Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-08-07 / 598. szám

2-ik oldal.

BÉRMUNKÁS

Augusztus 7.

alatt 33.000 embert tartóztattak le. Az elmúlt hónapban 464 letartóztatás történt. A meggyilkoltak száma 5 1. A fegyveres hatalom és a fegyvertelen nép összecsapásai napirenden voltak, melyekben több mint 850-en sebesültek meg. Azóta újból megtámadta az angol hadsereg az észak- nyugati törzseket, de a legyilkoltak és sebesültek száma e sorok Írásakor még ismeretlen.

KÍNÁBAN a háborúskodó felek mindkét oldalán több mint 40 ezer ember esett el.

AZ EGYIPTOMI lázadásoknak több halottja és sebesültje van. Pontos adatot beszerezni nem tudtunk.

FRANCIAORSZÁG újabb expedíciót menesztett Marocco lázadói ellen, kik az Atlas hegyekbe fészkelték be magukat.

, MEX1COBAN tcbb tüntetésnek öt halottja (és húsz sebesültje volt, a legutóbbi demonstráció alkalmával húsz ember veszítette életét.

NICARAGUABAN több Ízben

és- több helyen támadta meg az amerikai hadsereg a lázadókat.

TÖRÖKORSZÁG drákói kegyetlenséggel nyomja el a kurdok lázadását. Repülőgépekkel bombázták őket, melyekből a lázadók hármat lelőttek. Török jelentések szerint 1 000 kurd lázadót bekerített a török katonaság és "szuronyrohammal pusztította el őket.’’

PERZSIA ~ OROSZORSZÁG

határain nyílt összecsapások voW ták, áldozatokkal mindkét oldalról".

■ NÉMETORSZÁG — LENGYELORSZÁG határain az össz- csapásoknak egy halottja van.

JAPÁN — OROSZORSZÁG

közötti incidensnek egy halottja van.

; •’ h * *

MILITARISTA KATASZTRÓFÁK: KÍNÁBAN felrobbant egy lőszertár, 100 halottja és 300 sebesültje volt a katasztrófának.

A BELGIUMI dinamitgyári robbanásnak két halottja és két sébesültje volt.

CANADABAN villám csapott bé egy hajóba, mely 21 tonna di- námiiot szállított. A hajó személyzete, 3 1 ember elpusztult.

TÖRÖKORSZÁGBAN egy lö- szértárfelrobbant: a hírek szerint 3Ö0 ember életébe került.

NÉMETORSZÁGBAN egyik uféaí csete-paté alkalmával kézi borrtbát dobtak. Széttépett egy I • éves gyermeket, kis húgát és édesanyját életveszélyesen megsebesítette.

FELSŐ SZILÉZIÁBAN a rekrűták lövészeti kiképzésénél egy újoncot agyonlőttek.

LENGYELORSZÁGBAN egy

halottja és három sebesültje volt a bombarobbanásnak mikor a katonákat bombakezelésre tanították.

Katonai repülők képzésénél három gép zuhant le Franciaországban, két-két halottal, Lengyelországban kettő, négy halottal; Oroszországban egy, 1 halottal és Hollandiában egy gép zuhant le, melynek két sebesültje volt.

MUNKÁSMOZGALOM ÁS A MILITARIZMUS: Bulgáriában, a Macedóniai Bizottság 80 tagját letartóztatták.

Bogota, Columbiában a munkásság és rendőrség összeütközésének ! halomija és száznál több sebesülj tje volt.

* v *

Franciaországban, az Indonézián tanulók szervezetét feloszlatták.

¥ * *

Hondurasban, hogy a munkások által tervezett általános sztrájkot megakadályozzák, statá- riális állapotot hirdettek ki.

* * ¥

E cim alatt közölt legutóbbi cikkünkben rámutattunk arra, hogy a háborút megelőzőleg Németország munkássága több generáción keresztül intenzív szocialista nevelésben részesült, már ami az elméleti kiképzést illeti és a német munkásság zöme a szocializmus felé hajlott.

Nem tulzunk azon megállapi- tásunkkal, hogy a német proletá- riátus, intellektuális, ideologikus és szervezkedési színvonala megütötte azt a mértéket, melyet Amerikában a munkásság egy aránylag nagyon csekély része — kik a Szocialista Párt körül voltak csoportosulva annak fénykorában — ért el. Túlnyomó részét egyik félnek sem mondhatjuk valami nagyon militánsnak, legkevésbbé színtiszta forradalmároknak, mert bizony váltakozva, a “leglehetetlenebb” állásponttól le és fölfelé, mindannyian egyet követeltek: hogy a kapitalista osztály minden feltétel nélkül magát megadja, beadja derekát, a lagymatag reformernak, ki azt hitte ,hogy a közjavára létesített crematoriumok és a villamosokban elhelyezendő faliórák követelése is egy-egy lépést jelent a “szocializmus megvalósulása felé". És valahogyan a németországi munkásság mégis inkább óhajtotta a szocializmust. Ellentétben az amerikai proletáriátus nagy részével, mely ellenszenvvel viseltetett iránta

Játékszerek az osztályharcban.

