Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)

1930-11-27 / 613. szám

6-ik oldal. u jmmamarm wamaea > > *aaa BÉRMUNKÁS November 2 7. Az IWW NEMZETKÖZI VISZONAYI _____________ • Irta: WAGNER JÓZSEF. Sürgős elintézésre’ váró egyébb szervezeti munkák arra késztet­tek, hogy pár hétre félbe szakítsam az utóbbi időben folytatott nem­zetközi viszonyaink tárgyalását Ne vegyék ezt munkástársaink úgy, mintha a tárgyat teljesen kimerítettem volna. ---- Ellenkezőleg. Minden jel arra vall, hogy a tárgy iránt igenis nagy az érdeklődés itt és Európában is egyaránt s tudtunkkal számos munkástestületek vették vizsgálat alá programm- jukat és várják az alkalmat, hogy a vitában ők is részt vehessenek. Erre vonatkozólag már néhány levél érkezett hozzám az utób­bi időben, melyek rövidesen közölve lesznek lapunkban. Ezen vitával foglalkozó leg­utóbbi cikkemben már megkezd­tem Weiland munkástárs, a Né­metországi Általános Munkás­szervezet (AAU) titkárának az ellen felsorakoztatott kifogásai-: tárgyalni. Amint cikkemben a : jelezve is volt, Weiland kissé tü relmetlen lévén, válaszolni kéz dek azokra, noha az egészbö1 még csak kettő jelent meg la púnkban, a Solidarity-ban. Ezen két cikkemben, ahelyett hogy az IWW és az AAU közöt' a parlamenti politikai akcióra vo natkozólag vitára adtam volna okot, inkább azt mutattam ki hogy ebben a tekintetben a ké' sZfervezet csaknem teljesen egy nézeten van. Fentemlitett cikkeimben Wei land munkástárs nem talált sem mi kifogásolni valót s mégis min den látszólagos ok nélkül vitába bocsátkozik az IWW-val, ki akar va mindenáron mutatni azt hogy mi ő szerinte a “politika." Téves feltevésében azt hiszi, hogy az IWW egyT,1dmondottar “politikaellenes" mozgalom s Don Quixotte módjára siet a ‘'politika" védelmére, mely túl­buzgóságában aztári'jóval túllő a célon. Miután szerinte én nem fejtettem ki kellőleg, hogy mit ért az IWW "politika" alatt, igy ő vállalkozik annak meg magya­rázására s e kísérletében azon ne­vetséges következtetésre jut, — hogy a kapitalizmus alatt az em­beri nem minden tevékenységé “politiká"-nak nevezi. Nincs a kapitalizmus alatt sem­mi, ami nem politikai lenne, mondja Wieland, erősen hang súlyozva kijelentésében a “politi ka” szót. Ha megvolnánk győződve ar -ró! hogy Weiland és a hozzá ha •sonlóan gondolkodók csak a sa -ját egyéni élvezetük kielégítésére nem félrevezetés céljából tesznek ilyen ferde kijelentéseket vagy ke veset háborgatna bennünket, de -mert tudjuk, hogy milyen követ kezményekkel járnak az ilyen ki jelentések, úgy nem' hagyhatjuk azt szó /léikül. H,a Weiland fent kijelentéseit elfogadhatnék, ugj a munkásságnak azonnal fel Wel lene hagyni az ipari szervezkedés sei s politikai pártvezéreket kel lene kiépíteni, mely esetben min den a gazdasági szervezkedésre fordított időt egyszerűen elpaza rólt időnek kellene tekintenünk Azonban mint már fentebb je leztük. Weiland túlbuzgóságában túllőtt a célon s a politika és a2 osztályharc jelentősége között összezavarodik. Az AAU mint szervezet általá­nosságban megegyezik az IWW [ nézetével, mely röviden a követ- i kezö: A jelen kapitalista rendszer alatt az emberiség két egymással ellentétes osztályra, az urak és szolgák osztályára oszlik. A két osztály között egy állandó harc van folyamatban, tekintet nélkü1 arra ,hogy a harcban álló felek felismerik-e ezan tényt, avagy — nem. Bármi, ami