Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-12-18 / 616. szám

8-ik oldal. BÉRMUNKÁS December 1 8. CLEVELANDBÓL . . Munka hírek. - Az agi táció mult- heti eredménye. - Magyar hírek. VÁLTOZNAK AZ IDŐK Még néhány esztendővel ezelőtt azt az ipari unionistát, aki a dolgozó munkások elé állva, felhivta figyelmüket a szervezetlensé­gük káros voltára és bemutatta a létező szervezetek, különösen az American Federation of Labort a; amerikai munkatröszt káros intéz­ményét, a legenyhébb esetben lernosolyogták, de számos esetben börtön vagy kiutasítás járt ki a részünkre, amiért akkor ajánlottuk, hogy a munkás önmaga vegye kezébe helyzetének a javítását, amikor arra a munkán lett volna módja. Az események, az ipari unionistákat, az Egy Nagy Szervezet híveit igazolták. Amig az egyik oldalon teljesen figyelmen kívül hagyták a termelésbe bevonuló, állandóan tökéletesedő gép mind hatalmasabb szerepét a világ gazdagságába, addig a másik részről, ha megnyilvánult is ennek valamelyes felismerése, annak orvoslására az ósdi politikai eszközök használatát ajánlották a munkásoknak. Mindkét álláspont Amerika dolgozóit odajuttatta, ahonnan lejebb az élet színvonalán nem mehet. Ez a kettős könnyelműség a világ leggazdagabb országa 1 28 millió lakosának nagyobb hányadát odajuttatta, hogy csak akkor van módjában a jólakásra, ha ahhoz valamilyen intézmény mint könyörületességet hozzá juttatja. És ebben az esetben.j is a munkás az, aki a legkevesebbet tesz, hogy ez a helyzet megváltozzék. A szobába, -ha még van meleg kályha, az köré ül és a levegőbe bámulva várja, hogy valami történjen, mert soká igy nem maradhat. És történik. A Rockefeller érdekeltségek, amelyek halomszámra J lövetik a coloradói bányászokat, akik öt centes bérjavitást kérnek, egy millió dollárt vesznek ki a penzszekrényükböl, hogy azzal is el­vezettessék a munkások nyomora szülte elégedetlenség. William R. Wood a washingtoni képviselőház költségvetési bi­zottságának az elnöke 1 50 millió dollár gyors megszavazását ajánlja, hogy a nyomor, a szenvedés, az éhség, amely magasságában elért a Capitol-ig is, kirobbanásában megakadályoztassék. William Green, az American Federation of Labor elnöke, két­ségbeesetten sürgeti az ötnapos munkahetek behozátalát, még mielőtt a munkátlanok százezrei ellene fordulnak ennek a reakciós munkás intézménynek, amelynek főbb tisztviselői egymásután lesznek kor­mánytisztviselőkké. Ezek az érdekeltségek, ezek az intézmények, ellenségei voltak a munkásnak a múltban és ma is azok. Társadalmi akciók nem a mun— j kások felsegitését célozzák, de saját helyzetüket látják ingadozni és ez készteti őket valamilyen cselekvésre. Minden, ami ebben az irányban történik, felintézkedés, mert a szenvedő fél, a munkások megkérdezése nélkül történik. A munkás­nak nem lehet kielégítő a heti egy-két napi erősen redukált munka- alkalom, amit könyörületből odadobnak neki. A munkásnak, aki megteremtette ennek a hatalmas országnak mérhetelen gazdagságát, joga van a tisztességes élethez, ezt pedig csak úgy érheti el, ha | szervezkedik és mint szervezett erővel, a kapitalista osztálynak | számolni kell. Az 1WW Egy Nagy Szervezete jelenti a munkásoknak azt az erőgyüjtő helyet, amelyben szervezkedve képes lesz arra, hogy nem csak állandó munkát, de a termelt javak összességét a munkásosztály szolgálatába helyezze. VARSÓ nem az Egyesült Államokban van, sőt a ‘"müveit” nyugattól is több száz kilométer válassza el és mégis olyan hirt hoz onnan a táv­iró, amelynek elolvasására szé- gyenpir öntené el a clevelandi hi­vatalos köröket is, ha a sok visz- szaéléstől arra még hajlamosak lennének. Nap-nap után olvassuk, hogy egy ismeretlen nőt vagy férfit vit­tek be az utcáról a rendőrök, aki i reggelre a cellájában halott volt. Hogy a közbeeső idő alatt mi tör- | tént, azt Amerikában senki sem j kérdezi, senki sem kutatja. Mig a lengyelországi Varsóban — mint i a hiradás mondja — a bíró há- j rom vádlottat felmentett, mert igazolást nyert, hogy a hatóság a > vallomásukat kínzásukkal csikar­ta ki és a rendőrök hamisan val- -j lottak. TÚLJEGYEZTÉK a Community Found-ot,ujsá- | golták néhány nappal ezelőtt és hogy nagyobb legyen az érem, közölték, hogy az egész ország­ban Clevelandé a legmagasabb gyűjtött összeg. Most közlik, hogy a szegény­házát megnagyobbították, az ed­digi 250 személy helyett 1250-et tudnak benne elhelyezni, de csak azokat, akik az éjjeli szállást vagy I a nekik juttatott nyomorult ételt ■ letudják valamilyen munkával ' dolgozni. A nélkülözésektől ma­gát alig vonszoló proletár, hogy j, egy levest ehessen, egy hasáb fát ! kell, hogy felaprózzon. Hogy mi történt az összegyűjtött és segé­lyezésre kért milliókkal, azt ne- j künk