták között a legveszedelmesebb fajta i munkásvezérek - pártpolitiku­sok fajtája és azoknak kipusztitá- sa a legnehezebb feladat. Mint a mesebeli hidrának, a pártvezérnek is több feje van és egy fejnek le­nyisszantása nem halálos, mert újra kinő. Miután teljesen disz- kreditálva lettek, már mint szo­ciáldemokraták, a fékerek egy < gy egész hada kikeresztelkedett, uj nevet, uj hitet vett fel, átvették az orosz jelszavakat és felajánlot­ták önmagukat a német munkás­ságnak, mint az uj “forradalmi" pártnak újdonsült vezéreit, ---­mely nem volt más, mint a Kom­munisták Németorsezági Pártja. Az országot elárasztották kiált­ványokkal és szónoklatokkal az “uj” vezérek. A hangok és fra- ziológiák többféle variációjától hemzsegtek a proklamációk, de azért megmaradtak a régi szociál­demokrata maszlagnak. Azt mon­dották a munkásoknak, hogy most benne vagyunk a forrada­lomban, most nincs helye az el­méleti vitáknak, most nincsen idő az ipari szervezetek építésére. Ott kell hagyni a műhelyeket, gyára­kat és bányákat. "Mindenki, aki csak tud, ragadjon fegyvert, mén­je n az utcára tömegakciózni, ---­foglalják le az utcát, az államot és a közhivatalokat. Kiáltsák ki a proletárdiktatúrát.” stb. Ezek a jelszavak annyira más­ként hangzottak, hogy a tömegek, kik meggyülölték a szociáldemo­kráciát, szentül hitték, hogy ez lesz mégis az igazi ut s igy az “uj” vezérek a munkás tömegekben követőkre akadtak, akik elfogad­ták a megváltók ajánlatait. Köz­ben a műhelyek, gyárak és bá­nyákról elterelődött a figyelmük és a kapitalisták, valamint a szak- szervezeti bürokraták őrizetében hagyták. Egymást követték az ut­cai lázadások, hivatalokat, köz­épületeket sőt országokat is fog­laltak le. Szovjeteket alakítottak, a német forradalmi munkások. (Folytatjuk.) Nemzetközi kapcsolataink megteremtéséről Irta: WAGNER JÓZSEF.

Next

/
Thumbnails
Contents