Ungvári Közlöny, 1916. július-december (38. évfolyam, 27-150. szám)
1916-10-31 / 99. szám
Az Ungvári Közlöny megjelenik vasárnap Y « T. Előfizetési ára helyben: Egész évre 18 K, kivételével minden este 0 és 7 óra között. JS j4í PJl JU jA. 1 . félévre 9 K, negyedévre 4 50 K. Vidékre: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Úngvárf Egész évre 24 Kf félévre 12 K, negyed évre Sníchenyí-tér US. A lap kiadótulajdonosa FelßlÖS SXeVlteS&tŐDl'. RE1SZMAJS HENlilK. (i K. Hirdetéseket milliméter árszabás a Kreisler-féle TJngmegyei Könyvnyomda. szerint igen olcsó árban veszünk fel. Sikeres Haladásunk Romániában. Budapest, október 30. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) A sajtóhadiszállásrói jelentik : A központi hatalmak seregeinek nyomása Erdély déli határszorosainál kezd erősebbé válni. Bár a román király parancsot adott ki, hogy az állásokat végietekig kell tartani és bár megparancsolta, hogy minden elvesztett állást nyomban vissza kell hódítani, a magyar-német seregek offenzivája valamennyi szorosnál láthatóan tért nyert. Legnagyobb az előnyomulás a vöröstoronyi szorosnál, ahol 20 km-nyire vannak már román földön csapataink. A Brassótól délre levő szorosoknál fejti ki az ellenség a legmakacsabb ellentállást, hogy az azon a vidéken levő petroleum-forrásokat megvédje tüzérségünk tüzhatása alól, gyalogságunk heves támadásainak azonban ellentállani nem tudnak és lassan bár, de risszavonulnak. A törcsvári szorosnál már Campolung előtt állanak csapataink, a tömösi szorosnál pedig néhány km-nyire megközelítették Sinaját s az utolsó erőfeszítéseket teszik, hogy a gazdag petroleum-forrásokat tartalmazó Prahowa völgybe kikényszcritsék a behatolást. Erdély keleti frontján az utóbbi napokban nagyobb változás nem történt. Az Ojtozi és a gyiinesi 'szorosnál szintén román területen vagyunk. Japán-kinai háború előtt? Budapest, október 30. (Saját tudósitónk telefonjelentése.), Stockholmból jelentik : A Ruszkoje Szlovo jelentése szerint Japán elhatározta, hogy legközelebb megkezdi az ellenségeskedést Kínával. Azzal az ürüggyel, hogy Mandzsúriában téli hadgyakorlatot készít elő, a japán hadvezetőség mozgósít. A japán kormány egyben közölte Pétervárral, hogy ily körülmények között nem vállalkozhatik Oroszországnak hadianyaggal való ellátására, minthogy arra magának van szüksége. Értesítették a japán hajótársaságokat is, hogy ne fogadjanak el többé magánmegrendeléseket, mert megtörténhetik, hogy az egész kereskedelmi flottát' hadicélokra rekvirálják. A Novoje Vremja az- Oroszország és Japán között ez év junius havában létrejött egyezményre hívja föl a figyelmet s azt mondja, hogy annak egyik titkos szakasza félreértéseket támaszthat a két állam között. Hir szerint ez a titkos szakasz Oroszország lemondását tartalmazza a kelet- kinai vasút egy részéről, engedményeket tesz Japánnak Szibériában, Mongoliában és valóságos hajózási, monopóliumot biztosit Japánnak. Messzehordó ágyuk bombázzák a Duna másik partját. Budapest, október 30. (Saját tudósítónk telefonjelentése.) Bernből jelentik: A Secolo bukaresti távirata jelenti, hygy a német messzehordó ágyuk Csernavoda és Hirsöva közt szakadatlanul bombázzák a Duna túlsó oldalán levő községeket : Fotestit, Steinicát, Partanit és Maltazzit. Észak-Dobrudzsa polgári lakossága az .ellenség gyors1 előnyomulása következtében nem menekülhetett el. Bérkocsis urak. Már vége szakadt a türelmünknek, már elvesztettük a nyugodtságunkat, már nem tudunk tovább hallgatni — a bérkocsis urak miatt. A lenézés, amivel a bérkocsis urak beszélnek, a hang, amivel provokálnak, a gőg, amivel mosolyognak, a prae- potencia, amivel hatalmas- kodnak, az önérzet, amivel elutasítanak, már igazán tarthatatlan, már igazán elviselhetetlen. Mint a hivatásos zsarnokok, úgy bánnak a bérkocsis urak a közönséggel, nem törődve semmivel és senkivel, végiggázolva az emberies bánásmódon, kicsufolva a méltányosságot, kigunyolva a hatóságot. Mint a tibeti szent és felelősségre nem vonható oligarchák, úgy erőszakoskodnak, oktatnak, követelőznek, önkényeskednek a bérkocsisok, úgy táncoltatnak bennünket, jámbor és naiv közönséget és úgy fütyölnek ránk, még jámborabb és még naivabb közönségre, A rideg, kegyetlen, dölyfös „urat“: a bérkocsist ma nem is kérni, hanem ösztönözni kell, nem is ösztönözni, hanemcirógatni, simogatni, trak- tálni, lekenyerezni, nagysá- gozni keli, hogy a „startról a vasútállomásra, vagy a vasútállomásról a városba hajtson. Amellett a megszabott tarifáról ne is essék szó:. . Ahol két korona a tarifa, ott a bérkocsis négy koronát vet ki rád, ahol pedig három korona, ott a szerény, derék Ára 6* fillér. Harmincnyolcadik év, 99. szám Ungvár, 1916 október 31 * Kedd
