Ungvári Közlöny, 1918. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)

1918-01-23 / 19. szám

Js Vnytűri Közlöny mey jelenik éé)4árnúp ISrétr léVel minden este Vés 7 óra 'bösötil. Szerkesztőség éfJHadóhivtilal. Széehenyi-téé 33.

POUT1KAJ V i Pt h á ■

/W*<rUt limvrte-".-'*::--- ! •'** &BI&PM <4 ti fitJWlil Ä '

tülíifixetó&i, űnt vidékre; eyy énre- 28 K, félévre 14 K, neyyed évvé. 7 K. Kiadótulajdonos a Kneitíér féle Unymeyyei É3nt/>;uyotnd.{t

A magyar miiiásság

nagyszabású tüntetése komoly elmélyedésre ad alkalmat. Ha valami, úgy a magyar munkásság méltóságteljes demonstrációja győzte meg a közvéleményt arról, milyen válságos időket élünk, s milyen sürgős intézkedésekre van szükség, hogy a forrongó közvéleményt lecsillapítsuk.

Komoly és emelkedett volt a magyar munkások tüntetése, beigazolva, hogy akik a választójog reformjáért küzdenek, nem éretlen tömegek, hinein öntudatos, fegyelmezett erejű emberek. Zavar, verekedés nélkül folyt le a 'budapesti nagy sztrájk, s a munkások megbízhatóságáról, higgadtságáról ennél világosabb dokumentum nem keli.

Amilyen céltudatosan nyugodt volt a munkásság tüntetése, olyan tartalmas és egészséges volt Wekerle miniszterelnök beszéde is. Örömmel állapítjuk meg, 'hogy a munkapárt erőtnegfeszitése, eléggé el nem ítélhető aknamunkája eredménytelen marad. A választójogi reform törvénybeiktatása legsürgősebb feladata a Wekerle kormánynak, amelynek elodázása politikai lehetetlenség. A választójog tárgyalását a miniszterelnök határidőhöz kötötte, s ez a nvilt, egyenes beszéd bizonyára megnyugvást fog kelteni a választójog ügyét féltő közvéleményben.

Fog-e még ezután is akaa választójog parlamenti el- j intézését megakadályozza? ! Nem tudjuk. A munkapárt ! makacs önfejűsége, de különösen Tisza István erőszakos egyoldalúsága nem sok reményre jogosít A munkapárt még mindig nem tanult — és még mindig nem felejtett. De viselkedjen a munkapárt bármiként is, a választójogi javaslat törvényerőre emelBerlinből jelentik:

Haertling kancellár a kiil i ügyi főbizottság plénuma előtt csütörtökön fog beszámolni a béketárgyalások eredményéről s egyben körvona- lozni fogja a német külpolitikának irányelveit.

Kühlmann külügyi államtitkár Brest-Litovskból megérkezett és hosszasan tanács kozott a kancellárral, mely alkalommal megállapították annak a programmoak irány- ! elveit, melyet csütörtökön a ; kancellár elő fog terjeszteni.

Beavatott forrás szerint: A német birodalom elismeri a monarchia kormányai és munkássága között létrejött meyáUapoWáso- j kai. Ezen megállapodások következtében Németorszagra nézve csak kél lehetőség marad fenn, hogy vagy megengedi a monarchiának, miszerint a

déköskodni a munkapárt? Számbeli fölényét ezután is /él fogja használni arra, hogy

megnyilvánult köve- j telések alap ján külön- ; békét köt, vagy maga

kedését képtelen lesz meggátolni, mert sem a magyar- polgársággal, sem az öntudatra ébredt, dolgozó magyar munkásosztállyal ma — a világháború negyedik esztendejében — dacolni nem lehet. Ezt beigazolta és megmutatta már a munkásság s még meg fogja mutatni, ha Tiszáék jóvoltából szükség lesz rá.

Budapest, január 22

(Saját tudósítónk tetsfoújsíenfése

is erre az álláspontra helyezkedve, igyekszik ezen alapelv knek — megfelelő békét kölni.

Becsben bíznak a

í)föÍ8f],

BaJapcjanuár 22

(Sajót tudósítónk telefonje!entése.)

Becsből jelentik : Az Oroszországban végben :í • események nem befoh <sol hatják a bélre kérdését. Az orosz front helyzete olyan, hogy bárminő kormány következik is, kénytelen lesz békét kötni A tárgyalások Trotzkij távollétében a lengyelekkel és ukránokkal folytatódtak és kedvező befejezésükhöz közelednek. Az eddigi jelek szerint a monarchiát Ukrajna és Lengyelország fogja elválasztani Oroszországtól’ s igy nem kerülünk Orcsz- I országgal szomszédságba.

Mai hivatalos jelentésünk,

A harctereken nincs különös esemény.

A vezérkar főnöke.

Arz tábornok az ofosz békéiül,

Budapest, január 22 (Saját tudóiitónk Sotefonjalontéíe.

Becsből jelentik : A vezérkar főnöke egy újságíró előtt a következőket jelentette ki: A monarchia kívánja a békét Oroszországgal,1 azonban a csapatokat a megszállott területekről visszavonni nem lehet mindaddig,' inig azokon a teljesen rendezett állapotok helyre nem állanak, nehogy eddigi harctéri győzelmeinket vesz é ly e z tess ük. Min ál u n k

mindenki csak az Oroszországgal való békéről beszél, de a mellett elfelejtik, hogy más frontjaink is vannak és az ántánt államok még egyetlen szóval sem fejezték ki békehajlandóságukat.

Oíosz—román háború elült,

Lenin a Pravda tudósítója előtt kijelentette, hogy számolni kell egy orosz -román háború lehetőségével. A háború elkerülhetetlen, ha a román kormány nem teljesiti a népbiztosok ultimátumában foglalt követeléseket»

Egy ára 10 fillér.

Uugvdr, i9t8 január 23 ‘ Szerda

Negyvenedik év, 19 szám