A német munkássággal elhitették, hogy a bürokratikus párt és szakszervezeti gépezet minden tekintetben megfelel a munkásosztály érdekeinek képviselésére úgy a rendes, mint a rendkívüli időszakokban. Bizalommal viseltettek a munkások szervezetük iránt,

Lengyelországban a munkások és rendőrök összeütközésének egy halottja és 12 sebesültje volt. Később egy munkanélküli demonstráció alkalmával a munkások közül öten megsebesültek.

ffi * *

Spanyolországban a Balboái sztrájk alatt 60 munkást tartóztattak le. Seville-ben egy sztrájkoló munkásasszonyt megöltek, négy munkást megsebesítettek. A letartóztatások száma meghaladja a kétszázat. Katonaságot rendeltek ki a "rend” megteremtésére. Ma- laga-ban a rendőrség belelőtt a sztrájkolok közé. Három jól ismert szindikalistát letartóztattak, de a szervezett munkásság erélyes ilakozásának, engedve, szabadon kellett bocsátani.

San Louisban nem merte a kormányzó kihirdetni a statáriumot, mert nem tartotta' megbízhatónak a katonaságot.

miután azt gondolták, hogy annak összetétetle, működő képessége megfelelő fegyvert ad kezükbe, mellyel szembe szállhatnak el

lenségükkel, ---- a kapitalista osztálylyal — minden harci fronton, minden ütközetben, Azt hitték, hogy a szocializmus a túlsó sarkon van már és a német munkásság kiváncsian várta, hogy beforduljon. De amint tudjuk, nem a szocializmus, hanem a világháború fordult be a túlsó sarokról és a munkások legnagyobb meglepetéssel és életük árán kellett felismerjék, hogy mindazon fegyverek, melyekkel büszkén dicsekedtek, értéktelen játékszernek bizonyultak, melyek csütörtököt mondottak még mielőtt az első lövést leadhatták volna velük. Áldozati bárányként kellett elpusztuljanak a háborús szörnyeteg karjaiban anélkül, hogy érdemleges ellentál- lást mutathattak volna. Még a legkorlátoltabb munkás rétegeknek is meglátniok kellett, hogy csúfosan belettek csapva. Félre lettek vezetve, de nem a szocializmus elméletével, hanem a szocialisták által ajánlott harci fegyverekkel és taktikákkal, amelyekkel az óhajtott célt elérni vélték.

A tartós nyomorúság és mizériák közepette, amint a háborús napokból hetek, hónapok, majd hosszú évek lettek, az átlagos munkás elkeseredése és gyűlölete mindjobban fokozódott azok ellen, kik elárulták és csak arra vártak, hogy a militarista elnyomatás enyhüljön, hogy megcsinálják a nagy leszámolást. A háború a német burzsoázia leverésével és megnyomoritásával és a szociáldemokrácia teljes diszkreditálásá- val ért véget. Ezt megelőzőleg forradalom játszódott le Oroszországban, ahol a szociáldemokrata (a bolseviki) frankciók nem szociáldemokrata eszközökkel foglalták le az államhatalmat.

A német munkásság fellázadt az ország egyik szélétől a másikig; eltökélt szándékuk volt, — hogy megszabadítsák magukat úgy a burzsoáziától, mint az áruló szociáldemokratáktól egyszer és mindenkorra. Ám ahhoz, hogy az elnyomott osztály megvívja sikeres forradalmát és önmagát felszabadítsa, nemcsak az akaratra és az erőre van szükség; ezek a forradalom negativ részét képezik. Mellettük szükség van az uj társadalom programmjára , az uj társadalom szerves részei meg kell legyenek (legalább embrióban), melyek kellenek a termelés és szétosztás átvételéhez és irányításához, amelyek az élethez dengedhetetlenül szükségesek.

Azonban az összes paraziták között a legveszedelmesebb fajta i munkásvezérek - pártpolitikusok fajtája és azoknak kipusztitá- sa a legnehezebb feladat. Mint a mesebeli hidrának, a pártvezérnek is több feje van és egy fejnek lenyisszantása nem halálos, mert újra kinő. Miután teljesen disz- kreditálva lettek, már mint szociáldemokraták, a fékerek egy < gy egész hada kikeresztelkedett, uj nevet, uj hitet vett fel, átvették az orosz jelszavakat és felajánlották önmagukat a német munkásságnak, mint az uj “forradalmi"

pártnak újdonsült vezéreit, ---mely nem volt más, mint a Kommunisták Németorsezági Pártja.

Az országot elárasztották kiáltványokkal és szónoklatokkal az “uj” vezérek. A hangok és fra- ziológiák többféle variációjától hemzsegtek a proklamációk, de azért megmaradtak a régi szociáldemokrata maszlagnak. Azt mondották a munkásoknak, hogy most benne vagyunk a forradalomban, most nincs helye az elméleti vitáknak, most nincsen idő az ipari szervezetek építésére. Ott kell hagyni a műhelyeket, gyárakat és bányákat. "Mindenki, aki csak tud, ragadjon fegyvert, ménje n az utcára tömegakciózni, ---foglalják le az utcát, az államot és a közhivatalokat. Kiáltsák ki a proletárdiktatúrát.” stb.

Ezek a jelszavak annyira másként hangzottak, hogy a tömegek, kik meggyülölték a szociáldemokráciát, szentül hitték, hogy ez lesz mégis az igazi ut s igy az “uj” vezérek a munkás tömegekben követőkre akadtak, akik elfogadták a megváltók ajánlatait. Közben a műhelyek, gyárak és bányákról elterelődött a figyelmük és a kapitalisták, valamint a szak- szervezeti bürokraták őrizetében hagyták. Egymást követték az utcai lázadások, hivatalokat, középületeket sőt országokat is foglaltak le. Szovjeteket alakítottak, a német forradalmi munkások.

(Folytatjuk.)

Nemzetközi kapcsolataink megteremtéséről

Irta: WAGNER JÓZSEF.