Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-12-04 / 614. szám

December ‘i. UtKMUHKAO ?-ilc oldal. Tudatlan-e vagy ravasz ? (Folytatás a 2 ők oldalról.) adást fog jelenteni reánk nézve -abban a pillanatban, amely pilla­natban osztáytudatra ébredve azokat a mi tulajdonunkba a ter­melők tulajdonába vesszük! Tudjuk, hogy ez vakmerő gon­dolatnak fog feltűnni a történel­met nem ismerő osztálytudatlan munkások nagy többségének, de van-e más kivezető ut, mint ez? Nincs! Nem lehet, mert a kapi­talista termelési módszer elérte azt a fejlettségi fokot, amelynél a munkásság egy bizonyos százalé­ka képés a fejlett — és mind­jobban fejlődő — gépek segélyé­vel annyit termelni, hogy az össz- népességet elláthatná minden szükségleti, sőt fényüzési cikkek­kel is. Azonban, ha a munkanélkül levő nagy százalék nem vásárol, — aminthogy nem vásárolhat, ha nem keres, — kik fogják az ezek részére is termelt árucikkeket megvenni. Erre a kérdésre vála­szoljanak azok, akik azt állítják, hogy a tőkés rendszer örök idők­re fenn fog maradni. Hol vannak azok a bölcs nemzetgazdászok és politikusok, akik olyan meggyő­zően tudták pár év előtt a pros­peritás okát megmagyarázni. A sok bölcs közül egyetlen /egy sincs, aki a kháoszból kiyezető utat tudna mutatni. Ezen nincs is mit c^odákoz- nunk'. amennyiben ki.Vezotö ut nincs is más, mint y. szocialista termelési módszeren keresztül. A világ bérrabszolgáinak ké­szülniük kell errgf az időte, mert a jelek szerint a'tőke uralma hosszú cletü már nem lehet. A tőke uralma hivatását, az iparok kifej­lesztését nagy mértékben már el­végezte és helyet kell*adnia egy olyan rendszernek, mely rend­szer képes lesz a termelők milliói­nak munkájáért egy nyugodt, minden bizonytalanság és a mun­kanélküliség rémétől mentes bol­dog és megelégedett életet bizto­sítani. Munkások! Ti, akik a kapita­lizmus alatt a föld kerekségén mindenütt és mindenből ki vagy­tok tagadva; ti, akiknek csak a nyomor és nélkülözésben bővel­kedtek, csatlakozzatok a Zptaga- dottak harcos szervezetél||^ az !WW-hoz és siettessétek a>zon nap eljövetelét, amelyen búpto; htok­ba vehetitek majd mind(aztj am; a Anvnka jogánál fogrégen megilletett bennet^pffj ^ HpM MI VAN A BÉRMUNKÁS 193I-ES NAPTÁRÁBAN? Táncmulatságot rendez a Clairmont Casinoban 62 E. 106 St. alatt az osztályharc áldozatainak felsegélyezésére és Koleszár-Mahler védelmére. Kérünk mindenkit, hogy minél számosabban jelenjenek meg. Jegy ára 50 cent- Elővételben jegyek kaphatók az IWW halijai­ban, New Yorkon. FEDÉLRAJZ: Az iparok ereje a munkásság kezében összponto­sul. J. Jaciktól. Újév. Rajzolta: J. Jaczik. Tizenkét hónap történe’mi nap­tára. Naptári évünk mérlege. Irta: Wiener Andor. Ének, virradás elé. Vers. Irta: Egri Lajos. Az erő. Rajzolta: G. Egri. Az IWW elvi nyilatkozatának is­mertetése. Előadás, tartotta: Lefkovits Lajos. Süvit az őszi szél. Vers. Irta: Schliff Gyula. Munkások szervezkedjetek. Irta: Forró Mihály. Havasok és Riviera. Vers. Ady Endre szimbolikus költeménye. A vonat. Irta: Egri Lajos. Visszaiekintés az IWW clevelandi küzdelmeire. Irta: Horváth József. Lelkem sebe. Vers. Irta: Blistyán Sándor. A szólásszabadság. Rajzolta: Ted Egri. Magyarország 1930-ban. Irta: Egy pesti proletár. A gondolat ereje éserötlensége. Irta: Andorka Dezső. Csatamezőn. Vers: Rozik Emil­től. Illusztrációt hozzá rajzolta: Szabó Gyula. Az automobilipar fejlődése és jövője, irta: Visi István. A zene és dal kultúrája munkás szempontból. Irta: Tomási Ká­roly, a Clevelandi Magyar Mun kas Dalárda karnagya. A Munkás Betegsegélyző Szövet­ség teljes ismertetése cikkek­ben és táblázatokban. A gépember. Irta: Tóth Ferenc. A gépember. Eredeti rajz. J. Jaciktól. Hited balgasága. Vers. Irta: Blis­tyán Sándor. A nyomor. Eredeti rajz Ruth Eg­ritől. A te’evizion a gyakorlati megva­lósulás előtt. Irta: Halász Mi­hály. Lelkem szerelmese. Irta: Blis- i tyán Sándor. « A technika. Irta: Rozik Mihály, I A föld a térben és időben. t Szeretem a dalt. Egri Lajos első nyomtatásban megjelent köl­teménye. Torzszülöttek. A történelem színpada. Az evo­lúció ismertetése tudományos alapon. A találkozás. Irta: Blistyán Sán­dor. A türelem meghalt. Irta: Egri Lajos. Éjjeli titok. Irta: Weidinger Jó­zsef. Még egyszer születni. Irta: Blis­tyán Sándor. Akik tőlünk várják a szabadulá­sukat. Köhler Sándortól. A szőke bestia. Egri Lajostól." Színdarab. Péter Amerikában. Irta: Bulik Jánosné. Érzem. Vers. Irta: Blistyán Sán­dor. Megszoktuk a háborút. Irta: Somló Lipót. Szatíra. Vers. Irta: Schliff Gy. Az ábrándozó. Irta: Sütő Péter. Két arcú Isten. Irta: Rozik Emil. Régi beszélgetés. Az