Ungvári Közlöny, 1913. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1913-09-11 / 37. szám
(Mdaknám 2 Ungvári Közlöny 1913 szeptember 11 Unalmas órák. Az „U. K.u számára irta : Pillich Nándor. Az élet plagizál... Emlékeznek még a forró nyári délutánokra, amiket, inig anyánk rövid órácskára „szundikálni“ tért, a padláson töltöttünk el ? — Széles falépcső vezetett a padlásra, nagy lépcső fokai messze magasan állottak egymás felett és csak egyik lábunkkal tudtunk feljebb-feljebb lépni, a másikat melléje huztuk és a térdigérő bársony nadrágocskánk könnyen poros lett, mire felértünk az ajtóig, amit gyönge nyakunk erejével emelünk fel neh«zen. Ott aztán főni, a tikkadt, száraz levegőben, ahol két ujjnyi magas volt a finom, sárga por a felhalmozott ócskaságokon, csöndes aggódással néztünk körül. Vakitó fénycsikok vágódtak be a félhomályba a tető zsindelyek között, és a csikókban nyüzsögve úszkált millió-millió fényes sze- mecske, eltűnődtünk, vájjon élnék talán ? A csöndes, szinte temetői hangulatba azlán ijesztően, erőszakosan belerobbant valami morajló dörgés : egy alma hullott a fáról a tetőre és gurult alá az udvarra, ahonnan zűrzavaros hangok ütődnek be a padlásablakon ; az utcán nehéz szekér dübörög és megrázza a falakat körülöttünk, egy pillanatra elhomályosul a szin, szélrohamot érzünk, jajgat valami, valószínűleg a hosszú jegenye, mert megcsibálta a szél, a nap elé felhőt tol ugyanakkor a legrégibb, ősi scenikai rendező, végigbozong a hatunkon egy kis kellemetlen érzés, de egy pillanat múlva újra beszaladtak a fény- csikocskák, újra pajkoskodnak a villogó porszemekkel és mi nyugodtan állunk egy hatalmas láda mellé, ahol öreg térképek, meg- .sárgult lafn és német szótárak és más effele eldobált tudományos dolgok között találtunk apróbb füzetkeket rikító pirossal és sárgával nyomott címlapokkal, azután újabb füzeteket, amiknek címlapja egy ifjú királyt ábrázolt magasra emelt fáklyával egyik, kivont karddal a másik kezében ; mutatja az utat egy fehér ruhás asszonynak ; körülöttük dekorációnak kardok és szuronyos puskák tömege, az egyik sarokból felejthetetlen arcú orgyilkos bújik elő, kezében rövid tör, tolvajlámpa... a felírás felettük láng- betükből kirakva féikör alakban „Milán és Natália“. A füzet lapszáma igen magas volt, a második, vagy harmadik ezret is meghaladta tán, de hát ilyen csekélységen nem igen akadtunk meg, gyerekfantáziánk bőségesen kárpóto ta az el nem olvasottakat és ha a meglevő füzetekben átlag minden oldalra két gyilkosság esett, a képzelet ebben sem maradt mögötte az Írónak : véres összetűzések, gyilkosságok rontották álmaink tiszta világát csupa halottal, hörgő sebesülttel, kékülő haldoklókkal. Kicsit nőttünk és aztán nem tártunk fel a padlásra. Milán és Natália helyét Nevton binominális tételei, a szabadesés és törvényei permutátiók, „piperkúszorkuper- pik“, arithmeúkai haladványok és más efféle, a reális életben, mint méltóztatnak tapasztalni, óriási fontosságú dolgok foglalták el. Fenamn dó szabadidőnkben pedig komoly keppet olvastuk a világirodalom remekeit; Milton „Elveszett paradicsom“-át sirattuk, szörnyülködtünk Dante Poklának rettenetességein és bejártuk Aerteasszal az alvilágot, kacagtunk Moliere szellemességein, bámultuk Scbarespeare rideg fenségét, aztán ha ilyenkor véletlenül elénk került „Milán és Natália“ füzete, megvetéssel rágtunk hatalmasat a rongyos „ponyva- irodalmon,“ és nagyon meg voltunk elégedve magunkkal. Hogy lehet ilyen óriási szamárságot összefirkálni ? Megint nőttünk kicsit, szűk lett az iskola padja és kezdtünk nem olvasni semmit. Jött az élet és ránk taposott, mint János vitézre az óriás, elő a karddal," küzdeni véle, hágjon a kardba a kegyetlen csősz. Tülekedtünk a kemény ellenféllel és talán ezer sebből vérezve, talán néha kicsit megtaposottan, de mégis kikerültünk a küzdelemből győztesen, mosolyogva, büszkén. Iyenkor ráértünk körülnézni a világban. íme ott az Obrenovics ház utolsóját végzik ki az összeesküvők ; borzadni sincs időnk : bombarobbanas, török villogása; Portugália királya véresen bukik trónjáról, kis időre rá a fiát, teszi hazátlanná egy palota forradalom. Az orosz cár büszkeségét, kicsi fiát örökké nyomorékká teszi egy fanatizált kéz. Spanyol- ország uralkodója rosszul érzi magát, ha legalább negyedévente nem robban dinamit a kocsija alatt. Bogdanovics pátriárka nyomtalanul eltűnik, azt hiszik, politikai gyilkosság történt. Tisza István a magyar parlamentből rendőrökkel hurcoltatja ki a nemzet szemefényeit, egy Károlyit, egy Andrássyt; Lukács magyar miniszterelnökre a bíróság mondja ki, hogy panamista ; egy magyar képviselőre büntetlenül sújt az országházában, hivatása teljesítése közben a parlamenti őr kardja... Hát kérem szépen, itt vagy az élet plagizál „Milán és Natália*ból, vagy a legelső irodalmi remekmű „Milán és Natália.