Ungvári Közlöny, 1916. július-december (38. évfolyam, 27-150. szám)
1916-09-29 / 72. szám
Oldalszám 2 Ungvári Közlöny 1916. szeptember 29 Oiprusz elpártolt a királytál. Athéni jelentés szerint, az eddig habozó Ciprusz szigete is csatlakozott a nemzeti mozgalomhoz. T anácskozásók a görög királynál Luganóból jelentik : Tegnap a királyi palotában titkos tanácskozás volt, amelyen Dusmani volt vezérkari főnök és Streit nagykövet is részt vettek. Athén városában is népgyülést terveztek a forradalmárok, de a királyi tanácskozás folytán ez elmaradt, mert a gyűlés összefüggésben van a helyzet tisztázásával. Bolgár jelentés. F. hó 26-án a Florinába vezető utón elintézett harcok. A bolgárok megszállták Cecevot, Lisepst és ezzel lehetetlenné tették, hogy az entente segítő csapatokat vessen a florinai harcokba. Sikerrel bombáztuk Bukarestet Bukarestből jelentik, hogy tegnap 5 ellenséges repülő bombázta a fővárost. 50 ember meghalt, száznál többen megsebesültek és az anyagi kár is tetemes. Erdélyi harcok. A sajtóhadiszállás jelenti : A Küküllő mentén és a szomszéd hegyekben román előretöréseket visszaver/ tünk. Egyébként minden vonalon előkészítő harci munkálatok vannak folyamatban. A Deutschland ismét útra kel. Brémábó jelentik, hogy a Deuschland teljes rakománnyal ismét útra készen áll. Az indulás idejét természetesen a legnagyobb titokban tartják. Gyilkosság Lovászpatonán Rémes gyilkosságot követett el Lovászpatonán az Eszterházy uradalom volt intézője. Agyonlőtte bosszúból Siróthy Ferencet az uradalom főintézőjét és mikor a lövés zajára emberek tódultak a gyilkosság szinterére, revolverével megsebesített egy uriasszonyt, valamint a ház nevelőnőjét is. Az este beálltával senki sem mert közeledni a bezárkózott és folyton lövöldöző intézőhöz, az éjjel izgalmas várakozásban telt el és mikor reggel a csendőrség az ajtót feltörte, az intéző agyonlőtte magát. Levél a megtért szerkesztőhöz. Olvasom tegnapi lapodban — mert hát hazajöttél újra lapot csinálni — hogy milyen meghatóan egyszerű és mégis Allahnak tetsző módon hántolták el az Imam imájának morzsolgatása mellett török testvéreinket. Mert hát testvéreink voltak ők! Ez a szó „testvér“ nem a háború szelétől felkapott üres frázis nekünk. Hisz te tudod, hogy mi még a régi jó békés időkben is — ha ugyan vissza tudsz még emlékezni az Istenben boldogult ama jó korra -— szerettük őket. Sorsuk iránt érdeklődtünk, szokásaikat, életmódjukat nem az Ezer- egyéj meséiből igyekeztünk megismerni, sem pedig a városligeti állatkertben épült mecsetben a pénzért üvöltő dervisek Üzletszerű imáiból. Mindig szerettük fajuk, szokásuk miszticizmusáról fellebbenteni a fátyolt, épugy, mint az ingert Tajhászók a Szulejkák arcáról a nem mindig sokat takaró fátyolt. Mennyivel közelebb férkőztek hát most szivünkhöz, mikor Arábia napbarnított fiai a Kárpátok bércei között velünk és közöttünk kiáltják: „Hurrá!“ s velünk és közöttünk kapja Mohamed gyermeke és a Kelet fia az egyformán sebző ólmot. Nézd meg őket aztán, mikor hozzánk a kórházba kerülnek. A megtestesült türelem, a sorsában való megnyugvás szobor- szerit kijejezője. Oly természetesnek tartja, hogy mindennek úgy kell lenni, amint van, mintha Allah rendelkezését még maga Allah sem tudná megváltoztatni. „Ins Allah: Allah úgy akarja.