előnyös aj^uri osz­tályra, káros és hátrányos a szol­ga osztályra, munkásságra és vi­szont. Ezen harc, akár felismerik a harcoló felek akár nem, nem olyan harc, mint azt felületesen nézve, gondolnék. Ez sokkal mé­lyebben fekvő okokból ered s ép­pen azért az IWW azt a valódi nevén osztá1yharcnak nevezi, mig ellenben Weiland és a hozzá ha­sonló egyének, akik csak nemrég kerültekjd a Szociál Demokrata Párt isolájából, “politiká"-nak neveznek . Igaz, hogy Marx mondta ugyan egyszersmind politikai harc fs, de azt, hogy minden osztályharc tudtommal soha nem mondta azt. hogy a politikai harc osztályhar­cot is jelentene. Weiland Marx meghatározásait fejtetőre állitva, politikának ne­vezi azt is, ha beállunk pl. egy athletikai egyletbe, ha elmegyünk a templomba stb. stb.; s ha ez politika, úgy ő szerinte egyszer­smind osztályharcnak is nevez­hetnek. Az IWW és a Politika. . . Nem szeretném, hogy az olva­sók azzal vádolnának meg, hogy csak az időt pazaroljuk, amikor szavak jelentősége fölött vitatko­zunk s éppen ezért be fogom bi­zonyítani azt ,hogy a félremagya­rázások nemcsak sok esetben tak­tikai tévedésekhez vezetnek, de még a végcél elérésében is szá­mos esetben káros hatással van­nak a munkásmozgalmakra. Weiland azon panaszkodik, l hogy én nem világítottam meg kellőleg, hogy mit ért az IWW "politika" alatt. Ez igaz ugyan, de annakidején nem is tartottam szükségesnek azt. Kijelentettem azonban azt, hogy az IWW a társadalomban az j elnyomhatatlan osztályharc alap- j ján áll; továbbá azt is, hogy az IWW osztály szervezet, a mun- ! kásosztály szervezete. Kijelentettem továbbá azt, 1 hogy az IWW végcélja a tőkés j társadalomnak az abból kinövő I osztályellenségeskedéssel egye­temben való megdöntése és az osztálynélküli társadalom felépí­tése. Az IWW a tőkés osztály ellen folytatandó minden kisebb na­gyobb bérharcaiban is mindig ezen végcélt tartja szem előtt. Ennélfogva akármint magyarázza is Weiland a politikát, ha mint Marx is megállapította, hogy min­den gazdasági harc egyszersmint poltikai harc is, úgy az IWW politikai szervezet is. Az IWW-nak nincs a ‘politika’ szóra semmiféle magán meghatá­rozása s azt egy általános megha­tározás alapján értelmezi. A nép csaknem általános véle­ménye szerint politikának vagy politikai akciónak nevezzük azt, amikor nők vagy férfiakat külön­böző állami, megyei, városi stb. állásokba törvények hozása vagy végrehajtása céljából beválaszta­nak. Látjuk továbbá azt, hogy bizo­nyos munkás és liberális pártok, munkásoknak és a polgárságnak is egyaránt azt tanácsolják, hogy bajaik s panaszaik orvoslása cél­jából e megválasztott egyénekhez folyamodjanak. Más szóval politika vagy poli­tikai akció alatt képviselők által való közvetett cselekvést értünk. A politika ezen meghatározásá ba belefoglaljuk a vezérek veze­tése alatt álló szakszervezetek és politikai pártokat is. A munkások s a választó pol­gárság bizalmikat az igy megvá­lasztott egyénekre átruházva leg- ! több esetben el lesznek árulva éppen azok által, akikbe igy bi- : zalmukat helyezték, j Ez az a közvetett cselekvés, j amire célzunk, amikor politikáról politikai akcióról vagy módszerek röl beszélünk. Ezzel az IWW szerint téves módszerrel szemben a munkásság közvetlen cselekvési módszerét al kalmazzuk, miután az IWW tisz­tában van azzal, hogy a társada­lom különböző osztályai között •fennálló vitás kérdéseket