munkásoknak nem szabad kérdezni, mert ez hazafiatlan cse- I lekedet. A MORGAN HÁZ. Ugyanolyan gyors az ez irányú | fejlődési folyamat a bankintéze- j tek életében is. Morganról már nem is Írnak másképp, mint pénz- j fejedelemről, mint a bankárvilág j diktátorát ismerik, az ö intézkedő- j sétől függnek a bankok százai, nem kevesebb $74,000,000,000 j pénzügyiét irányitója, ha tekintet­be vesszük az 1912 évtől 1930-ig növekedésben nyert eredményt, amikor még hatalma nem terjedt ki többre, mint $22.000.000.000 ra, könnyen elképzelhetjük, hogy a több, mint megháromszorozó­dott erővel mily gyorsan fogja el­nyelni a gazdasági nehézségekkel küzdő corporatiokat. A Cleve­land Press corporatioknak több mint 25 százalékát teszik ki "A pénzügyi központosításnak és irányításnak a rendszere ma jobban intézményesített, mint va­laha --- Írja tovább --- hatásos társadalmi kontrol feletti pénz­ügyi kormányzat." Csak a balgák hiszik, hogy ezen alaposan megszervezett in­tézményekkel szemben van más hathatós eszköz, mint az ipari szervezkedés. Az 1WW az egye­düli, mely meglátta és felismerte | a kapitalista erők védelmi erödei- t nek gyengeségét, amit a munkás- | osztály hasonlóan alapos ipari | szervezeteinek kiépítésével, me- I lyet saját maga irányit, könnye- ! dén vehet be.---------o--------­EGYFORMA MÉRTÉKKEL mérik az igazságot, mint a le­hetőségeket, szeretik hangoztatni. Hogy a valóság és a gyakorlat az ellenkezőjét igazolja, az kitűnik abból a jelentésből is, amelyet a városi villamos telepek most ad­tak közre. 29 üzlet és gyárvállalat hasz­nálta az elmúlt hat esztendő alatt a városi áramot hamisan megálla­pított ráta szerint,miáltal 207.000 dollárral károsították meg az erő­telepeket. Mi, munkások, ne fizessük csak ki a havonta elhasznált I.—, vagy az 1.25 dollár ára gáz vagy villanyunkat, kérlelhetetlenül le­zárják azt részükre, mert hát az ‘egyenlőség" országában élünk. Az IWW clevelandi magyai csoport szervező bizottsága gyű­léseit tartja minden második szombat este. A Ford üzem modern kizsákmányolása (Folytatás az 1-ső oldalról) főhajcsár az ilyen esetben érdem­dijat kap, ami annak a jele, hogy hűségesen elvégezte gazdájának a parancsát. Az érdemdij egy csillagból áll, erről nevezik aztán starmannek őket. Amikor a pro­duktiv termelés csökken, mint pl. mostan, hogy csak három napot dolgoznak egy héten, a termelés­hez irányítva sokkalta több ki­adás van egy departmentre, mint amikor teljes erejéből folyik a termelés. Ez azért van. mert az eszközölt átalakítások kiadásait, a department kiadásaihoz csatol­ják. Mindezeket a kiadásokat a Produktion munkásoknak kell, hogy kiizzadják. Ford profitjá­nak meg kell lenni akkor is, ha csak három napot dolgoztat egy héten. Nem csoda tehát, hogy vé­res verejtékig izzasztják a mun­kásságot. Matematikai számítással kiszá­mítják, hogy a gép kerekének másodpercenként hányat kell for­dulni. Aszerint számítják ki, hogy a gép kerekéhez mérten, milyen gyorsan kell a kéznek is mozgás­ban lenni, melylyel a gépet eteti. Egy ilyen gépkezelőnek nin­csen ideje, még arra sem, hogy az orrát megtörülje. A legtöbb gé­pen átalakítások történnek, úgy, hogy egyszeri beállításra többféle operációt végez el. Mig ezelőtt minden operációnál fel és le kel­lett tenni azt az alkatrészt, máma már csak egyszer kell fel és leten­ni minden öt vagy több operáció­nál. A munkásságot állandó féle­lemben tartják. Az amerikai had­seregben nincsen olyan erős fe­gyelem, mint a Ford gyárában. A munkásság állandóan retteg, Nem tudja, hogy melyik pillanat­ban fizetik ki. A múlt héten pa­rancsba kiadták az összes hajcsá­roknak, hogy az utánna követke­ző naptól kezdve senki fehér ingben nem mehet dolgozni. Ez vonatkozott úgy hajcsárokra, — mint a munkásokra. Másnap reg­gel, akik nem teljesítették a pa- rencsot, hazaküldték, hogy végén kék inget magára. A Service manek álandóan a munkásság között cirkálnak. Ha valamelyik munkás a munkájától ellép, rög­tön fizetik ki. Azon esetben, ha ! szerszámra van szüksége és azért el kell menjen egy bizonyos tá­volságba, a formánja egy igazoló cédulát ad, mellyel bizonyítani tudja, hogy hová megy. Nem lehet látni, csak nagyon ritkán, hogy két ember együtt be­szélgessen. Ha valamelyik vélet­lenül megkérdezi a másiktól az időt, az ujjával mutatja meg, azt is csak azon esetben, ha senki nem látja. Úgy látszik a Ford munkássága is csak akkor számit majd gondolkozni, ha az utcára fog kerülni és a többi millióknak a sorsára fog jutni. Munkástestvé­reim, arra ne várjatok, mert az súlyos tapasztalat lesz részetekre. | Ti, akik lüktető erei vagytok a j Ford üzemnek, ne hunyászkodja- tok meg, hanem szervezkedjetek | az a IWW-ba. Ford munkás.

Next

/
Thumbnails
Contents