Ungvári Közlöny, 1917. január-június (39. évfolyam, 2-145. szám)

1917-01-04 / 2. szám

gondmentesen énekelnek a zene -i jaira, mintha a s tomszédó mennének ün­nepelni... Az egyik baka mellett ötö­diknek a sorban egy „pa- ruháju nő igyekszik a századdal lépést tartani. Egyik kezében a forschriftos zöle katonaláda, hátán nagy baíyu lepedőbe kötve, gör­nyed t tehet alatt, de kitart a sorban el nem marad. Arca könnyeit száritó tarka k>;ndő miatt nem lát­szik Le! ... hogy anya, lehet hogy testvér, lehet, hogy szerető... 1; : ái i legyen ő — le a eleire — mert é i testtel lélekkel indul a csatába... Újévi ■'u.vőxlém'g A vi­lágháború harmadik újéve alkal­mából nagvoobszabásu üdvözlések nem voltak. A hivatalnokok főriö­ff"" ,, ¥ ■ • et. a 1 kök papjakot aylPff®1 * ' ró an r. ; tRpll n] vöziések nem voltak. A váioshá a tisztviselő karának üdvözletöt Kor látl: end c dr. var. tan. tolnia csoda. Berzeviczy István polgár- mester válasza után a városháza tisztviselői kara a főispánnál, al­ispánnál és Papp Antal püspök­nél beadta névjegyét es a helz- tcli tel. ke -etek lelkészeinél tisz­telgett. \ katolikus kör szereri- csekivánatatt Podluzsányi Ottó egyleti igazgató tolmácsolta. Váj­ná a jókívánságok valóra válná­nak és az uj év mihamarább meg ózná. ínindnyjurrkáltai hőn óhajtó ' beké áldásait. — Adó,nány. Az izr. nép konyha restére njabban a követ­keze adó;nagyok folytak be : Le uchteg : 30 K., Levy Karola lo K.. Halász Vilmosné 10 K., Glück d o; séf (újévi ajándék meg­váltás ci; ;én) 20 K. Rózsa Elza ') K., \ 'íé Maróné 10 K., Ber­csényi a.'-zaltárssság újévi szivar kis-jrs' > < -: i 'ól 4 Kor. A semes lelkű lat )zók ezúton fogadják » io. ;■: or- a vezetőségének kő szönetét. : J.'ás-yysorsJnt< k. A vr> rös Kereszt elnöksége tárgysors­‘;£ n Vei 11 VCTl:■ f* 7.: ]< A azokat legkésőbb január hó 15-ig az elnökséghez juttatni szívesked­jenek. — Novella sorozat. Lapunk mai számában Kirschner Miklós belső munkatársunk „Éviké sze­relme1' cimü novella sorozata köz­lését kezdjük meg, amire olvasó­ink figyelmét ezúton is felhívjuk. — Halálozás. Lendvai Ig­nác ungvári házbirtokos, decem­ber 31-én 66 éves korában Bu­dapesten meghalt — Névmagyarosítás. Ro- senblum Samu nagymihályi lakos fiai: Ede, Béla, Hugó, Sándor, Gyula, és Menyhért vezetéknevü­ket belügyminiszteri engedéllyel Róbert re változtatták át. A függöny legördült, a lámpák j elsötétültek és ma már mint a fecskék ősszel elszállott a szin- jársuiat. .Kedves emlékkel távoz- j tak es kellemes emléket hagytak . hátra. #- I adás volt- A égi jó „A király : házasodik“ c. vígjátékot adták egy 1 érült el, alatt | a társulat és a közönség együtt j énekelte a Himnuszt. Az élőkép j előtt Szántó járos szavalta sok hévvel Kirscner Miklós munkatár sunk alkalmi költeményét. A elő­adás kritikájából tapintatosabb tar­tózkodnunk. Vasárnap és hétfőn két-két elő- j adás volt. Zsúfolt házak nézték j meg a három már ismertetett ope- I rett előadást és egy szilveszteri j sok ízléstelenség folytán valóban | inkább tarka, mint művészi ka- | bárét. Mindez azonban lezajlott, vé- ! get ért. és egészében sikerült volt [ az idei szezon. A társulat hiányos | volt ugyan és sokat kellett jóaka­rattal a háború számlájára írnunk, j .de tagadhatatlan, hogy a társu- j latnak művészileg értékes tagjai j is voltak, kik gondosan, sok lei- j kiismerettel és tehetséggel játszót- i tak csaknem naponként fáradha- ! tatlanul. Boldogult királyunk ha ! Iá la sok nehézséget és vesztesé- i get okozott a társulatnak, de sze j rencsésen kiheverte a két utolsó héten. Az áprilisi egy hónapos sze zonra szívesen várjuk vissza a megerősített és kellőképen kiegé­Éviké szerelme. Irta: Kirschner Miklós Kedves Laci! Olvassa e levelem minden sza­vát szivének megértő, meleg ér­zésével ; foglalkozzék személyem­mel azzal az őszinte szeretettel, mint amilyennel e sorok Íródnak és azután a döntést — magára bízom. Mióta Önt megismertem, mialatt édes