Bérmunkás, 1930. július-december (18. évfolyam, 593-617. szám)
1930-10-23 / 608. szám
Október 23. A nyomor tanyája Chicago a világ leggazdagabb ipari városainak egyike. A szükségleti és pipere cikkeknek minden fajtáját gyártják itt kisebb- nagyobb mennyiségben. Vannak városrészek, ahol a gyártelepekből kiömlő füst állandóan sötétségbe takarja a házakat, úgy hogy a napsugárból, amely éltet, az itt lakó munkásságnak csak akkor jut ha elhagyják a várost. Így van ez akkor, amikor az ipartelepek üzemben vannak, — azonban mit látunk ma? A két keze munkája után élő proletár ma még sokkal rosszabb helyzetbén van, mint amikor a gyárak kéményeiből kiömlő füst a napsugártól fosztja meg. Ma az életszükségletek minden fajtájától meg van fosztva, mert a gyárak le vannak zárva. Kereset hiánya miatt a munka- nélküliek hatalmas serege ólálkodik egész napokat a gyümölcs piacok körül, várva arra, hogy az elromlott és kidobott gyümölcs közül kiválogassa a legjobbakat, — hogy azzal csillapítsa az éhségét. A gyárak tövében elterülő mun káslakások napról-napra elhagya- tottabbak lesznek, mert a bennük lakók kereset hiányában képtelenek a házbért fizetni és igy egymásután kerülnek ki az utcára. Az igy kiszorultaknak egy része képtelen bármily menhelyet találni és kénytelenek az éjszakáikat a belvá ros egyik nevezetességeinek — a Wacker drive-nak alagutjain eltölteni. Az alagút nappal a teherforgalom lebonyolítását szolgálja, — azonban éjjel sokkal forgalmasabb. Az est beálltával a munkanélküliek ezrei gyűlnek itt össze, — hogy a hidegtől valamennyire védve tölthessék el az éjszakát. Lehet közöttük látni egész fiatal ---- a gyermekkorból alig kiemelkedetteket, idő előtt megöregedett görbe hátú munkásokat, őszbe csavarodott aggokat. Minde- nik a nap folyamán összegyűjtött újságpapírt visz a hóna alatt, melyet ágy és takaróul használ. A kitagadottak élelmezéséről a ‘"jószivü" szálloda tulajdonosok gondoskodnak olyformán. hogy a nap folyamán visszamaradt és más alkalommal használhatatlan ételt összegyűjtik és ahelyett, — hogy elégetnék, —- truckokra rakják és elküldik a munkanélkülieknek. i Azonban ne gondold kedves olvasó, hogy a munkanélküli páriák e kényelmét sokáig tudták nézni Chicago városatyái. Kiadták a rendeletet, hogy az alagutat ki kell tisztitani — nem azért, mintha attól féltek volna, hogy a patkányok kárt tesznek a munkanélküliekben ---- hanem Chicago jó' hírnevét veszélyeztetve látták. — Ezen nem is lehet csodálkozni. Amikor több ezerre rugó munkanélküli ily elszigetelt helyen összejön, megtörténhet, hogy — akad köztük agitátor is, aki esetleg felnyitná a szemét az éhezőknek. Ez pedig bajt jelentene a ké- hy'elemben élőknek. Ezért kiszorították a munkanélkülieket és ma a EÉRMUNKÁS Vaskorban élünk, nincs mit megmenteni Zendülj fel bennem, Isten, Eljövendő, zendülj fel újra, tompán, komoran: rázd meg lelkenek alvó hegyeit, hogy lássalak, érezzelek s ne csak" — semmiből épült bástya légy a tiszta ész üres tereiben. Kard kell: lelked a kard! De rázz fel, mint mennydörgés a csöndet, mert csak igy leszel valóság. . . . Rázz fel és mutasd eg: test vagy és hús.... Rázz fel, mert lelked is csak igy lesz kard, kezembe fogható! Nő, nő az ár ... . Ma nem hazák, világok vonaglanak: zugaiban az Ember vert kutyaként nyaldossa sebeit és az idő korbácsa szakadatlan csattog a föld fekélyes tetemén, élnek még őrök, kik tudják, hogy uj Nép Nő, nő az ár; s csak rejtett ormokon születik a ma véres hamujából, Uj nép, melynek — midőn ítéletet mond elődei fölött —— minden szava félelmes és sötét lesz, mint a vas! A vas! a vas! megint vaskorban élünk. . . . Vas-lelkek, -izmok. ... Vas legyen a vers is, hiszen a föld ragályos csontjai vas-dobokon verik már áz Utolsó Ítélet indulóit. . . . Rajta! rajta! nincs arany és nincs csillogás; az Ember undorodik saját leikébe nézni, undorodik a kificamodott világ belső tükrétől. . . . Rajta! rajta! a sip torka barbár dalt csikorogjon sikítva és zörögve! Miért siratni a múltat? úgyis tulüvölt a csont- és vas-zene! Roppant viharban bőg a nyomor; nincs szép és nincs arany, nincs múlt, nincs fény, nincs 6zin, nincs csillogás,----vaskorban élünk: nincs mit megmenteni! Szabó Lörincz. szabad ég alatt — a Michigan tó partján elterülő Grand Parkban kénytelenek az éjszakákat eltölteni. A Grand Park mentén húzódik el a fényes Michigan Boulevard, melyen az automobilok ezrei száguldanak és viszik utasaikat a kényelmes otthonokba, vagy mulató helyekre. A Michigan Boulevard túlsó oldalán hatalmas felhőkarcolók emelkednek, melyeknek a földszintjeit fényes üzletek