vég­eredményében nem a törvényho­zó testületekben és nem politiku­sok döntik el, hanem gazdasági téren, a gazdasági hatalmat bir­tokló tőkés egyének vagy tőkés csoportok által lesznek azok el­döntve. Ezért hive s ezen oknál fogva alkalmazza az IWW is a szerinte egyedül célravezető gadasági di­rekt akciót. Az IWW nem kizárólag gazda­sági szervezet. Weiland munkástárs cikkében azt mondja, hogy én az IWW-t kizárólagos gazdasági szervezet­nek nevezem. Ezen állítás nem állja meg a helyét s én ilyen vagy ehhez hasonló kijelentést soha nem is tettem. Körülbelül hu­szonhét évvel ezelőtt Samuel Gompers mondotta azt, hogy az A. F. of L. -hez tartozó szakszer­vezetek kizárólagos gazdasági szervietek, melyek sem társadal­mi, sem politikai kérdésekkel nem foglalkoznak s csakis tagjaiknak a bér és a munkaviszonyaira vo­natkozó kérdések érintik e szer­vezeteket. Gyorsirói jegyzetek alapján ma is be tudjuk bizonyítani azt, hogy Gompers ezen kijelentését az I. W. W. első konvencióján mozgal­munk megalapítói nevetség tár­gyává tették. Nem! Az IWW sem a múltban NEW YORKI I. W. W. CSOPORT ÉS A MODERN SZÍNKÖR SZENZÁCIÓS TARKA SZÍNPAD és TÁNCZESTÉLYE most szombaton, november hó 29-én lesz 347 E. 72-=k utcai épü­let összes termeiben. A műsor ke­retében fellépnek Ozswald Emö­dy Margit, a new yorki magyar munkásság közkedvelt énekmü- vésznője. Nyáray Károly, a hír­neves nöimitátor, a Magyar Szín­ház művésze, Basky Cornelia a vi­lághírű Damrosch zenekonzerva- torium növendéke és még több elsőrendű müsorszám és egy ki­tűnő egy felvonásos színdarab. -— Továbbá Borsody zenekara van szerződtetve a TÁNCHOZ. Te- Tekintettel a nagy munkanél­küliségre, dacára a kiváló műsor­nak, a belépti dij most is csak 50 cent, a pénztárnál 60 cent. Házi­lag kezelt konyha. Ezúton is fel­kérjük munkástársainkat, hogy ne mulasszák el az alkalmat és töme­gesen jelenjenek meg ez estélyen, lehetőleg pont 8.30-kor, hogy a műsort idejében megkezdhessük. Az anyagi jövedelem a súlyos anyagi válsággal küzdő lapunk a Bérmunkás javára fordittatik.----------o--------­904 MILE MOZDONYCSERE NÉLKÜL. A Northern Pacific .Railroad Co. legújabban egy olyan moz­donyt állított be forgalomba a személyvonatok közlekedésében, mely az összes eddigi rekordokat felülmúlja. A következő távolsá­gokat képes megtenni egy sze­mélyvonat anélkül, hogy vizet vagy szenet kellene felvennie, így St. Paul, Min.-ból James­town, North Dakota 354 mile, — Jamestownból Missoula, Mont. 904 mile és Missoula-tól Seattle 656 mile. 5 évvel ezelőtt ugyanezen tá­volságokon a mozdonyt 1 3-szor cserélték, ma egyszerre megteszi. A mozdony 360 tonna súlyú, 1 04 láb hosszú és 1 5 ezer gallon vii^et képes magával vinni. Mi sem természetesebb, hogy a fölöslegessé vált embereket a ja- vitó műhelyekből elbocsátották. nem volt, sem kizárólag gazdasá­gi szervezet, sem kizárólag poli­tikai párt, sem a jelenben nem az. Amit én e vita folyamán is és más alkalmakkor is állandóan hangoztattam, az a kővetkező: Az IWW egy forradalmi gaz­dasági szervezet, mely felszólítja a munkásságot arra, hogy a fo­lyamatban levő osztályharc vívá­sára fegyverezze fel magát a mun­kásság egyedüli és leghathatósabb fegyverével, a proletáriátus meg­szervezett munkaerejével. Csak ezen fgyverrel és az IWW taktikájával lsz képes a munkás­ság végcélját az Ipari Köztársa­ságot megvalósítani.

Next

/
Thumbnails
Contents