Ungvári Közlöny, 1918. július-december (40. évfolyam, 146-287. szám)

1918-09-21 / 210. szám

Un gvár, 1918. szeptember 21 * Szombat Negyvenedik év 210 szám .is ün,\jvói-í Kä rtfhty rn w/jp)fin if; vaun map hinein level inind.eti est* fi és 7 óvd kősót üzerhexztóséy és kiadóit h r; tat Szé^he-uyi~tér U3. A beregi ^alispán íBieiiiilje, Az az országos hirü fegyel­mi ügy, amely Gulácsy Ist­ván beregvármegyei alispán ellen folyamatba tétetett, tud­valévőén Ung-vármegye köz- igazgatási bizottságához ke­rült elbírálás céljából. Az it­teni fegyelmi választmány Minay István alispánt küldte ki vizsgálóbiztosnak, aki hó­napokig tartó vizsgálat meg- ejtése után az e héten tar­tott közigazgatási bizottság elé oly javaslatot terjesztett be, hogy Gulácsy István al­ispán a fegyelmi eljárás le­folytatásáig is, állásába visz- szahelyeztessék Minthogy a közigazgatási bizottság ilyen értekezleten hozott határozata félreérté­sekre adott alkalmat és a fő­városi lapok a beregmegyei alispán rehabilitációjáról és a fegyelmi eljárás megszün­tetéséről emlékeztek meg, il­letékes helyről szerzett infor­mációk alapján közölhetjük, hogy Ung-vármegye közigaz- gatásj bizottságának ezen fe­gyelmi ügyre vonatkozó ha­tározata téves megvilágításba került. Dr. Gulácsy István bereg- vármegyci alispán ellen Minay István vármegyénk alispánja két kérdésre vonatkozóan folytatta le a fegyelmi vizs­gálatot. Az első a vármegyei pénzkezelési szabályok he nem tartására, a második arra a mulasztásra vonatkozik, hogy a beregi alispán a köz-' élelmezési ügykörben nem járt el gondosan és az éhín- j séget szenvedő lakosság liszt és egyéb szükségleteiről nem gondoskodott. Minthogy az alispánnak állásától való felíüggesztése a közélelmezési ügykörben elkövetett mulasztások miatt történt s minthogy e tárgy­ban Minay István vizsgáló- biztos a vizsgálatot több, mint ötven tanú kihallgatá­sával már befejezíe, ezért a beregi nehéz szolgálati vi­szonyokra tekintettel, Ung- vármegye törvényhatósági bi­zottsága elé oly javaslatot ter­jesztett elő, hogy Gulácsy István alispán állásába yisz- szahelyeztessék. Ennek alapján Ung-vár­megye közigazgatási bizott­ságának fegyelmi választmá­nya oly határozatot hozott, hogy bár a közélelmezési ad­minisztráció elleni panaszok tárgyi tényálladékát a kihall­gatott tanuk és panaszok ada­taiból megállapította, mégis a beregmegyei szolgálati vi­szonyokra tekintettel és mert az alispánnak állásába» való visszehelyezése a vizsgálat sikerét nem gátolhatja, a visz- szahelyezés iránt a belügy­miniszterhez felterjesztést in­téz s erről a közélelmezési minisztert értesíti. Valószínű ugyan, hogy ily körülmények között Bereg- vármegye alispánja állásába tényleg visszakerül, de ezzel fegyelmi ügye még befejezést nem nyer és nincs szó arról, hogy az eljárás vele szem­ben megszüntetést nyert. i- polgár itt, végzett 1 r l e á n y felvétetik a Sfainfeltf-föle dohánytőzsdéberi. Német békeajánlat Belgiumnak. Budapest, szepteir.er 20 (Saját eickWitónk tslofocjateatáic.) A Vossische Zeitung je­lenti Bernből: Az állítólagos német békeajánlattal kapcso­latban, amit Németország Belgiumnak tett volna a Ba seler Nachrichten párisi tu­dósítója arról értesült, hogy a «bajor Törring gróf a svájci«1 belga követnél sürgős lépé- 1 sekel tett, hogy Belgiumot i külön békére bírja. Miután Törring gróf nem tagja a német diplomáciának, a német kormány nem fele­lős az ő lépéseiért. Úgy értesül a lap, hogy Törring a Belgiumhoz inté­zett ajánlat megtétele előtt beszélgetést folytatott a kan­cellárral és utána írásban tette meg ajánlatát Belgium­nak aug. 20-án Svájc utján, amelyre elutasító választ ka­pott. Törring gróí 56 éves. Tag­ja a bajor képviseiőháznak. Neje Szófia belga hercegnő, ' a bajor királynő buga. Úgy látszik Németor­szágban elfelejtették Bethman Hollveg kancellár szavait, aki bevallotta, hogy Belgi­umot igazságtalanság érte, amit Németország a háború befejezése után jóvá fog ten­ni. Egyébként ez nem az első béke kísérlete Németország­nak, hogy Belgiummal béke- tárgyalásokba bocsátkozzék. • Az elsőt 1915-ben Hartman kölni érsek tette meg, aki akkor Rómában tartózkodott, azonban Belgiumnak 1916 ! Előfizetési ára vidékre t egy évr i .V K. félévre 14 K. negyed évre T K. Kiadótulajdonos a Kreisler féle Ungnieyyei Könyvnyomda. februárjában tett nyilatkozaté a további tárgyalásokat meg­hiúsította. Ezután 1917 aug. havában a pápa békejegyzé­kével kísérletezett. Ezeket követie Törring grófnak ez évben tett két nyilatkozata, melyek a békeajánlat előfu- tárjának tekinthetők. Az angolok újabb áttörési kí­sérlete meghiúsult. Búdap-jst, szeptember 20 (Saját tudósítónk telefoajelentése A Wolff-ügynökség jelenti: A Cambray St. Ouentin harcvpnalon szeptember 18-án egész napon át, helyenként kora reggeltől éjfél utánig tartott az elkeseredett harc, mely az angolok kudarcával végződött. Ezt megelőzőleg az angolok számos helven részleges előretörésekkel és támadásokkal kísérletet tet­tek, hogy alkalmas betörési terepet nyerjenek a Siegfried áilásba való betörésre. Miu­tán ezen kísérlet nem sike­rült, az angolok a Havrico- urttől a Sommeig terjedő egész1 frontszakaszon zárt,, egységes nagy támadásba mentek át. , Hajnali 5 óra 15 perckor heves pergőtüzelés kezdődött, amely a messze mögöttes te­repre is éreztette hatását. Körülbelül 10 órakor az egész fronton támadásba mentek át az angolok. A támadásra induló gyalogsági tömegek előtt számtalan gépkocsi ro­bogott. Erős repülőrajok mé­lyen aláereszkedtek, hogy Egy szám ára ÍO fillér. PO 1, rT f KA / N A PiLA A Felelős szerkeszti: Dr. RMtXltlA N II EMIIK. A Városi Mozgóban pénteken és vasárnap szeptember 20-án és 22-én költői szép­ségű szinmü A föld kincséi. 3 íélv. A főszerepbe^ WandnLJfn^

Next

/
Thumbnails
Contents