Ungvári Közlöny, 1916. július-december (38. évfolyam, 27-150. szám)

1916-12-12 / 135. szám

még nagyobb pusztulásba kergetni, ha meg is állunk a harcok eddigi határvonalain, akkor is egész Románia el­veszett, mert a minden reáli- tás-, minden hivatásnélküli, teljesen komolytalan és rabló vitágot élő! oláhok egész léte, a Bukarest nagyzoló tündér­palotáira épített politikai álom­nál egyébb nem volt s ezen álomból ébredt lel most a főváros elestével egy jobb sorsra nem is érdemes má­niákus, képzelődő nép. S mivel a zuhanásban nincs megállás, a menekülő, szerte- züllöit román hadsereggel együtt szertezüllik egész Ro­mánia is. Ez maga is ele­gendő eredmény, Bukarest el estének ezen politikai jelentő­sége többet ér Mackensen di- • cső fegyvertényének katonai jelentőségénél. S nekünk ma­gyaroknak különösörömünkre szolgálhat, hogy a román álomképek széjjelfoszlottak és örökre gyászfátyollal borítják a dákórománizmus évtizedek óta lobogó és mesterségesen élesztett, majdnem a szerb nacionalizmussal egyenlő ve- : szedelmének égő szövétnekét. S amint elpusztult Szerbia s ezzel a szerb aspirációknak őrökre végét vetettük, úgy i biztos, hogy a dákoromán aspirációk is soha többé fe­jüket Magyarországon felütni nem fogják s nekünk az egész háborúból ez az eredmény is teljesen elegendő. Bukarest után tehát ennek a dákoro­mán őrületnek vége követke- ; rik s ez a mi Erdély pusz­tulásán zokogva síró lelkűnk­nek a legszebb, a legfénye­sebb eredménye. . . Olasz offenziya Dél-Tirolban ? Budapest, december f) (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Berlinből jelentik : A Täg­liche Rundschau-nak jelentik Genfből: Az olasz határzárt, amelyet állítólag katonai okok­ból rendellek el, hir szerint csütörtökön megszüntetik. A Gazella Tioinise úgy tudja, hogy Gadorna erősítéseket küld Déltirolba, ahonnan a harci tevékenység megélén­küléséről jött hir. A hadikölcsön. Lapunk legutóbbi számában két pénzintézet hadikölcsönjeggyzését közöltük, alább az Ungmegyei Ta­karékpénztárnál történt jegyzések összegéről számolunk be, amelyek szintén december hó 6-i statust tüntetnek fel: Ungmegyei Takarékp. 600000 Munkácsegyhm. alapok 500000 X. 100000 X. A. 100000 Kardos Emil 100000 Gránit Asbest Paiaművek 50000 dr. V. 50000 Ungvári Mümalom 50000 dr. Virányi Sándor 50000 Ung vármegye 50000 Ungvári siketnémaintézet 25000 Lám Sándorné 30000 Fischer János 25000 ifj. Tomcsányi Ödön 20000 Cser Béla 20000 Németh Béla 25000 Petiik Jenő 25000 Lőrinczy Jenőné 20000 Ladányi E. 25000 Schwartz Lajos 20000 Wassermann Zsigmond 20000 Kende Csaba 20000 Grosz Jenő 20000 Schneider Gusztáv 15000 Bacsinszky Irén 13600 Schulhof Sándor 10000 Zichermann Simon 10000 dr. Novák Endre 10000 Bornemissza Zoltán 10000 Molnár Mihály lOOOO Homa István 10000 Hrabár János 10000 dr. Hackel Sándor 10000 Moskovits Lőrincné lOOOO Rosenberg Dávid fiai 10000 Klein Mór és Gyula 10000 Szabó Endre 10000 Deutsch Béla 10000 Spiegel Mór 10000 Kiinger Jakab 15000 Kende István 7000 Popovics Endréné 8000 báró Redwitz Sándorné 6000 Schwinger Sándor 6000 Homa Bálint 6000 Mermelstein Mór 5000 Hoffmann Miksa 5000 Lux Arpádné 7000 Lám Gyula 6000 dr. Hadzsega Bazil 5000 Görgényi Adolf 7000 Geholnyai gkath. egyh. 5000 Heverdle Frieyes 5000 gróf Sztáray Gábor 5000 Braun Mór és Samu 5000 dr. Griczmann Gyula 5000 Lám Elemér 5000 Bradács Gyula 5000 Ungv. izr. otth. hitközség 5000 Ez összegek a kisebb jegyzések­kel együtt a három milliót meg­haladják. Az nj bankjegyek. Az osztrák-magyar bank régóta megígért uj bankjegyei e napok­ban megjelennek. December hó 18-án az uj ötvenkoronás és 21- én az uj egykoronás bankjegyek kerülnek forgalomba. Különösen az utóbbiak elé tekint a közön­ség nagy várakozással, mart ezzel remélhetőleg az aprópénzhiányon segítve lesz és megszűnik az a ferde helyzet, hogy a kétkoronás bankjegy darabokra osztassék. E tárgyban