Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)
1930-05-29 / 588. szám
8-ik oldal. BÉRMUNKÁS Május 29. Mind többen jelentkeznek a kampányra A munkanélküliség “megoldása” ÁLTALÁNOS MEGMOZDULÁS AZ EGÉSZ VONALON. Ezideeig váltakozó sikerrel folyik a megindított kampány lapunk érdekéken. Lapzártakor ismét érkeztek be előfizetések, melyeknek kimutatását a jövő hétre kellett halasztanunk, miután szombaton zárjuk le a hetet. — Többen jelentik, hogy megkezdették a munkát, amit előfizetők beküldésével is bizonyítani fognak. Minden város megszólalt, kivétel nélkül s a közel hetek azt fogják bizonyítani, hogy heves küzdelem fog folyni a csopordijakért, mely bármely munkás könyvtárnak dísze lesz. Kétségkizárólag van már egy Clevelandiak figyelmébe Az IWW 25-ik évfordulójának emlékét a szabadban fogják megünnepelni Cleveland, Akron és környéki munkástársak. A Clevelandi IWW-isták ez alkalomra Cleveland és Akron között fekvő Bedfordi, jól ismert Kalló-farmot választották, hová a kijutás könnyű mindkét városból. Az üneepély junius 15-én vasárnap lesz megtartva. Mindazok, kik végig akarják hallgatni ez alkalomra előkészített értékes programmot, azok legyenek ott délután két órakor, már amikor az ünnepély m egkezdő- dik. Azok, pedig, akik szeretik a friss reggelt a szabadban eltölteni, nyolc óra után már a bizottság szolgálatkészsége mellett fogyaszthatják reggelijüket. Fel fog lépni az ünnepélyen több munkás dalárda is, köztük a clevelandi W. S. M. Munkás Dalárda. Lesz angol és magyar előadó, kik ismertetni fogják az I. W. W. küzdelmes múltját jelen és jövő fontosságát. Az IWW tagjaitól és a Bérmunkás olvasóitól pedig elvárjuk, — hogy az ünnepély érdekében fáradságot nem ismerve, agitáljanak. Tegyük ismertté junius lóikét. Legyen a munkások sokaságától zajos a Kalló-farm. A rendezőség. --------o-------HOGYAN JUTHATUNK EL A CHICAGÓI PIKNIKRE. Útirány: Bármely Street carral vagy magas vasúttal a 22-ik St. és Cicero Ave.-ig, onnan Berwin-Ly- ons feliratú sárga bússal a helyszínig vagy a Berwin-Lyon feliratú sárga Street car veendő a végállomásig s arról transfert kérve az autobusra a helységig, — amely 5 blocknyira van a St. car végállomásától az Ogden Ave.-n. Automobilokon menők az Ogden Ave.-n a színhelyig. munkástársunk, ki elviszi a legnagyobb magándijat, a három értékes könyvet. Feckó munkástárs befogja váltani szavát és mi bizony szeretnénk, ha kényszerítenének bennünket még többen a dijak elküldésére azáltal, hogy megszerzik a kívánt előfizetéseket. Follyon hát a verseny tovább. Lássuk, hogy mit tudunk tenni lapunk érdekében, a magyar munkások között. Lássuk, hogy menynyivel visszük előbbre a munkás- mozgalmat azáltal, hogy a Bérmunkást, az Ipari Forradalmárok magyar nyelven megjelenő lapját több magyar munkás otthonába helyezzük el. május 24-ig: FélÉves éves J. Feczkó, Bridgeport, Con. 8 9 A. Kucher, Pittsburgh, Pa 13 2 B. Horváth, Chicago, 111. 4 1 M. Fekete, Coraopolis, Pa. 3 1 L. Smith, Cleveland, 0. , 3 3 A. Pelei, Trenton, N. J. 3 Lynch, Kentuckyból 2 1 J. Szalay, Detroit 2 1 A. Ács, New York, N. Y. 2 »I. Buzai, Cleveland, 0. 2 St. Szabadi, Chicago, 111. 2 D. Roseenthal, Phila, Pa. 2 Mrs. P. Bécsi, Phila 2 Wm. Munkácsy, Bethlehem 1 2 J. Váraljai, Bridgeport, 1 2 Mike Odor, Glendale, W.-V. 1 A. Paehy, Cleveland 1 F. Szüch, So. Bend 1 J. Duschek, Newark 1 J. Asztalos, Phila 1 Mrs. M. Szabó, Buffalo 1 Ch. Sas, Cleveland 1 J. Koren, Cleveland 1 A. Sajtos, Detroit 1 Városok szerinti kimutatás: Bridgeport 21 Pittsburgh 15 Cleveland 12 Chicago 8 New York 5 Philadelphia 5 Coraopolis 4 Detroit 4 Lynch 3 Trenton 3 Bethlehem 3 Akron 1 Brunswick 1 Buffalo 1 Newark, N. J. 1 So. Bend 1 Szerkesztői üzenet Egy newarki félbolondnak. Ha kérdezik, hogy egészen vagy félig bolond-e kigyelmed? ne válaszolja, hogy igen, hanem kezdjen hozzá kurjongatni ilyenformán: Mihály, Naháj, esuháj, ilyen voltam tavaly is. Ha nem ismernénk a polgári társadalmat a tudományos szocializmus