Ungvári Közlöny, 1916. július-december (38. évfolyam, 27-150. szám)
1916-09-27 / 70. szám
Főszerkesztő: XXXV ITT- év. NAPILAP. 70. szám. Felelős szerkesztő: Dr REiszMAX HENitiK Umjváv a, 1916 .szeptember 27. b Szerda 1». gáti József fiz ungvári TELEFON. JEGYZETEK. állapotokról a kritika, gúny, vagy lekicsinylés hangján szokás beszélni. Valahogy a levegőben volt, hogy itt nem működhetik egy szerv, egy intézmény sem kifogástalanul és minden kezdeményezés balul üt ki. Ez az újság is egyik főcéljául tűzte ki a városi viszonyok éles ellenőrzését Mégis ez alkalommal éppen azt az alig észrevett, figyelemre nem méltatott igazságot akarjuk leszögezni, hogy itt Ungvá- rott a háború harmadik évében igen tűrhető viszonyok uralkodnak. Aki az ország több vidéki városát ismeri és alkalma volt tapasztalni, mennyi nyomorúság és nélkülözés ütötte fel tanyáját a magyar vidék más gyűjtőpontjain, az kénytelen koncedálni, hogy JUngvárott a sok baj között még igen tűrhető az élet, hogy az ungvári polgár aránylag keveset nélkülöz, normálisan él, gazdag piacot talál és a hatóságok is tűrhetően gondoskodnak szükségletünkről. A háttérben és. az életfen- tartás láthatatlan fedőiben sok ugyan a nyomorúság, a szegény ember a háborúban vált igen szánandóvá és folyton bukdácsol az élet gondjaiban, de a felszínen átlagban tűrhető az élet. Kevés- a cukor, de ' található, van kenyér, ami más városokban bizony hiányzik, borunk igazán minden színvonalon felül áll, a hús, zsir és fakérdés sem fenyeget katasztrófával, a háztartások gondokban sínylődnek, de mégis vegetálnak és a nyilvános élet, szórakozások, kávéházak és a korzó egy élénk, élni tudó és akaró város képét tárják elő. Elég ok van panaszra és midenkor objektiven akarunk a jogos kritika fegyvereivel élni. De nem zárkózhatunk el az elismeréstől sem. Harcok Nagyszeben mellett. A sajtóhadiszállásról jelentik: A Vulkán szorosnál még mindig tartanak a román kísérletek, melyeknek az a célja, hogy a Petrozsény környékén elvesztett területeket visszaszerezzék. A meglehetősen heves támadásokat visszavertük. Az Olt északi hajlásánál a románok a Hor tobágy pataknál, Nagyszebentől keletre egész Holczmá- nyig jutottak, de megállítottuk előre nyomulásukat és a románok visszahúzódtak. Háborús élet Nagyszebenben. Kolozsvárról jelentik : Nagyszeben a két front között szenved. Az északi külvárosban és a város közepén honvédőink vannak. Az őrjáratok naponként összetalálkoznak és lövöldöznek egymásra. F. hó 19-én a románok srapnellel lövöldözték a várost, a kár azonban jelentéktelen és csak néhány gyermek sebesült meg. A város egyébként kihalt és a 35 ezer főnyi lakosságból legfeljebb 6500 maradt otthon, a vendéglők és boltok zárva vannak és minden készlet elfogyott. Államcsíny Oöregországban. Felülkerekedett az entente. Bécsből jelentik beavatott helyről: Tegnap éjszaka Athénben államcsíny történt. A király elhagyta a fővárost, nemzeti kormány alakult, mely nyomban meg üzente a háborút a központi hatalmaknak. A vezérkar megsemmisítette a mozgósítási terveket. A forradalmároknak 50 ezer főnyi hadsereg állott rendelkezésére. Hivatalos jelentés az államcsínyről még nem érkezett. A Temps jelenti Párisból : Görögországban a miniszterválság elkerülhetetlen '.olt. Konstantin király nem maradt Athénben és a királyi palotát becsukták. Forrong Görögország. Genfből jelentik : Venizelos Szalonikibe utazik és élére áll a forradalomnak. A forradalmárok Krétában is hatalomra jutottak. Herakteyíon ellenállt, de a katonaság megadta magát. A forradalmárok mindenütt barátkoznak a katonákkal. Hideg van. A nap még bearanyozza a házak ormait, de a tél már előre veti árnyékát. Ez a tél ridegebb, fájdalmasabb és nélkülözéssel teljesebb lesz minden télnél, melyet ez az ezer éves város átélt. Gondoskodik már a hatóság a nyomor és szenvedés enyhítéséről ? Megkapjuk-e a hatósági fát igazságos mértékben, visszaélések nélkül ? Beszerzi-e a város a favágógépet és lehetővé teszi-e, hogy méltányos áron gyors favágáshoz jussunk és ezzel a város is uj jövedelmi forrást szerezzen ? Lesz e szenünk ? Gondoskodnak e, hogy a villany telep üzemében ne történjék fennakadás ? Lesz-e melegedő szoba, hatósági teakimérés és megnyilik-e idejében a népkonyha ? Csupa kérdés, melyekre gyors feleletet várunk. — A Gyöngyösy irodalmi társaság rövidesen ismét megkezdi kulturális működését. Hálátlan és rövidlátó volna az, aki az irodalmi társaság eddigi működését lekicsinyelné és érdemeit lebecsülné. De többet kell tennie, erősebben kell kiemelkednie a vidéki városok irodalmi társaságainak műkedvelő, dilettáns jellegéből. Az irodalmi társaság nem produkálhat mindig irodalmat, mert a társulati tagság még senkit sem tesz íróvá. De pártolhatja az irodalmat, ismertetheti és propagandát csinálhat a magyar irodalmi termékeknek, ami a legkevesebb, uj könyvek és irodalmi folyóiratok beszerzésével nevelheti közízlésünket és segítheti az amúgy is kisméretű magyar könyvvásárlást. Az irodalom befogadása, az eszmék appercepciója ép oly fontos, mint az irodalmi produkció, sőt a mi viszonyaink között tán fontosabb. Helyesen tesszük, ha egymást Írásra buzdítjuk, az sem baj, ha tapsolunk egymásnak, de az igazi irodalmi társasági cél távolabbi mezőkre vezet. Lanyhul az érdeklődés katonáink iránt, kik lihegve, vérezve vívják élet-halál harcukat. Kötnek-e hölgyeink téli felszereléseket ? Küld e társadalmunk a kórházakba nélkülözhető holmit ? Azt hiszik-e, hogy az erdélyi szomorú menekültek már nem szorulnak semmire ? Gondolnak c eleget a vak, rokkant katonákra, az özvegyekre és árvákra ? Milyen szomorú szalmalánggal gyógyítani krónikus sebeket : Ára 6 fillér.
