Bérmunkás, 1930. január-június (18. évfolyam, 567-592. szám)

1930-04-17 / 582. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD. Entered as second class matter November 19, 1927, at the Post Office at New York* N. Y., under the Act of March 3, 1879. VOL. XVIII. ÉVFOLYAM NEW YORK, N. Y, APRIL 1 7. 1 9 3 0 /<^0Zßty7> NO. 5 8 2. SZÁM. ' —-I-----------------------------------------------------------------------------------------­r ■■ r ■■ ———. ­UJ bizonyítékok kerültek nyilvá­nosságra MOONEY ÉS BILLINGS ÁR- TATLANSÁGA MELLETT A San Franciskoi bombamerényletet két sztrájktörő követte el TÖBB EZREN VONULTAK FEL GINO MAZZOLA LEGYILKOLT ANTI-FAS- OISTA TEMETÉSÉN Mazzola temetése tiltakozás volt a rendőri brutali­tások ellen Egy volt detektív szenzációs vallomása uj világosságot vet az ügyre Draper Hand, volt San Franciskoi detektív, ki az itteni rend­őrség szolgálatában volt alkalmazva abban az időben, mikor a Prepredness Day napján, 1916 julius 22-én elkövetett bombamerény­let tetteseit keresték és a bűncselekményekkel vádolva Thomas Mooney és Warren K. Billingset, kötél általi halálra, majd életfogy­tiglani börtönbüntetésre ítéltek, a minap nyilatkozott, hogy az elitéit emberek a büncselekménynyel semmi összeköttetésben nincsenek. Hands azt állítja hogy a bombát két professzionista sztrájktörő helyezte el. Az emberek nevét tudatosan hallgatja el és nyilatkozatá­ban Brown és Smithnek nevezi őket. Hands azt áLlitja, hogy mind­kettőt ismeri: mindkettőnek vallomása birtokában van, kik be is ismerték annakidjén, hogy ők az igazi tettesek.----------------------------------------------­A Szocialista Párt szónokai Whalen rendőrfőnök le­mondását követelték Bár a volt detektív nyilatkoza­ta feltevéseken alapszik, annyira összhangban van az akkori ese­ményekkel, hogy minden állítása valószínű. O ugyan azt állítja, — hogy Mooney-éknak volt tervük bombarobbanásokat elkövetni, a- miről a rendőrségnek tudomása is volt de az említett esettel, Moo- neyék nem voltak kapcsolatban. Mooneyék védelme annyira ala­pos és logikus volt, a mellettük felsorakozott negyven tanú vallo­mása mind ártatlanságuk mellett szólt, hogy mindenki előtt tisztán látható tény, miszerint törvényes összeesküvésnek lett az áldozata. Azért a bűncselekményért Ítél­ték el őket, melyet Smith és Brown követtek el. Hands azt állítja, hogy Shmith és Brown tulajdonképpen egy sztrájktörő tanyát akartak fel­robbantani. Az időre beállított bombát egy kézi táskában a hely­színéhez cipelték a rakpart felé. Azonban a nagy felvonulás aka­dályozta őket. Nem tudtak átjut­ni a tömegen kellő időben. A bombát maguk készítették és bevolt állítva. Céljuk az volt, hogy a rakparton felrobbant­ják a sztrájktörő tanyát és a szervezett munkásokra irányít­ják majd a gyanút, hogy igy le­törjék a sztrájkot. Mivel sok időt veszítettek a fel­vonulás miatt, a beállított bombát elhagyták táskástól együtt, tud­va azt) hogy már percek választ­ják el a robbanástól- így került a bomba arra a helyre, ahol az fel­robbant, a vízpart közelébe. Hands tovább fűzi jelentését. Miután a rakparti munkások sztrájkja véget ért, a két jóma­dár wachman munkát kapott va­lahol az öbölben. Az őrizetükre bízott raktár egy éjjel kigyuladt. Smith a gyújtogatással társát Brownt vádolta meg, ki azzal vé­dekezett, hogy az egészet csak azért csinálta, hogy a nép hangu­latát a munkások ellen fordítsa. A büntetést igy elkerülte. Ebben az időben kerültek mind ketten (Smith és Brown) Hands kezei közé, ki széjjel választva tartotta őket. Egyiket a másik el­len ingerelte és igy sikerült neki kicsikarni a