“ Akárhogy is van, Schakespea- ret, Molliere-t és a többit mind felhordatom a padlásra, lehozatom a „Milán és Natália“ cimű meg A „zárda titkája“ elnevezésű füzeteket, esetleg én magam mászom hozzájuk és ha az élet érdemesnek látja innen plagizálni, én viszont ezekből tanulom megismerni az életet. Nézzünk egyszer igazán farkas szemet egymással. ■amnaaBBflaaHSHaHaBBHH A kolera. A hatóságok minden óvintézkedést megtesznek a kolerajárvány föltartóztatása ellen. A város területén a közönség esetről- esetre figyelmeztetéseket kap. A vármegye területén Nagyge- jőezön kedden este halászattal foglalkozó két ember kolera gyanús tünetek között megbetegedett. Az esetről Gulácsy vármegyei főorvos nyomban értesítve lett, s Dr. Rózsa Leó körorvos és Szabó Zoltán szolgabiró kíséretében azonnal a községbe utazott. Az orvosok megvizsgálták a betegeket s a tünetedből valószinüsitették, hogy kolerába estek. Intézkedtek a betegek elkülönítése, továbbá a községben az általános fertőtlenítés iránt. Még szerdán nagyme- nyiségü fertőtlenítő szereket szállítottak a községbe. A nagygejőczi két ember a Latorca viaeben fogott megsütött halat evett, más verzió szerint sült kukoricától betegedtek meg. A vizsgálat fogja a részieteket kideríteni. Nagygejőcről vett közlés szerint a község határában fertőzött a levegő. Aminek oka az, hogy az utóbbi vizáradás a község külterületein a bozótok között töméntelen halat hagyott, a melyek most a száraz időben ott rothadnak. Ungvárt további intézkedésig a halárusitas betiltatott. A városi tisztiorvosok utasítás folytán Be- regmegyéből érkező Ungvárt kiszálló minden utast a vonatnál megvizsgálnak, podgyászaikat, különösen tisztátalan ruhadarabjaikat fertőtlenítik, magukat az ide érkezőket pedig 5 napig megfigyelés alá veszik. Az alispán f. hó 10-iki kelettel a Nagygejőczön felmerült ko- leragyanus két eset folytán felhívta a rendőrkapitányt, hogy a város területén f. hó 13, 14, 26, 27-én megtartani szokott búcsúk alkalmával a vidéki vagy a szomszéd megyebeli lakosságnak gyalog vagy vasúton a búcsúkra bevonulását gátolja meg. A nagygejőczi betegeket Dr. Gulácsy Árpád tiszti orvos a községben szerdán délután újra megvizsgálta. A megbetegedettek jobban vannak s valószínűnek látszik, hogy megbetegedésük nem kolera, hanem gyomorrontás következtében következett be. Dr. Ország Jakab városi tiszti főorvos a vasúton Ungvárra érkező beregi utasok megfigyelése érdekében körültekintéssel jár el s tegnap szerdán Csapig utazott meggyőződést szerzuidő, hogy Beregből, Ungvarra érkező utasokat már ott ellenőrzés alá vegye. Húsárak. Ungvárt a hentesek és mészárosok újabban nehány fillérré! leszállították ugyan a hús árát, nem oly mérvre azonban, hogy ez az állaték mai árával arányban állana. A vágómarha, a borjú és sertés ára tudvalévőén országszerte nagy mértékben csökkent. Ennek dacára, mint olvassuk, Kecskeméten a kivágók azt akarják, hogy a hús még drágább legyen. A városi hatóság az ellen azt tette, hogy a henteseknek kiadta az ukázt, hogy rendes üzleti haszonnal dolgozzanak s ármaximumot határozott meg, a melyeket túllépni aem szabad senkinek. Hogy a szertelen magas húsár indokolatlan, álljon itt két gazdasági szaklap közleménye, a ami a helyzetet vagyis a vágómarhák tetemes értékcsökkenését legjobban megvilágítja. Az egyik lap, a „Köztelek* „Olcsó marha drága hús“ cim alatt ezt írja: A vágómarha, a borjú és sertés ára az utóbbi két esztendő alatt hihetetlen mértékben csökkent és ebben a hónapban érte e. az árcsökkenés legnagyobb fokát úgy, hogy a gazdaközönség állatait szinte képtelen értékesíteni, mert a hivatalos jegyzet a legalacsonyabb árakat nem tudja a legtöbb esetben elérni. A középminőségü magyar ökör átlagára élősúlyban méter- mázsánkint e hóban a múlt esztendő hasonló időszakának árához képest hat koronával, a tarka ököré négy koronával csökkent. Az elsőosztályu borjú átlagára volt 1911. augusztus elején 131 —4 fillér élősúly kilogrammonként; a múlt évben 115 fillér, ma 103 fillér, a másodosztályúé pedig 112, illetve 100 fillér a mai 91 fillérrel szemben. Az átvészelt sovány sertés két évvel ezelőtt 195 filléren kelt el, múlt évben 132, most pedig 118 filléren, az át nem vészelt sovány sertésért ma csak 102 fillért adnak, ha egyáltalában akad vevő, mig két évvel ezelőtt ugyanabban az időszakban 158 filléren lehetett értékesíteni. Ezzel a több mint harminc /