boldogságban együtt éltünk és mióta Öntől távol vagyok — nem volt más gondolatom, mint Ö! — Hallgassa és értse még egy tiszta szív vallomását, — mert a szivem tisztán, forrón adtam Önnek, annak első és utolsó, az életben csak egyszer érezhető eszményi szerelme — örökké a Lacié! Igen Laci ? Mióta elváltunk, akár Írtam, akár nem -— hisz az érzések nem leveleznek, azok a tolitól függetlenül születnek meg j — nem volt más vágyam, mint j maga! —- Bárhol jártam, bárkivel | beszéltem, bármely város napfé- j nyes, vagy borús utjain mentein, | egyetlen kép, mely előttem biz­tatókig lebegett a maga kép? tvolt! Isten a lapum, hogy mióta el­váltunk, mindenütt csak a szük­séges társadalmi szokás kényszere alatt,. érintkeztem urakkal! — ] Hangsúlyozom, hogy urakkal. —1 Kiknek már a találkozásunk első percében — megfelelő módon tundránkra adtam, hogy Szendrő , Évi színésznő elbeszélget velük, mert esetleg kell; de Szendrő j Évinek, mint nőnek senki szá­mára sincs szava, nincs érzése — | az széles e világon egyedül a J Lacié ! Én méltó maradtam szerelmünk hoz, mint amily méltónak érzem magamat an a, hogy ha tud és akar a jövőben is szeretni, nyu­godtan hajthassam a maga miatt busán hordott főmet, az Ön ne- | mesen, melegen érző férfi keb j lére. Leveléből nem tudok kiokosodni! j Szeret ?! — És |mégis el akar j hagyni, Szenved ? 1 — És még- j sem akar többé látni. Velem fog- j lalkozik állandóan ? és mégsem j akar nékem hinni. Nekem, ki most a lelkemet, érintetlen, egye dűl maga iránti érzéseimet öntöm ide maga elé ! Hát, hogy képzeli ezt Laczi ? ! Hogy én akit oly mondhatatlan szerelemmel szeretek, azt ne lássam soha, néha levelezzünk és én Önben csak a gavallért lássam, ki anyagi szorultságomból kise git ?! Hátha éhen kellene halnom, hát elfogadnám e a maga támo­gatását akkor, mikor az a messze távolból jön, — szív, lélek nélkül ! j Nekem nem a pénze, nem <■ 1 neve, nem a családja — nekem maira kell egvediil csak Mao,: ' j Úgy ahogy e percben levelem olvassa, kipirult égő orcáival, könytől fényes két szemével, úgy kell maga nekem! Úgy vágyom ide hozzám ölelő maga felé kitárt két karomba ! Úgy ahogy most áll és nem tudja, hogy mi történt Évijével, hogy honnan veszi Évi e leirt szavakat ? A szivemből veszem, az én reszkető, árva szivemből, mely maga nélkül olv fájdalmasan dobogna, egy sivár, kietlen életen át! Maga kell nekem egyedül! lés én dolgoznék magáért is, mint — ahogy mások imádkoznak szerelmükért: felrnagasztosult, — glóriás érzéssel ! Laci ! Nem a lány, ki fiatalon buta fejjel elszédült, — hanem a komoly gondolkozása tisztességes asszony, a nem leány, a magát forrón szerető nő teszi le a sor­sát e percben az ön kezébe ! Ne értsen félre, nem az anyagi sor­sát — arra én nem gondolok az nem fontos ; az élete, a fiatal­sága, ábrándos tündéri álmai sor sát, bocsátja rendelkezésére! Es felvetem,megfontoltan, komolyan, minden eshetőségre számítva, összejöjjünk-e újra és kíséreljünk-e meg még egyszer a boldogság hapuján közösen kopogtatni, vagy pediglen legyen o leveleit az utolsó életjel, mely önhöz elviszi szerel mes szivein forró üdvözletét. Ha úgy dönt, hogy megfogja a maga felé nyújtott kezemet — és bármely formában — vezet maga mellett az élet ösvényén, boldo­gan büszke és méltó leszek az ön vezetésére. Ha válasza tagadó, akkor is meg fogom őrizni női méltóságo­mat, rnélió leszek a „volt“ szerel­mére és haladni fogok a tisztes­ség utján, a becsületes munka mesgyéjén előre — a tisztességes asszony a fehérlelkü nő ideális célja felé! Ez az én komoly elhatározásom, ez az én célom és célomhoz síro­mig hű maradok, mint amily fe­ledhetetlenül él szivemben az ön emléke! Szívélyesen üdvözli Évi. Külön bejáratú, bu!orozott szobát keresek, a belvárosban, villany világítással. (ima kiadóban k Városi Mozgóban január 2-án és 3 án ; TRILBY és í. Ferenc József temetése. Előadások kezdete délután 5 és este 8 órakor.

Next

/
Thumbnails
Contents