foglalják el. Élelmiszer és ruhanemű nagy mennyiségben van felraktározva, ugyanakkor a Boulevard túlsó oldalán fázni kell. A világhírű Steven Hotel szintén itt nyúlik az ég felé, melynek több ezer meleg szobája van és ezek közül sok nincs elfoglalva. Ugyanekkor munkásemberek akik mind e javakat termelték, éjszakáikat a szabad ég alatt a földön fekve kénytelenek eltölteni. Hja — kérem, a magántulajdon rendszerében élünk. A kapitalisták, akik a termelő eszközöket tulajdonul birják, — anélkül, hogy bármi munkát végeznének — kényelemben élnek. Mig a munkások, akik a javakat termelik, éheznek és nyomorognak. Ez igazságtalan állapotokat megszüntetni csak egy módon lehet és pedig — a termelő eszközök társadalmositásával. Erre azonban szervezkednünk kell! Amig a munkásosztály szervezetlenül áll, képtelen a cselekvésre. Mire vártok rabszolgák? Vesziteni valónk nincs a nyomorúságunkon kivül, de nyerhetünk egy világot. Z. bányahír g Yorkville, Q. — Itt e városban egy bádognyujtó gyár van csak, hol a beígért prosperitás már kezdi éreztetni erősen hatását. Az elbocsátások napirenden vannak és a még megmaradtak egyik fele az egyik héten dolgozik három napot, mig a másik fele a másik hé- I ten dolgozik 3 napot. A környékbeli bányák legnagyobb része nem dolgozik. Viszont a dolgozó bányákban a bányatársulatok egymással versenyeznek a bérlevágásban. A bányászok teljesen szervezetlenek és így megérthető, hogy teljesen magukra maradva a bányászok, fizetésüket a tonnánkénti szénre 58 centről 42—43 centre vágták le és igy is csak 2—3 napot dolgoznak hetenként. De azért az emberek hallani sem akarnak a szervezkedésről, mert már oly sok különböző féker munkásszervezetek által voltak becsapva. Sóhajtozásokkal pedig helyzetüket nem tudják megjavítani. — Egyesek hallottak már itt is az IWW-ról és hiszem, ha szervezetünket ismertetjük előttük, a sok csalódás dacára érzik azt, hogy csakis szervezett erejükkel képesek helyzetükön javitani. Egy bérmunkás. Cleveland west sidei Bérmunkás olvasók minden pénteken este 1866 W. 44 St. alatt jönnek ösz- sze, ahol a heti agitáció eredményét beszélik meg. A HOMÁLY Chicago a jelenben nagy "események ’-nek a szintere. Hogyne kérem. Most folynak le a mérkőzések Amerika legjobb baseball csapatai között a szezon bajnokságáért. A munkásoknak bent a gyárakban semmi sem fontosabb, mint az előző napi baseball scorenak a letárgyalása és két pártra oszolva, mindenik az ő általa kedvelt csapatot dicsőíti oly lelkesedéssel, hogy a távolról figyelő azt hil.né, hogy itt valami véres szájú agitátor a lázadás magvát szórja el a rabszolgák között. Az utcákon a munkanélkülieknek nagyrésze azt nézi, hogy hol van rádió az üzletekben és ilyen helyeken csoportokba verődve hallgatják a game folyását. Szinte azt hinné az ember, hogy ez nem is munkanélkül levő munkásokból verődött össze, hanem valami gond nélkül éldegélő emberi tömeg. A kitartott sajtó 4 incses head lineokon hozza az eredményt és a munkásság bedül ennek. A munkán levők nem veszik észre a rettenetes kizsákmányolást, a munkanélküliek pedig elfelejtik, hogy holnap az éhség korbácsa fogja őket ostorozni. • Igen. A kapitalisták egész hadsereget tartanak arra, hogy a munkásság szemére hályogot húzzanak, hogy fel ne ismerjék saját helyzetüket. Nagy gondot fordítanak arra, hogy a munkásságot homályban tartsák, mert amig igy fennáll, addig nem kell félni nekik, hogy harcba szállnak helyzetük javításáért. Nagyon vigyáznak arra, hogy olyan hirek, melyek ez igazságtalan rendszerre világot vetnének, be ne kerüljenek a kitartott szennylapokba, hanem e helyett baseballt olvassanak. Mikor ébrednek a munkások tudatára annak, hogyha a kapitalista lapokat olvassák, önmaguk ellen cselekednek. A munkásoknak munkás sajtót kell olvasni és a mi kötelességünk, hogy azt eljuttassuk a munkás lakásokba. — Minden uj előfizető a Bérmunkásra egy ellenséggel kevesebbet és egy katonával többet jelent az 1WW táborában.---------o--------HELYREIGAZÍTÁS: ^ 7ik oldat A múlt heti lapszámunkban közzétett előfizetések f93D szeptember 15-től ókt .13-ig vannak" nyugtázva és nem pedig szept. 30-ig, mint az a lapban tévesen van közölve.------------o-----------Ezúton adjuk tudomására rr.un- kástársainknak, hogy a cimszala— got kiküldtük lapkezelőinkhez. — kérjük, hogy azokat alaposan nézzék át és az esetleges címváltozásokról, vagy hibákról mielőbb értesítsék a központot. Felkérjük azon new yorki munkástársakat és munkástársnőket, kik az október 4-iki mulatság jegyeivel még nem számoltak el ha- j ladéktalanul adják át azokat a j szerkesztőségben. /
