Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-01-02 / 567. szám

Január 2, 1930. BÉRMUNKÁS 3-ik oldal. Páratlan siker a new yorki mulatságon Dec. 21-én ismét egy olyan si­keres estélyt rendeztek le az I. W. W. és a Modern Színkör new yorki tagjai, melyhez hasonlót művészi szempontból csak hiva­tásos művészektől várhatunk el. A Modern Színkör, mely hosszú éve­ken át iparkodik a proletár mű­vészetet olyan nívóra emelni, mely a munkás eszméknek meg­feleljen, ezen hivatásának min­dig nagyobb és nagyobb sikerrel tesz eleget. Az estély első müsorszámát az Általános Munkás Dalárda töl­tötte be két gyönyörű dallal, Gonda Arnold képzett vezetése mellett. Amidőn a függöny fel­gördült és ott láttuk a régi arco­kat és mikor felzendült a kitűnő összhang, a régi dalosoknak ifjú lázadását képzeltük magunk elé, akik oly hosszú éveken át a mun­kásharcok érdekeit szolgálják. Nemcsak időközönkint, de min­den összejövetelünkön hallani sze­retnénk az Általános Munkás Dalárda gyönyörű együttesét. Vince Imre Ady Endrének egyik költeményét szavalta el, Nemcsak kitűnő szavaló képessé­gét bizonyította be ismét, hanem azt is, hogy lelkileg is átérzi Ady- nak halhatatlan költői forradal- miságát. Utána ifj. Frank János zenei képességét mutatta be he­gedűszólóban. Annyira elragad­ta a közönséget, hogy háromszor is megkellett szólaltatni hegedű­jét. Valósággal sirt a hegedű a kezében, mintha csak a munká­sok nyomorát panaszolta volna el. Ezután Bakay Juliska és kis barátnője mutattak be színpadi jazzt, akiket még a rossz zeneki- séret sem tudott sikerükben meg­akadályozni. Úgy néztek ki a színpadon, mint két gyönyörű baba és együttes mozgásukat mintha villanyos készülékkel vé­gezték volna. Szűnni nem akaró taps fogadta számaikat. Majd Lévay Béla adott elő két kupiét, aki az est konferencier szerepét is intézte. Lévay már nagyon sok derűs percet nyújtott a közönségünknek, akit már ami­kor a színpadra lép, tapsai fo­gadnak. . Eddigi sikereit még eggyel gyarapította. Ezután következett az est má­sik fénypontja Pászti Bertus, a ki mint rendkívüli szám került programra és valóban olyan rend­kívüli számnak bizonyult, hogy valósággal elbűvölte a közönsé­get. Pászti Bertus a cincinnatii népopera volt tagjának első ének­számát tomboló taps honorálta és kétszer is meg kellett ujráznia. Kitünően iskolázott hangja a műkedvelői énekesekhez hasonlít­va, mintha fülbemászó pacsirta­szó lett volna, nem is csoda, hogy egycsapásra ennyire meghódí­totta a közönséget. Pászti Ber­tus ígéretét bírjuk, hogy a jövő­ben is alkalmunk lesz őt hallani. A legnagyobb kacagás fogad­ta a Harminckettes Baka kupié duett szereplőit, Honig Antalt és Winter Arnoldot, akik olyan ügyesen betanulták szerepüket, hogy még a legnagyobb Vaude­ville színpadon is előadhatnák. Kétszer is meg kellett ismételni­ük a komikus jelenetet. Az estély másik legkimagas­lóbb müsorszáma Mrs. Newman Lillian drámai jelenete volt: “Tudjátok-e mi az szeretőnek lenni” melodrámában. Mrs. New­man drámai tehetsége nyilvánult meg oly hatással, amilyent mű­kedvelőknél nem lehet tapasztal­ni. Csaknem könnyeket csalt ki mindenki szeméből, amikor az utcai lány szomorú történetét be­mutatta. Valóságos tombolás ho­norálta őt, és nem is engedte le a közönség a színpadról mig, még egy másik számot elő nem adott. Sikeréhez nagyban hozzájárult Mrs. Szabó zenei képzettsége, aki zongorán kisérte. Ezután következett az utolsó szám, az egyfelvonásos színda­rab : ‘ ‘ Az éhes ember ’ ’. Ennél ak­tuálisabb színdarabot nem vá­laszthattunk volna a mostani nagy munkanélküliség idején. Egy munkanélküli munkás törté­netét és a mai társadalmi rend kegyetlenségét vitték színpadra a legtehetségesebb műkedvelők, a kiknek egyrésze mint a Bronxi Magyar Betegsegélyző tagjai ven­dégszerepeitek. Nehéz volna min­degyik szereplőnek kitűnő játé­kát külön-külön ecsetelni, mert mindannyian elsőrendűen jáaszot- tak. De azért mégis külön ki kell emelnünk Wurm Dezső nagysze­rű játékát és Newman Marcell nagyszerű alakítását., akik a na­gyobb szerepeket játszották le. A többi szereplők Balázs László, Winter Arnold, Seharer Jenő, Fischer Ilonka és a kis Nagy Ró- zsika voltak. Ezután következett a tánc, mig a felső emeleti teremben a leg­jobb ételek várták a hosszú mű­sor alatt megéhezett közönséget. Az anyagi sikerhez hozzájárul­tak Mrs. Kohn és Mrs. Török egy-egy tortával, Mrs. Wiener, Mrs. Rosenbaum, Mrs. Nagy és Mrs. Tóth és Mrs. Kozsányi sü­teményekkel és Mrs. Pollák veze­tése mellett a konyhai munkák intézésével. Mrs. Mendelsohn egy nagy virágkosarat adományozott, mig Andrechák György a bazár tárgyakat