Ungvári Közlöny, 1917. július-december (39. évfolyam, 146-295. szám)
1917-09-29 / 220. szám
Ungvär, IV17. szeptember 29 . Szombat larintncKIlencedIk e* 220 seam az, 0ft^ván- KtO?lan%. %ivHfílév$\ minden #•.«{* €-vés. ? 6**®? hSpflU. •ir&rhea&tonég bs leitx<? ŐHiWila t ,* F7?*«?tsö*» y$--tbv íí.% .4 <<?p kfytdóto&lctfdoy*»#? a Kreísler~fí‘!r (Jnqmegyei KŐnyvjpyp^ndft, POLITI KA 1 MA Pl LA / telr >/ wrVíMtó .* Or. K.RINZM A !$ H.XNK! & ft5jS*«Haí »«t ’xt.'y’,'“.; g^ftra n*r* lí B, (Mb&ve. & L-\ HtfgfjífftSáw»# «’<5.?; ISf. Stefivé Ser« lííg ür, ftltvre 1% íf, é«r« 8 12. MirdaSéeehkif Her &rr*ab4t «r*r4wi ip«** atr.*& ár'han «s«gtifink Vármegpi käzpyüiss. Egyhangú bizalom a Elénk érdeklődés nyilvánult meg a vármegye mai közgyűlése iránt, politikai tüntetéseket, nagy ellenzéki szónoklatokat, munkapárti felkészültséget vártak minden Gidaion, a közgyűlés mégis Csuha István főispán elnöklete alatt simán, nagyobb emoíió nélkül, méltóságteljesen folyt le. Már a tegnapi állandó választmányi ülésen látszott, hogy a munkapárt teljesen elvesztette a talajt lába alól, a mai közgyűlés azonban végleg megpecsételte a régi rendszer bukását és nagy elégtételére szolgálhat a főispánnak, hogy ezt a politikai átalakulást* minden erőszakos lépés nélkül, egyedül személye és az általa képviselt politika iránti elismerés I alapján ily rövid idő alatt j megteremteni sikerült. Már a közgyűlés előtt nagy csodálkozással tárgyalták, ; hogy a munkapártiak letettek ! a harcról, és a vezérnek ki j szemelt gróf Sztáray Gábor j volt főispán el is utazott, a munkapárt elnöke Bradács Gyula pedig Meglepetésre még a közgyűlésen sem jelent meg. A bizalmi javaslat ellenzéke részéről csak Komjáthy Gábor volt jelen, aki azonban sápadtan ült helyén és ielszólalás nélkül járult hozzá a bizalmi indítvány egyhangú megszavazásához. Az alispán évnegyedes jelentésének előterjesztése után került sor a Wekerle kormány kinevezését tudató leWekerie kormánynak. irat tárgyalására, amelyhez j egyedül Tóth Lajos szólott. I Nagy elégtétellel mutatott rá arra, hogy az állandó választmány bizalmat szavazó javaslata ellen senki fel nem szólal és politikai vonatkozásokban gazdag, értékes beszédjében méltatta az uj irányelvekre alapított és a függetlenségiek felfogása felé | közeledő Wékerle kormány törekvéseit. Ezután a főispán a névszerinti szavazás elrendelése j iránt beadott kérelmet rau- ! tatta be, amelyre azonban j nem került a sor, mert min- j I den oldalról oly egyhangú, > szinte tüntető kijelentések j hangzottak el, hogy a főis- I pán annak megállapít sa után, mikép a Wekerle kormány üdvözlésére vonatkozó javaslatnak ellenzője nem akad lelkes éljenzés és altalános j helyeslés közben névszerinti szavazás nélkül egyhangúlag elfogadottnak jelentette ki az állandó Választmány határo- j zati javaslatát. Politikai súlyra talán erőteljesebb lett vol- ; na a névszerinti szavazás, | de minden esetre sokkal no- bilisabb volt a főispán eljárása, amellyel megkímélt egyeseket attól, hogy politikai felfogásuk hirtelen megváltozásáról nyilvános szavazás- i sál adjanak bizonyságot. Magcsappant érdeklődés ki- j sérte ezután a közgyűlés folytatólagos tárgyalásait. Csak gróf Sztáray Gábor volt főispán búcsúlevele keltett fel egy kis melegséget, amit Ára fokozott még Rernáth Zol- 1 tannak a függetlenségi párt j részéről való méltóságos és { nemes hangú felszólalása, j amely után a közgyűlés akként határozott, hogy a volt ! főispán érdemeit jegyzőkönyv- j ben megörökíti és arcképét megfesteti. Ugyancsak meleg közvetlenséggel adózott a közgyü lés Lőrincy Jenő alispánnak i is, aki 41 évi közszolgálat ’ után nyugalomba vonul s ! akinek érdemeit Tahy Ábra- ! hám és Egry Ferenc méltat- j ván, az alispán könnyekig j meghatva mondott a közgyü- j lés elismeréséért köszönetét. Anpi béNehang. Budapest, szeptember 28 (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Daily News Asquith beszédével foglalkozva-, fejtegeti, hogy ezen beszédbvn megvan a lehetőség arra, hogy a szövetségesek és a központi hatalmak között a béketárgyalások megkezdődhessenek, mert Asquith beszéd'.-ben benne van az akijele :és, hogy a szövetségesek ké>téka békéről tárgyalni. A ' Belgium helyreállítására vonatkozó feltétel nem képezhet akadályt, erről a szövetségesek a kockán forgó fontosabb érdekekre való tekintettel könnyen le is mondhatnak. Pétervár kiürítése. Pétervárról jelentik : A le- ! hetősebb polgárok nagy tö- j megben hagyják el a varost. í Az utóbbi hat nap alatt 50.000 ember hagyta el az I orosz fővárost. # f Viér Németország kiüríti Belgiumot. Budapest, szeptember 28 (Saját tudósítónk- tcícfonjalentése.) A Manchester Guardian közli : A németek legközelebb kiürítik Belgiumot és teljes erejükkel a keleti harctéren fognak fellépni, hogy Oroszországnak diktálhassák a békefeltételeket. Hatezer ágyú. Budapest, szeptember 38 (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A Secoio jelenti: A most dúló flandriai csata a világháború legnagyobb csatája. Az angolok néhány kilóméternyi területen 6000 ágyút vontak össze és ezek állandóan ontják a tüzet a «érnetek flandriai állásaira. Az olaszországi zavargások. Budapest, szeptember 28 (Saját tudósítónk tclofonjelcntése. Zürichből jelentik : Milanóban az utcai harcokban több százan megsebesültek, tizen meghaltak. Milánóból 6 nap óta semmi közvetlen hir nem jött. Abieri tábornokot, Milano katonai parancsnokát a tömeg meggyilkolta. A íelsőoiaszországi városokban rögtönitéiő bíróság működik. Tufínban újabb zavargások törtek Ki a tömeg a templomokat, kolostorokat és az élelmiszerüzleteket kifosztotta.