a következő hiva­talos intézmények jelentek meg: 1. Az osztrák-magyar bank 1916. évi december hő 1-éről kelelezett, 1 koronára szóló bankjegyeinek kibocátását budapesti és bécsi fő‘ intézetnél, valamint fiókintézeteinél 1916. évi december hő 21-én fogja j megkezdeni. A fehér velinpapiron nyomtatott jegyek 113 milliméter szélesek és 68 mm. magasak. Az előlap felső felében két diszitmény- nyel körülvett eszményi harc lát- j ható, melyeket egy Merkur-pálca választ el. A pálca középső ré­szét vörös alapon fehér „ 1 “ szám fedi. A vörös színben nyomtatott, ábrákkal díszített rész a jegy alsó szegélyéig alapszínként folytatódik. 1 A jegy alsó részét baloldalt a j német, jobboldalt a magyaé szö­veg tölti ki: „Az Osztrák-magyar ban e bankjegyért bárki kivánsá- j gára azonnal fizet bécsi és buda- j pesti :őintézeteinél egy korona tör- j vényés ércpénzt.“ A. két szöveg között levő fehér j „l“-es számot fekete guilloche j veszi körül. A cégjegyzés két ol- j dalán, balra az osztrák császári I sas, jobbra a magyar szent korona i országainak címere latható. A jegy hátlapján fölül két sarok­vignetta van, amelyek közül a jobboldaliban szürke alapon fehér „l“-es szám. a baloldaliban az ér­tékmegjelölés nyolc különböző nemzetiségi nyelven foglaltatik. A vignetták alatt van a bűn- j tető határozat: „A bankjegy után- j zása a törvény szerint büntettetik“ s ez alatt a jegy alsó részének befejezéséül a szám- és sorozat­megjelölés.“ 2. Az Osztrák-magyar bank 50 koronára szóló és 1014- évi ja- náár 2-áról keltezett bankjegyei­nek kibocsátását budapesti és bécsi főintézeteinél, valamint összes fiók- intézeteinél 1916. évi december hó ’ 18-án fogja megkezdeni. A most forgalomban lévő 50 j koronáról szóló 1902. évi január hó 2-án keltezett bankjegyek be­hívására és bevonására annakide­jén külön hirdetményt fognak kö­zétenni. Az ötven koronára szóló jegyek 160 mm szélesek és 100 mm ma­gasak és egész terjedelműkben víz­jeles (a vízjel arnb ötvenes szám hatszögü, sötét rácsozatban) pa­píron kettős nyomtatással készül­tek, az egyik oldalon magyar, a másikon német szöveggel. A bank­jegy két oldalának rajza és szine egymástól teljesen különbözik A tulajdonképeni jegykép mindkét oldalon a felületnek körülbelül há­romnegyed részét foglalja el, mig a fennmaradó, nyomással csak részben ellátott negyeden a víz­jel szabadon jelentkezik. A jegy­nek legszélső jobb negyede alul a magyar szent korona országai­nak tarkán nyomtatott címerét áb­rázolja, fölötte a szám és a soro­zat között az értékmegjelölés,ÖT- \TN KORONA“ olvasható. A jegy fenmaradó részén tojásdad alak­ban eszményi női fej van, melyet fehérszinü keret övez. Fölötte jobbra és balra sötét alapon vilá- gosszinü „50“-es szám látható. Az eszményi fej alatt a magyar jegyszöveg: ,,Az Osztrák-magyar bank e bankjegyért bárki kíván­ságára azonnal fizet bécsi és bu­dapesti intézeteinél ÖTVEN KO­RONA törvényes ércpénzt. Becs, 1914. január 2 án“, azétán négy­szögéi vignettákban, a jegyszöveg jobb és baloldalán v büntető ha­tározat. A jegyszöveg fölött guil- loche-okból álló négyszögü rozei- tában köralaku gyöngysorral öve­zett eszményi női fej látható; et­től balra és jobbra öt-öt rozetta van, amelyek közül fölül a bal­oldalikan az osztrák császári sas, ugyanssak fölül a jobboldaliban az „00“ es szám látható. A jegy- kép és az alapnyomás tarka. Az alapnyomás domborműszerüen vé­sett. A jegynek legszélső bal ne­gyedéken guilloche-rajzból álló keskeny keretben az értékmegje­lölés kilenc uemzetiségi nyelven ol­vasható. A francia kormány helyzete válságos. Budapest, december 11. (Saját tudósítónk távirata.) A francia lapok szerint a központi hatalmak Oláhor­szági sikerei megingatták a francia kormány helyzetét, A parlament legutóbbi ülé­sén az ellenzék részéről a kormányt heves támadásban részesítették, az egyik kéj'-

Next

/
Thumbnails
Contents