ajándékozta, mellyel az anyagi sikert nagyban emelte. Felülfizetéseket adtak: J. Palo- csik $1.00, J. Szrgvanov $2.00. S. Horgos, $1.50, Mrs. Pelárgus $1.00, Mrs. G. Nagy $1.00, Mrs. Pálévá 40 cent. Ezúton is köszö­netét mondunk mindazoknak, a kik a mulatság sikerét támogatá­sukkal és munkáikkal segítették. Tudósitó. A BANÁN TÁPÉRTÉKE Hosszú időn keresztül azt tar­tották, hogy a banán nehezen emészthető gyümölcs. Ez a felte­vés a modern orvosok véleménye szerint teljesen alaptalan. Nem egy orvos a banánt az egy éves, sőt még ennél fiatalabb gyerme­kek számára is előírja. A feltevés alapját bizonyosan az a helytelen szokás adta meg, hogy a legtöbb ember éretlen ba­nánt eszik és azt sem rágja meg kellőleg. A banánt ép úgy, mint más gyümölcsöket csak érett állapot­ban kell elfogyasztani, mert a gyümölcs ilyenkor a legizletesebb és legkönnyebben emészthető. Az érett banánt arról lehet.felismer­ni, hogy külső héja sötét sárga színű, barna foltokkal. A banán tápértéke sokkal ma­gasabb, mint igen sok más gyü­mölcsé. Ez a gyümölcs ugyanis igen értékes mennyiségű cukrot, olajat, keményítőt és ásványi anyagokat tartalmaz, amelyek­nek vegyülete áldásos hatással van a normális szervezetre. Az érett banánt nyersen lehet fo­gyasztani de az éretlent, tálalás előtt meg kell főzni, vagy sütni. Kis gyermekek számára a ba­nánt meg kell főzni, vagy sütni, de nyersen is adhatjuk apró sze­letekre vágva és tejjel leöntve. Ne engedjük a gyermekeket a banánt kézből enni, mert a leg­több gyermek túl mohón eszi és igy nem rágja meg kellőképpen. Sokan a banánt burgonya helyett eszik, mások viszont megsütik és citrom levével leöntik és mint édességet szolgálják fel. A banán hűvös helyen elég so­káig eltartható, mindazonáltal nem ajánlatos a gyümölcsöt hu­zamosabb időn át jégszekrényben tartani. A vegyi vizsgálat és az eső Hiába próbálja meg elfojtani és letagadni a fascista terror, nőt- tön-nő az olasz nép gyűlölete a fascizmus ellen. Amint az olasz emigránsok lapja, a Filippo Tu- rati szerkesztésében megjelenő Italia írja, az utolsó hetek folya­mán Olaszország több vidékén különféle tüntetésekben nyilvá­nult meg a nép fascistaellenes hangulata. Calabriában, Messi- nában és Carrarában a fascistá- kat megdöbbentő erővel jelentke­zett az olasz igazi hangulata. A tömegmozgalmakkal kapcso­latban Messinában megszentség- telenitették a középületek falára fekete festékkel odamázolt bár­dos vesszőnyalábokat, a fascista •párt jelképeit. A megszentségte- lenités nem rózsaolajjal, nem is más illatszerrel, hanem sokkal szagosabb anyaggal történt. Hogy pontosabban körülírjuk: nem nö­vényi és nem állati anyaggal: em­beri termékkel, de nem műtrá­gyával. A fascista jelvényeknek ez a megszentségtelenitése fölötte fölháboritotta a fascizmus hely­beli nagyjait. A merényle+<5+ — 'g sem lehetett lenyelni és a - ny- lőket példásan meg kellel, bün­tetni. És másnap a helybeli faseio hivatalos hirdetményben közölte, hogy a fascista jelvényekre kent anyagot pontos vegyi vizsgálat­nak vetették alá, amelynek során kideiTilt, hogy az illető anyag nem az, aminek mindenki gondol­ta, hanem — kulimász... Amint az a bizonyos egyszeri atyafi is, amikor szemenköpték, megrovóan nyújtogatta a nyakát az ég felé, mondván: —- Esik az eső... New York-i taggyűlések Ezután is felhívjuk az I. W. W. new yorki tagjainak figyelmét, hogy csoportunk minden hó máso­dik és negyedik szerda este gyű lést tart. Kérjük munkástársainkat, hogy a gyűlésekre pontosan jöjjenek; a melyeket a szokott helyeken tar­tunk. A TITKÁR.--------o-------­ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, a mig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezked­nek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igaz­gatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszer­vezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegí­tik, hogy bérharcok esetén egymást verik le. A szakszervezetek segitenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkál­tatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoz­tatni és a munkásoszt"'y éruoKeit megóvni csakis olyképp fc' o szervezettel lehet, melynek mind*>n az egy iparban — vagy ha kell, vala­mennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az eggycn eset sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztessé­ges napibért tisztességes napi mun­káért”, ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “Le a bérrendszerrel!” A munkásosztály történelmi hiva­tása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szer­keztét építjük a régi társadalom ke­retein belül.

Next

/
Thumbnails
Contents