újszülött. Vers. Irta: Rozik Emil. András az ócska vasak között. Ki tudja, merre? Vers. Irta: Schliff Gyula. Egy indián leány, aki a férjét várja. Elbeszélés. A gondolkodás forradalmára. Tu­dományos értekezés. Ella. Irta: Rozik Emil. Az Industrial Workers of the World alapszabályainak füg­geléke, továbbá a Munkás Be- tegsegélyzö Szövetség kalauza, úgyszintén számtalan ipari rajz, versek, cikkek egészítik ki a Bérmunkás Naptárát. A gazdasági erő min­denek felett! RENDELJE MEG MÉG MA A “BÉRMUNKÁS KÖZPONTJÁ­BÓL A BÉRMUNKÁS NABT£T RÁT. Ára: 50 cent. , ______^ ‘ /■* Mindazok a muftkástársak, kik­nek a jövőben/, naptárakra . van lég szüksége, további rendelések s úgyszintén az elszámolások a érmur i is szerkesztosgén keresz- il intézendő!*./eV , t , , . ,,, , Az EGYETEMES VÉDELEM ! new yorki 8-as szánni csoportja j december 13-án 1 A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek fcúlliói között, s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató ■ptály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, míg a világ mun­kásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöké* és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezek-) beni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalntóval felvegyék a küzdelmet. A szak- szervezetek olyan állapotot ápolnak, mely .lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportúit az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatók­kal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített i szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban •—i vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bár-* mikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, így az eggyenj esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: ‘‘Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,’' ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: ‘‘Le a bérrendszerrel!*' A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusz­tult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társa­dalom keretein belül. . Minél értelmesebb az ember, annl türelmesebb mások nézeté­vel szemben. Az értelmes nép éppen olyan türelmes a könnyüvérü könyvek, színdarabok és képek minden faj­tájával szemben. Az értelmes em­ber kultúrájának terebélye széle­síti igényeinek és ízlésének körét. Kulturigényeinek mérete akkora, mint amekkora rátermettsége, el­mélyülése és emelkedettsége. A türelmesség nem hozhat ve­szedelmet! .... Aligha bizonyít­ható be, hogy valamilyen könyv vagy színdarab hatása alatt fajult volna el az ember és esett volna bűnbe. Hogy egy színdarab látása nyomán tért el a tisztesség útjá­ról. A bűnös ember nem szereti a dalt, a könyvet, a művészetet. Az erkölcstelenség nem a könyvek és szindarabok írásából, NEM A GONDOLAT ÉS LELKIISMERE­TI SZABADSÁGBÓL. NEM A SZÓLÁSSZABADSÁGBÓL szár­mazik. Bár proletárerkölcsü irodalom mélyen megvet minden alantas szándékú írást. Az erkölcsnek, szokásnak, ma­gaviseletnek, szabályoknak, tör­vényeknek, politikának, vallás­nak, művészetnek és az életszín­vonalnak megváltozását sokkal mélyebben fekve fedezzük fel. A mechanikai eszközök fejlő­dését a találmányokra vezethetjük visszí; a flözgépre, a villanv éj benzin mootori A technikai eszközök fejlődése és a tudományos felismerés uj környezetet teremtett. Újjá ala­kult a gazdasági és a társadalmi helyzet. Az ember, az élet, csak alkalmazkodott ezen uj helyzet­hez. A technikai fejlődés folytán először szokásaink változnak meg és később erkölcsünk, vallásunk, politikánk, művészetünk, törvé- ' nyűnk és ideálunk is. Persze, TÁRSADALMI. vonatkozásról van szó és nem például — a mi ‘‘politikánkról’ . A nemi élet erkölcsét tehát neny változtatja meg egy mü. A cenzúra éppen azt tilti be egy- egy'műben, amit a. kipellengérez. És amivel az emberi és társadal­mi visszásságot kifigurázva a ha­ladást szolgálja. . . . A cenzúra azt tiltja, amit vé­delmeznie kellene. A szabadság korlátozásának ilyen hatása van általában minden téren .... ÜHa egy lap, könyv, vagy szín darab csak ostobaságot és durva­ságot, Ízléstelenséget és disznó- ságot ajánl, az röviden elpusztul és elfelejtődik. A közvélemény kigyomlálja ( A nép jóizlésében és becsület­érzésben bátran bízhatunk! Az iparokban végzett önfelál­dozó munka tüzében csak nemes- lelküség fakad a durva külső alatt is s még öntudatlanul is he­lyes útra térül, mert az alkotó lé­nye ellenőrzésében tartja és egész valójában átitatva érzi a munkás, hogy — A GAZDASÁGI ERŐ MINDENEKFÖLÖTTI HATA­LOM! Egy öreg harcos. »-TV ELVINYÍL ATKOZ AT.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents