Ungvári Közlöny, 1918. július-december (40. évfolyam, 146-287. szám)

1918-07-11 / 153. szám

As Uuyvári Közlöny iner/jelenik vasárnap kivételével minden este <i és 7 óra között. Szerkesztősét/ és kiadóhivatal Széchenyi-tér POLITIKA l NA PlLA V. Felelős szerkesztő: Dr. RJEIZMAN HENRIK. Előfizetési <ira, vidékre : ey/r érre 2S K. félévre 14 K, neyyed évre 7 K. Kiadótulajdonos a, Kreisler féle Uiif/mcfjyei Könyvnyomda. A magyar nyelv mint a választójog egyik lé­nyeges kelléke a választójogi törvényjavaslat tárgyalása so­rán kezd erősen előtérbe ke­rülni. A választójogi kampány során a magyar nyelv körül folytatott ezen politikai vitat­kozások ugylátszik eredmény­re fognak vezetni és a ma­gyar nyelven való írni- és olvasni tudás a választójogi törvényjavaslatba valamilyen formában mint jognyitány fog bekerülni. Gróf Tisza Ist­ván ugyanis .azt a minden magyar szívnek tetszetős ál­láspontot, hogy a választójog alapjává kell tenni a magyar nyelven való írni- és olvasni tudást, áthárította Wekerle Sándor miniszterelnök felé s ezzel az a nemzetiszinü kö­vetelmények sorába kerülvén, a miniszterelnök nehezen fog tudni a kérdés elől kitérni. Nem vitatkozunk afölött, hogy ez a minden magyar­nak legideálisabb álláspont, lehetséges, igazságom és ve- szedelemnélküii-e olyan or­szágban, ahol a lakóságnak majdnem fele nem magyar . • ajkú, de határozottan külö­nösnek kell minősíteni azt a módot, amellyel egyesek és különösen Tisza István a magyar nyelvet politikai cé­lok szolgálatába állítják. Még pár évvel ezelőtt Tisza Ist­ván mint miniszterelnök eré­lyesen hangsúlyozta, hogy sohasem fog olyan javaslat­hoz hozzájárulni, mely a vá­lasztójogot a magyar nyelv tudásához köti, mert ez igaz­ságtalanság volna ebben az országban, ahol annyi nem­zetiség él és az állam intéz­ményiig elmulasztotta, hogy a magyar nyelv tudásához hozzájuttassa őket. Most pe­dig ugyanez a Tisza szeretné a választójogot ehhez a fel­tételhez kötni, csak azért, mert e kikötésnek bevétele ismét szükebbre szorítja a. választójogi reform jogkiter­jesztését. A magyar politikában te- ! hát még mindig a régi fegy­verek küzdenek. Tisza Ist­ván még mindig a régi re­akciós felfogással dolgozik. A magyar nyelv ügye nem sokat nyom a latban, még ! pár hét előtt a választójogi j bizottságban leszavazták az ez irányú javaslatot, de most, hogy jogfosztásra alkalmas, már fennen lobogtatják a magyar nyelv lobogóját. Antant általános offanziva küszöbén, Géniből jelentik : A leg­utóbbi versaillesi haditaná­cson egy nagy általános of- fenziva tervét tárgyalták meg, melyet az ántánt hatalmak az összes harctér#, szára­zon és vizen egyszerre indi i tanának meg ellenünk. Ezen ! I , ofíenziva idejét már elerke­I zettnek látjuk. Szerintük a a központi hatalmak often- ! zivája nem sikerült, igv hát most volna a legalkalmasabb j idő arra, hogy az iniciativát magukhoz ragadják. Az utób­bi időben megindított szá­mos előretörés az ántánt ter­vezett nagy offenzivájának előjele. A Rémet válság, Budapest, julius 10 (Saját tudósítónk írfefoEjsleuiésa.) Berlinből jelentik : Payer birodalmi alkancel- lár még hétfő délután kije­lentette, hogy Kühlmann kü­lügyi államtitkár marad és hogy Hincke tengernagy lesz Mirbach moszkvai nagykö­vetnek az utóda. Ezzel szem­ben az történt, hogy Kühl- mann távozik és utódjául Hincke van kiszemelve. Hinckenak külügyi állari^ titkársága nincs a szociális? ták ínyére. Ezek azt tartják, hogy Hincke az alldeutsch hadicéloknak, az ai xiós po­litikának a szolgálatában áll: Schei’demannék tehát követel­ni fogják, hogy ismertesse külpolitikai magatartását, — mindaddig, amíg Hincke ki nem jelenti, hogy a tavalyi békereszolució álláspontján van, mindaddig«! hadih-ileieket nem fogják megszavazni. Kühlmann lemondásával kapcsolatban berlini politikai köröknek az a véleménye, hogy a lemondásnál, tisztán személyi és nem tárgyi okai vannak. Nevezetesen KühL- mann magára haragította a birodalmi gyűlésnek mind a két pártárnyalatát, s igy mi­után nem volt gyökere a bi­rodalmi gyűlésen, távozni kel­lett. A külpolitikai irányzat azonban továbbra is változat­lanul megmarad. Mindenféle gyümöics (az egész termés) eladó* Cim Traxler Lajosné, Széchenyi-tér 11. Lichnovskit kizárják. Budapest, július 10 (Saját, tudósitónk teiefonjelentése. Berlinből jelentik : A né­met urakházában zárt ülést hivtak össze, melyen még a parlamenti gyorsírók sem ve­hetnek részt. Ezen az ülé­sen Lichnovski német lon­doni volt nagykövet esetével fognak foglalkozni, kinek emlékiratai oly nagy port vertek fel. A volt nagy kö- j vetet alighanem kifogják zár- ! ni az urakházából. Mrebeczky Yátatciogi beszéde. A képviselőház mai ülésén a választójogi törvényjavas- . lat általános vitáját folytatták. Pallaviciny György őrgróf volt az első felszólaló, aki a pártok közötti megkülönböz­tetést nem tartja szerencsés­nek. A munkapártnak válasz­tójogi engedményeit nem tart­ja kielégítőknek. Nem elég, hogy csak az ipari munká­sok kapjanak választójogot, hanem követelte, hogy a me­zőgazdasági munkások is kap­ják meg ugyanezt a jogot. Nehrcbeczky György szó­lalt fel ezután, aki a négy elemi iskolai jogcím állás­pontján van. Kívánja, hogy a választások tisztasága in­tézményesen biztosi itassék. Bródy Ernő ismertette a választójogi mozgalom törté- I nelét s hevesen kikelt Bcth- í len reakciós beszéde ellen. Az | eredeti javaslat változatlan ! elfogadását követeli. Az ülés még folyik. A Városi Mozgóban szerdán és csütörtökön, julius 10 -én és 11 -én ÄZ Óriás Ökle II Főszereplő Henny Porten. lingvár, I9i8. julius u * Csütörtök Negyvenedik év 1«?3 szám Egy szám ára ÍO fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents