Ungvári Közlöny, 1916. július-december (38. évfolyam, 27-150. szám)

1916-09-05 / 51. szám

' ................................................................>----------——---------------------------—-----------------------------------——"--------------------------------— ----------------------——-----------------------------------------------------------------------------------------— ---------------------——-—-— Felelős szerkesztő : Főszerkesztő: XXXVIII év. NAPILAP. , 51. szám. Di. GJTI JÓZSEF Dr. BEISZMAN HENRIK (Jngvár B 1016 Szeptember 5. & Kedd 'lávellétében a szerkesztésért a főszerkesztő felelős. A megtorlás. Az entente boszorkánykonyhája Athénben a legkét- ségbéesettebb erőfeszítéseket teszi, hogy a görög nemze­tet ellenünk harcra uszítsa. Sarrail a román nyomás dacára gyengének érzi magát nemcsak arra, hogy a bol­gár előnyomulással szemben felvegye a harcot, hanem még a Szalonikiben partratett csapatait is félti a meg­semmisüléstől. Ezalatt a szövetséges központi hatalmak seregei az áruló ellen megkezdték a megtorló lépéseket. Egyesült bolgár és német seregek benyomultak Dobrudzsába és megkezdték a 3 év óta román rabigában sínylődő bolgár testvéreiknek a felszabadítását. Zeppelinek az utolsó, 2 éjszaka bőségesen bom­bázták Bukarestet. A lesipuskás románoknak tehát már alkalmuk nyílott megismerni a központi hatalmak fegy­vereinek erejét. A minden ellentállás nélkül való masirozásoknak j vége. A román támadás a mai jelentések szerint minden­hol megingott. Vitéz csapataink az előnyomulásban levő román sereget mindenütt visszavetették. Minden való­színűség szerint rövidesen fordulni log a kocka és Ro­mánia arra a keserű valóságra fog ébredni, hogy dacára hosszas ingadozásának rosszul számított és akkor keserű lesz az ébredés. Mert Románia nem ellenség. A. háború a maga lényegében véve nejn valami épületes dolog, de sokszor kikerülhetetlen szerencsétlen­ség. A kimagyarázhatafTan ellentétek után a jóbarátokból ellenségek lesznek. Romániának azonban soha ily ren­dezni valói nem voltak sem Magyarországgal, sem Német­országgal. O az a bokorból kiugró útonálló, — a kinek feltétlenül rá kell magát vetnie valakire, csak azért, mert az utonáilás természetében rejlik. Ezt mi jól tudjuk és ha a viszonyok kedvezően kialakulnak, mi is tudni fogjuk, hogy nem ellenséggel, hanem utonállóval van dolgunk. Mai telefonjelentéseink a következők: Fontos tanácskozás Athénben. Megállítottuk a ro­mám» k offenziváját. Orsóvá a miénk. Konstantin íogadta az entente követeit. A Radiotelegraf jelenti: Konstantin király fogadta az entente követeit. A tanácskozásnak tárgya a német és bolgár csapatoknak szalonikii előnyomulása, Az athéni esti lapok szerint az entente követei kijelentették, hogy a legutóbbi zavargásokhoz nejeik semmi közük nincsen és hogy egyedüli gondjukat képezi az expediciós had­sereg biztonságba helyezése. A Temps szerint a francia hadsereg egyetlen katonájának az élete értékesebb a franciákra nézve, mint a görög király koronája. Konstant lemondásáícáfolják Londoni politikai körökben hírlik, miszerint valótlan az, hogy Konstantin király a görög trónról le akarna mondani. Temesvárról jelentik : Értesülésünk szerint az el­múlt 24 óra alatt Orsovánál és a Cserna környékén a helyzet lényegesen javult. Orsóvá teljesen a kezünkben van. Mindenfelől hire érkezik annak, hogy a román elő­nyomulás mindenütt megingott. Zeppelin, bombázták Bukarestet. A Radio ügynökségnek jelentik Bukarestből : A né­metek az utolsó két éjszaka újabb Zeppelintámadásokat intéztek Bukarest ellen. Bukarest teljes sötétségben volt. Román hivatalos jelentés szerint a bombák csak csekély kárt okoztak, egy leány megsérült. Az anyagi kár állító­lag jelentéktelen. Ára 6 fillér.

Next

/
Thumbnails
Contents