megvilágításában, azt kellene ideírnunk, hogy érthetetlen előttünk ezen ország politikai testületének az az intézkedése, mely- lyel a képviselőházban levő automatikus telefon készülékeket kicseréltette a régi rendszerű felszerelésekre. Hogy a világ leghatalmasabb országának törvényhozóinak szociális tudása nem több a tizenhetedik századbeli francia takácsokénál, arról ezúttal is bizonyítékot szolgáltattak. Ezek a szövőmunkások az iparba bevonuló gépekkel szembem úgy akarták munkájukat biztosítani, hogy a gépeket egyszerűen összetörték. A szövőgépek, mivel a szükséglet alkotta meg azokat, — elfoglalták helyüket a termelésben, sőt ma az akkori idők gépeit sokszorosan felülhaladva, — szolgálják az emberiséget. A washingtoni képviselőház intézkedését nem menti az a gondolat, hogy ezzel néhány száz • telefon kezelőnő kapja vissza a munkáját, mert ugyanakkor a nagyságos képviselő urak az önműködő felvonó gépeket használják szerte az országban. Nevetségességig szégyenitő, — hogy ennek a hatalmas országnak ilyen politikai képviselete van, amely annak sincs tudatában, — hogy Amerika gazdagságát a technika fejlődése milyen arányokban mozdította elő. Hol volna ma New York a lóvasut közlekedési eszközével, újságjai a Linotype és óránként tízezreket nyomó gépjei nélkül, hol lenne Amerika ipara és kereskedelme, ha csak az utolsó húsz esztendő technikai fejlődéséről nem vesz tudomást, — mint ahogy- azt most a bölcs képviselőház tette. Nem volt olvasóink előtt titok, hogy sohasem volt jó véleményünk általában a politikusokról, akármilyen színben is mutatkoztak azok, mert teljes intézményükkel régen a múltak emlékei közé valók. Elmúlásukat nem érezné az emberiség egyetlen rétege sem, kivéve azokat, akiknek kalácskérdés a politizálás. Amerika és az egész világ munkássága saját bőrén érzi és látja, hogy milyen helyzetet teremt a technika fejlődésének mind nagyobb bevonulása az iparokba, — hogy azok kihasználásával a munkáltató osztály milyen arányokban teszi munkanélkülivé a munkások nagy számát. Az pntudatos munkások, de különösen az IWW tanítása folytán az ipari unionis- ták tudják, hogy a mai munkásnyomor oka nem a ‘technika fejlettségének az iparokba való bevonulása, mert az csak szükségletet elégít ki, de egyedül és kizárólagosan a dolgozók százezrei annak köszönhetik mai helyzetüket, hogy ezzel a fejlődéssel, mint egy osztálytagjai nem tartottak lépést. A technika fejlődése évtizedekre megelőzte a munkásosztálynak a termelés feletti ellenőrzését. Ennek az egyensúlynak a visz- szaállitása nem a politikusok strucctaktikájával érhető el, de azáltal, ha a munkások munkaerejükkel az országra, sőt az egész világra kiterjedő munkaerőtrösztöt létesítenek. Az ilyen trösztnek amerikai kifejezője az IWW, amely az ipari unionizmus eszméjével és terjesztésével immár huszonöt esztendeje mutatja az utat és eszközöket a munkásoknak, hogy szervezkedjenek olyan módon, hogy a gép ne megalázója, de szolgája legven a munkásosztálynak. (L.) ELVINYÍL ATKOZ AT. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, a mig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között, s az élet összes javait ama kevesek birják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai, mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszi arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, mely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó és másik csoport ellen uszítsák s ezáltal elősegítik, hogy bérharcok esetén egymást verik le.A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olyképp felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor, ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen eset sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért”, ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “Le a bérrendszerrel!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkeztét építjük a régi társadalom keretein belül. Minden olvasónk küldjön egy uj előfizetőt!
