Ungvári Közlöny, 1918. január-június (40. évfolyam, 1-145. szám)

1918-01-23 / 19. szám

Js Vnytűri Közlöny mey jelenik éé)4árnúp ISrétr léVel minden este Vés 7 óra 'bösötil. Szerkesztőség éfJHadóhivtilal. Széehenyi-téé 33. POUT1KAJ V i Pt h á ■ /W*<rUt limvrte-".-'*::--- ! •'** &BI&PM <4 ti fitJWlil Ä ' tülíifixetó&i, űnt vidékre; eyy énre- 28 K, félévre 14 K, neyyed évvé. 7 K. Kiadótulajdonos a Kneitíér féle Unymeyyei É3nt/>;uyotnd.{t A magyar miiiásság nagyszabású tüntetése ko­moly elmélyedésre ad alkal­mat. Ha valami, úgy a ma­gyar munkásság méltóságtel­jes demonstrációja győzte meg a közvéleményt arról, milyen válságos időket élünk, s milyen sürgős intézkedé­sekre van szükség, hogy a forrongó közvéleményt lecsil­lapítsuk. Komoly és emelkedett volt a magyar munkások tünte­tése, beigazolva, hogy akik a választójog reformjáért küz­denek, nem éretlen tömegek, hinein öntudatos, fegyelme­zett erejű emberek. Zavar, verekedés nélkül folyt le a 'budapesti nagy sztrájk, s a munkások megbízhatóságá­ról, higgadtságáról ennél vilá­gosabb dokumentum nem keli. Amilyen céltudatosan nyu­godt volt a munkásság tün­tetése, olyan tartalmas és egészséges volt Wekerle mi­niszterelnök beszéde is. Öröm­mel állapítjuk meg, 'hogy a munkapárt erőtnegfeszitése, eléggé el nem ítélhető akna­munkája eredménytelen ma­rad. A választójogi reform törvénybeiktatása legsürgő­sebb feladata a Wekerle kor­mánynak, amelynek elodázá­sa politikai lehetetlenség. A választójog tárgyalását a mi­niszterelnök határidőhöz kö­tötte, s ez a nvilt, egyenes beszéd bizonyára megnyug­vást fog kelteni a választó­jog ügyét féltő közvélemény­ben. Fog-e még ezután is aka­a választójog parlamenti el- j intézését megakadályozza? ! Nem tudjuk. A munkapárt ! makacs önfejűsége, de külö­nösen Tisza István erőszakos egyoldalúsága nem sok re­ményre jogosít A munkapárt még mindig nem tanult — és még mindig nem felejtett. De viselkedjen a munkapárt bármiként is, a választójogi javaslat törvényerőre emel­Berlinből jelentik: Haertling kancellár a kiil i ügyi főbizottság plénuma előtt csütörtökön fog beszá­molni a béketárgyalások ered­ményéről s egyben körvona- lozni fogja a német külpoli­tikának irányelveit. Kühlmann külügyi állam­titkár Brest-Litovskból meg­érkezett és hosszasan tanács kozott a kancellárral, mely alkalommal megállapították annak a programmoak irány- ! elveit, melyet csütörtökön a ; kancellár elő fog terjeszteni. Beavatott forrás szerint: A német birodalom elismeri a monarchia kormányai és mun­kássága között létre­jött meyáUapoWáso- j kai. Ezen megállapo­dások következtében Németorszagra nézve csak kél lehetőség ma­rad fenn, hogy vagy megengedi a monar­chiának, miszerint a déköskodni a munkapárt? Számbeli fölényét ezután is /él fogja használni arra, hogy megnyilvánult köve- j telések alap ján külön- ; békét köt, vagy maga kedését képtelen lesz meg­gátolni, mert sem a magyar- polgársággal, sem az öntu­datra ébredt, dolgozó magyar munkásosztállyal ma — a világháború negyedik eszten­dejében — dacolni nem le­het. Ezt beigazolta és meg­mutatta már a munkásság s még meg fogja mutatni, ha Tiszáék jóvoltából szükség lesz rá. Budapest, január 22 (Saját tudósítónk tetsfoújsíenfése is erre az álláspontra helyezkedve, igyekszik ezen alapelv knek — megfelelő békét kölni. Becsben bíznak a í)föÍ8f], BaJapcjanuár 22 (Sajót tudósítónk telefonje!entése.) Becsből jelentik : Az Orosz­országban végben :í • esemé­nyek nem befoh <sol hatják a bélre kérdését. Az orosz front helyzete olyan, hogy bárminő kormány következik is, kénytelen lesz békét köt­ni A tárgyalások Trotzkij távollétében a lengyelekkel és ukránokkal folytatódtak és kedvező befejezésükhöz közelednek. Az eddigi jelek szerint a monarchiát Ukraj­na és Lengyelország fogja elválasztani Oroszországtól’ s igy nem kerülünk Orcsz- I országgal szomszédságba. Mai hivatalos jelentésünk, A harctereken nincs külö­nös esemény. A vezérkar főnöke. Arz tábornok az ofosz békéiül, Budapest, január 22 (Saját tudóiitónk Sotefonjalontéíe. Becsből jelentik : A vezér­kar főnöke egy újságíró előtt a következőket jelentette ki: A monarchia kívánja a bé­két Oroszországgal,1 azonban a csapatokat a megszállott területekről visszavonni nem lehet mindaddig,' inig azokon a teljesen rendezett állapotok helyre nem állanak, nehogy eddigi harctéri győzelmeinket vesz é ly e z tess ük. Min ál u n k mindenki csak az Oroszor­szággal való békéről beszél, de a mellett elfelejtik, hogy más frontjaink is vannak és az ántánt államok még egyet­len szóval sem fejezték ki békehajlandóságukat. Oíosz—román háború elült, Lenin a Pravda tudósítója előtt kijelentette, hogy szá­molni kell egy orosz -román háború lehetőségével. A há­ború elkerülhetetlen, ha a román kormány nem teljesi­ti a népbiztosok ultimátumá­ban foglalt követeléseket» Egy ára 10 fillér. Uugvdr, i9t8 január 23 ‘ Szerda Negyvenedik év, 19 szám

Next

/
Thumbnails
Contents