Ungvári Közlöny, 1918. július-december (40. évfolyam, 146-287. szám)
1918-09-24 / 212. szám
Negyvenedik év 212 szám Ungvár, 1918. szeptember 24 * Kedd Az C n fi orjf.ott i} rasaraa■/> h* rV’i t‘ n> i n <U:n. est* tVtof't.ze-tS'.xi. 'ir‘ri n itt ókrá : f.tf'i #rr IS fi. fVifprv 14: K. nef/f/rd i,ore. fi ti* 7 óra, }>* Szerkesztósétj és L■ tatlóit i r-a.tfil Szó eh <n t/i-fór 'Hí. POLITIKA / N-A Pl LA P b'aifítüH N-.erle.tiH»t6 : Or. It-MIXM.A N SS fCPJt l H. ? IC. Ki<’<lótut,fi)fiituos 4i Sirrister féb; UmjmcfHjei liönt/my,,itt>la. Hét millió. Egy magyar mágnás a háború ötödik esztendejében kártyán hél millió koronát veszített. . . .A lapok hozták ezt a hirt, amely megérdemli, hogy egy percre elgondol- pozzunk telette. Magyarországon a múltban is sokat kártyáztak az emberek. A munka nélküli kony- nyü pénzszerzésnek ez a módja mindig nagyon népszerű volt nálunk, jeléül annak, hogy az emberek egy része itt komoly és hasznos munkával alig volt elfoglalva, sok idejükjjjjutolt tehát akár tyázásra. Ami azonban a háború óta e téren nálunk történik, az már a hazardiro zás társadalmi betegségének olyan elhatalmasodását mutatja, mely mellett nem lehet szó nélkül elmenni. A könnyen, munka és la- „ radság nélkül szerzett pénz mindig nagy csábitó volt. A háborús konjunktúra pedig, mig a társadalom egyes rétégéit a nyomor és a teljes anyagi züllés szélére sodorta, addig a társsadalom más osztályait soha nem álmodott gazdagsághoz juttatta, illetőleg a már azelőtt is gazdag osztályok vagyonát automatikusan megsokszorozta. Az ily módon, munka nélkül szerzett vagyon pusziit ó, romboló hatása ritkán szokott elmaradni. Az emberek köny- nyelmüekké, léhákká, pazarlókká válnak a túlsók pénz hatása alatt és az anyagi javak gyarapodásával lépést tart az erkölcsi javak rohamos pusztulása. Aki a társadalmi jelenségeket a háborús évek alatt nyílt szemmel figyelte, az a szomorú példák hosszú sorát látta maga előtt elvonulni. A világpusztulás vér- és köny te ngercből kerekedett ga z dagságok legtöbbször tulaj honosaiknak is csak romlást és pusztulást hoznak. Az államra és a társadalomra pedig a háború után óriási feladatok várnak, amelyeknek megoldásához a nemzeti vagyonnak egy jelentékeny része lesz szükséges. A vagyonadó már útban van, az jönni fog elkerülhetetlenül, mert csak az tudja az államháztartások íélfordult egyensúlyát helyreállítani. A vagyonadót azonban lehet jól és lehet rosszul is megcsinálni s ; a jó és rossz megoldás kö- j zött a különböző fokozatoknak hosszú skálája van. A magyar állam és társadalom érdeke, hogy ez a hatalmas pénzügyi operáció az összesség szempontjából a j lehető legjobban legyen megoldva s a belőle befolyó mii- liardok onnan legyenek veve, ahol azokat a legkönnyebben nélkülözhetik. Már pedig ahol | milliókban kártyáznak, onnan könnyen lehet másik in.diókat a köz céljaira elvenni. Akik a háború folytán anyagilag gyarapodtak — a lokupecektő! a latifundiumos mágnásokig — azok viseljék elsősorban a háború pénzügyi terheit is. Szabadítsa meg az állam a felesleges vagyon romboló hatású terhétől azokat, akiket az a vagyon úgyis előbb utóbb a morális elziillés felé sodor. És az egész társadalomnak kötelessége arra vigyázni, ! hogy az állam nagy ollója, j mellyel a háborús kopjunk- túrák gyümölcseit fogja meg- j nyirbálni, ott vágjon, ahol az igazság legkisebb sérelme ; nélkül lehet a köz céljaira szükséges legnagyobb össze-, geket előteremteni. Seggílípeiőniij szolgálattétefre a cs, és kir. !l. számú kórházba azonnítll felvételre jelentkezhetnek lem lesz béke-. j offenzívat ! ßutfapeftt, szeptember 2.‘3 tu • ósiió«k tdeíonje . öté« A Berliner Tageblatt interjút közöl, melyet e lap tudósítója Bur.ánnal folytatott. Eszerint Wilson azért sietett olyan nagyon ■ a békejegyzékünkre adott válaszának közzétételével, mett nem akarta, { hogy Anglia és Franciaország az ő külön követeléseikkel megelőzzék őt. Ettől a szándéktól vezéreltetve akadályozta meg Wilson, hogy a békejegyzékre adandó \ ászt még vita tárgyává is tegyék. Annyit rn ondhátok - úgymond -— hogy a monarchia és német birodalom között teljes egyetértés van a békejegyzé! et ill tőleg, —■- aminthogy leljes egyetértés volt abban is, hogy minden alkalmat megragadtunk, ami a békéhez közelebb hozhatott. Mostani békejavaslatunkat egvhamar nem fogja újabb békc.ijánlatunk követni. A kepviselőházat összehívjak, 8tt<iaoest, szeptember 23 t $0 jM-tmí ősit ónk telefon) etantés') A képviselőház október hó 10 én vagy 15-én kezdi meg őszi ülésszakát. Mindenekelőtt az indemnitást lógják letár- | gyalni s aztán valószínűleg I rövid időre elnapolják a Házat, Egy szám áru lO fi'lér. Viimos császár a magyar tisztekhez Budapest, szeptember 2M iSajiit tudósítónk telofonie'.dutése Berlinből jelentik : Vilmos császár a nyugati fronton küzdő magyar-oszt rák tisz tekhez a következő beszédet intézte: „Önök uraim mint hű bajtársak és segítők jöttek át a nyugati harctérre, mint ahogy mi annak idején mint hű bajtársak és segítőtársak mentünk Önök-- höz, hogy vállvetve harcoljunk közös ellenségünk ellen. Wilson azt mondja, hogy ha Franciaország nem is iesz képes saját erejéből Elzászt visszafoglalni, az amerikai hadsereg azt megteszi, hogy Elzász-Lot ha ringiát nemzeti ajándékként adja át a köztársaságnak. Azt hiszem, hogy Önök az én csapataimmal együtt megadják erre a méltó vá-. laszt.“ Teljes győzelem oéikül Wilson nem Pékül. Bíídapesi, szeptemer 2li iSaját tudósítónk tatafoairfUntí w.) Rotterdamból jelentik : A Matin közlése szerint rögtön, mikor nyilvánosságra került Wilson elnöknek a Burian békejegyzékére adott' válasza, több amerikai politikus 'és antant állambeli diplomata felkereste Wilson elnököt és őt határozott erős magatartásáért üdvözöllek. A Városi Mozgóban hétfőn és kedden, szeptember 23-án és 21-én délután lél b és W /.I... I .... A ^ r. w,; w _________HZ-.; V. ;; 1 1. m...... i:.. O I..I.........t .1