“ Ha adod neki az ő rituális ürü- sültjét vagy kásáját, csendesen megeszi, ha ágyát megveted, lepihen, ha fájó sebét vágod, szó nélkül eltűri, ha amputálod — akkor „Allah igy akarja, Ins Allah!“ Az ő egész gondolatvilágának, minden lépésének, minden tettének egy az intézője : Allah. Az ő nevével kel, annak neve ajkán naphosszat, nevével fekszik. Válószinüleg róla álmodik is, de minthogy az „álom“ szót gém tudtam belőle pantomimikával kicsiholni — s mert nem igazat irni csak hivatásos iró kenyere, hát erre nyugodt lélekkel nem válaszolhatok egész biztosan. Az egész ember különben rendkívül naiv, vagy legalább annak látszik. S hogy tud örülni mindennek, mily hálás a jó szóért, mit pedig nem ért, csak érez; a mosolyért, a részvétteljes nézésünkért. Ailyen játék például az ovoás gyermekeknek is már valami özönvíz előtti, az ő neki rendkívül érdekes, szórakoztató. Pár darabka kőkockával körben guggolva négyen hatan a legjobb ügyhöz méltó buzgalommal, nagy komolyan ősz szeráncolt homlokkal órák hosszat el tudnak játszani — hozómra. Az unalmas maiomjáték nekik pláneMontecarlo. Dohányozni azonban azt szeretnek. Erzsébet ápoló nővér ki a törökökre való tekintettel egy vaskos török szótár megvételének esetleges lehetőségén komolyan gondolkozik, szintén szorgalmasan tanul már törökül. Ezt a szót „bet- jár“, mely náluk nőtlent és haja- dontjelent egyaránt, kitünően tudja is már. Hja : „Eski sűpűrgeji dama atarlar : A régi seprőt a padlásra dobják !“ Ő látja el őket cigarettával is. Különben, mondjuk meg csak az igazat — azért is — nagyon megszerették őt. Huh ! most elszóltam magam ! Nem a „szeretet“ szó miatt, hanem a trafik-ügyben. Ha Ungvá- ron megtudják, hogy cigarettája van — a vágott dohányáról nem is beszélek — nagyon sok;ostrom- nak lesz kitéve, már megint csak a „dohányt“ illetőleg értem. Tudnivaló ugyanis, hogy Ungváron a dohányszerelem kielégithetése dolgában most nagyon vékonyan állunk s „Sínek pekmezi ji tanir : A légy az édességkészitőt felkeresi !“ Különben török testvéreink nagy ragaszkodásukat a „dohány“ iránt erre a közmondásukra vezetik visz- sza : „Gőz gör-ür, gönűl • lste-r : A szem lát, a szív akar!“ Ha pedig ájtatos szerkesztőm, nem elégszel meg ezzel a közmondással, hát nesze neked még egy : „Az esne-r, asik gerin-ir : Az éhes ásít, a szerelmes nyújtózkodik!“ S minthogy enni eleget kapnak, hát őszintén bevallom neked, hogy mind nyújtózkodik ! Igaz bizony, [hisz te valami karcolatért, szalajtottál hozzám, és hivséges csatlósod és famulu- sod is ez irányban rángatott le a „szerkesztőség“ (Záli, te dicsekszel) előtt a kocsimról — „a törökök jó szokásairól, hogy Írnék valamelyest.“ — Hát karcolatot most nem érek rá irni, hanem egy jó tanácsot adhatok. Légy szives elrettentő esetleg követendő példa gyanánt és mihez tartás végett borzalmas módon elterjedt lapodban leközölni azt az irigylendő jó szokásukat, hogy minden harcos két-három feleséget is vehet. (Hol ? megmondja a kiadóhivatal ! Előfizetési ár egy évre példányonként