bombarobbanásról a vallomásokat teljes részleteiben. Az eset dióhéjban a következő: Smith és Brown robbanó savak­ból készítették el a bombát azzal a szándékkal, hogy a sztrájktörő tanyát felrobbantják. Céljuk az volt, hogy a munkás szervezettől lesz alkalmuk ezért honoráriumot kapni, de ugyanakkor bebizonyí­tani akarták a bószoknak, hogy az ő szolgálatukra milyen nagy szükség lesz a jövőben, hogy ha­sonló eset megismétlődését éber szemmel vigyázva kerüljék. Mind két esetben ők lettek volna a New York, április 12. — Ma délután temették el Gino Mazolla olasz munkást, kit a múlt vasár­nap lelőtt egyik new yorki rendőr a Cooper Union helyiségében. — Mazolla, mint kiderült, nem tar­tozott semmiféle párthoz, vagy mozgalomhoz. A kíváncsiság vit­te el arra a vitagyülésre, melyen Armando Borghi és Vincenzo Va- circa a syndikalisták és a szocia­listák álláspontjának helyességét fejtegették a fascista Olaszor­szággal szemben. Borghi egy politikai menekült. Aktiv részt vett évekig az Olasz- országi szyndikalista mozgalom­nyertesek és jó fizetés mellett hu­zamosabb ideig tartó munkára lett volna kilátásuk. * # • Nem az első eset, hogy ilyen vallomások kerülnek nyilvános­ságra Mooney-ék mellett. A neve­zetes Oxmann vallomás, ki hamis tanúja volt a vádnak, számos mással ismétlődött meg. De úgy látszik, hogy Mooney-ék dacára annak, hogy ártatlanságuk nap­fénynél világosabban igazolt, a börtönben kell pusztuljanak: Régzben a munkások gyengesége miatt, más részben pedig azért, hogy a kapitalista igazságszolgál­tatást féltik a végrehajtók. Attól tartanak, ha Mooneyékat ártat­lannak minősitik, a jámbor, tör­vénytisztelők bizalma meg fog inogni a törvényekben. Attól tar­tanak hogy a csontvázzá száradt Mooney puszta megjelenése a nép között milliókban fogja felkelteni a törvény iránti bizalmatlansá­got. Ezért tehát ártatlanság ide. vagy oda, a börtönben akarják őket elpusztítani, ha csak ebbeni szándékuktól a szervezett mun­kások erélyes fellépése el nem té­ríti a kapitalista pribékeket. ban, majd mint politikai mene­kült, Amerikába került illegális utón. Borghi többsör került a beván­dorlási hatóság kezére, de mind­annyiszor sikerült őt az amerikai munkások védelmi szervezetei­nek megmenteni a deportálástól, mely neki biztos halált jelentene. Ma is homály fedi azt a körül­ményt hogy a biztosíték mellett szabadlábra helyezett Borghit, miért akarták letartóztatni és hogy miért éppen a Cooper Union termében, közvetlen a vita folya­mán akarták azt végre hajtani. Tény marad azonban az, hogy ez történt. Mikor a hallgatóság, mely a vitára jött, látta, hogy Borghit a Department of Justice embere letartóztatni akarja, vé­delmébe vette. Egy erőszakos olasz származású detektívet lesze­relni igyekezet, ki féktelen dühé­ben elsütötte a revolverét. Egy ember megsebesült, mig Mazzola holtan rogyott össze. Mazzola egy kiszolgált ameri­kai rokkant katona volt. Az Egy. Államok hadseregében szolgálta végig a világöldöklést. Holttete­mét az “II Nuovo Mondo” new yorki olasz nyelven megjelenő szocialista napilap helyiségében ravatalozták fel. Ez a lap fedezte a temetési költségeket is, vala­mint vállalta magára a temetés lerendezését. Minden pártot és munkásszer­vezetet meghivtakj hogy a teme­tésen képviseltesse magát. A meg­hívásnak eleget tettek az IWW new yorki tagjai, valamint a Ge­neral Defense Comittee nyolcas számú new yorki csoportja is. Az utóbbi egy határozati javaslatban bélyegzte meg a new yorki rend­őrség brutalitását. A temetés szombaton délután ment végbe. Az “II Nuovo Mon­do” épülete előtt gyülekeztek a

Next

/
Thumbnails
Contents