Ungvári Közlöny, 1913. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1913-08-28 / 35. szám

Oldalsíim 2

Ungvári Közlöny

1913 augusztus 28

bilis tagjai a társadalomnak, mint a legelőkelőbb hivatalnokok, mert foglalkozásukban a társadalom bizonyos nemzeti missziót lát, nemzeti feladatot, amely az állam gazdasági megszilárdítását célozza.

Igaz, mi még messze vagyunk ettől a céltudatos és gyakorlati gondolkozástól, de itt a legfőbb ideje, hogy megtörjük az előitéleteket es fiainkat iparosoknak, kereskedőknek neveljük.

A magyar kereskedelem éppen azért erőtlen, gyámoltalan, szegény, kifejteden, éppen azért nem képes a külfölddel fölvenni a versenyt, mert — eltekintve a kormányok antimerkantilis rendszerétől — a magyar kereskedők nagyobb zöme nem rendelkezik azzal a műveltséggel, amely szükséglété, okvetlenül kelléke — kereskedelmünk kiszélesbedcsenek, elterjedésének, felvirágzásának.

Intelligens, müveit, tanult embereket nevelni tehát a magyar iparnak es kereskedelemnek: ez a közel jövő legelső és legelhalaszthatatlanabb feladata.

A kereskedők megélhetése ma sok tekintetben könnyebb, anyagi állapotuk sok tekintetben vigasztalóbb és rendezettebb, mint sok más társadalmi osztályé.

Ha sokan nem is tesznek vagyonra szert, szorgalmas munka és fegyelmezett erkölcsi gondolkozás mellett mindegyik megkeresheti kenyerét, kitarthatja családját fölnevelheti és iskoláztathatja gyermekeit.

Ne erőszakoljuk tehát a tudományos pályákat...! Akinek nincs hajlama a tanuláshoz, arra ne oktrojáljuk a tudományt és aki már elég érett és tanult ahhoz, hogy intelligens iparos vagy kereskedő váljék belőle, azt habozás nélkül adjuk iparosnak, kereskedőnek!

Nemcsak a gyermekeknek, de a hazának is szolgálatot teszünk ezzel!

Város és vármegye.

Képviselőtestület ülése. Pénzügyi bizottság vélemé- nyei. Ungvár város képviselőtestülete holnap f. hó 29-én tartja II. rendes közgyűlését. A tárgy- sorozatba 26 ügy van felvéve. A közérdekű tárgyakat a pénzügyi bizottság véleményével a következőkben ismertetjük.

1. A honvédelmi .miniszter értesítette a várost, hogy a honvédzászlóalj megfelelő elszállásá- ról a város annál inkább gondoskodjék, mivel különben a zászlóaljat Ungvárról elviszi. A pénzügyi bizottság véleményezi, hogy mennyiben a város nincs azon helyzetben, hogy honvédségi uj laktanya építésének költségeit viselje, a jelenlegi lakianya épületnek kijavítását hozza javaslatba.

2. A kéjelgési ügy körül tapasztalt visszásságok megszüntetését tárgyazó belügyminiszteri körrendelethez képest a pénzügyi bizottság azt a javaslatot teszi, hogy az érvényben lévő városi szabályrendelet a körrendeletben foglalt kívánalmakhoz képest módosíttassák.

3. A Közkorház elmebeteg osztálya részere szükséges építkezésre megtartott ajánlati tárgyalás eredményéhez képest a pénzügyi bizottság javasolja hogy az építési munkák teljesítése Hámos es Szuhanek vállalkozóknak, a többi berendezési és technikai munkák szintén a legkedvezőbb ajánlattevőknek kiadassanak.

4. Mocsáry Miklós elhunytával megüresedett tanácsosi, továbbá az újonnan szervezett adótiszti állásnak választás utján betöltésére a pénzügyi bizottság a pályázat kiírását javasolja. Az adótiszti állásra azon megszorítással, hogy a pályázónak legmagasabb korhatára 30 év legyen, s hogy a pályázó egyelőre egy próba évre választassák. A számtiszti állás egyelőre betöltetlenül marad.

5. A hidasmérlegnek uj mérleggel kicserélését a város költsét gere a pénzügyi bizottság teljesíthetőnek nem találja, mennyiben a mérleg felállítása esetleg javítása Mittelmann Sándor mérleg vállalkozó terhét képezi.

6- Ungvárt a polgári fiúiskola létesítése érdekében a vallás- és közokt. m. kir. miniszter f. é. aug. 1-én kelt rendeletével Hidasi Sándor kir. tanfelügyelőt megbizta, hogy Ungvár városával állami polgári fiúiskola felállítása iránt a tárgyalást indítsa meg. A miniszteri leirat hangsúlyozza, hogy mivel Ungmegyér.ek ilyen, a gyakorlati élet szolgálatában álló intézete nincs, az iskolát Ungváron látja helyénvalónak. A várostól a miniszter az uj intézet felépítéséig ideiglenes elhelyezést és az ideiglenes helyiségbe némi bútort kíván. A kir. tanfelügyelő ilyen irányban megkereste a polgár- mestert s igy az ügy a képviselőtestület legközelebi ülésen tárgyalás alá is kerül. A pénzügyi bizottság a miniszter kívánságának készséggel teljesítését hozza javaslatba.

7. Danes András és Vinyászki János rendőröket a polgármester

szolgálatukból elbocsátotta. Ez ellen fellebbezlek. A pénzügyi bizottság a fellebbezések elutasításával a polgármester intézkedésének jóváhagyását hozza javaslatba.

8. Uj mozgó színház berendezésére Nunberger Béla és Jenő a Színház átengedését kérik. A pénzügyi bizottság a kérelem elutasítását hozza javaslatba, mivel a színház épületét rendeltetésétől elvonni nem lehet.

9. A kapós-utcai köztemető helyet uj temető nyitása vált szükségessé. Méltányos vételár esetén e célra a temetővel szemben fekvő szántókból szerez etnék be a szükséges terület, az is javasolva lett, hogy a vásártér területéből a régi temetővel szomszédos terület hasittatnék ki temető céljára.

10. A fogyasztási adókezelőség irodáját a városháza helyiségébe áttenni hozza javaslatba a bizottság.

11. Dr. Juszkovics Mór indítványát, hogy Radvánc és Gerény községekhez tartozó, de a várossal már összeépült területnek közigazgatásilag Ungvár városához csatoltatása iránt az eljárás folyamatba helyeztessék, a pénzügyi bizottság véleményében magáévá teszi. Az ehhez szükséges felmérések és térképezés teljesítésével a városi mérnök megbízandó.

• 12. A Nagymihály, Szobránc, Ungvár, Szerednye, Munkács közötti postai automobil járat szervezése esetén a kocsik elhelyezésére Ungvár jelöltetett ki. A pénzügyi bizottság erre szükséges területet vagy a régi laktanya telkén, vagy a vágóhíd udvarán ajánlja kijelölni.

13. Tárgyalás alá kerülnek a városi rendtartásról és helypénz- szedésről, — továbbá a husvizs- galatról készített szabályrendelet javaslatok.

BBBBaaaBaatEnanBnB ■■■■■■■

ös Borossnál.

Magas összegű kölcsönöket folyósítunk röfösáru, arany, ezüst- és mindennemű értéktárgyakra.

Kiinger és Társa

hat. eng. zálogháza Ujtér l„ a Korona szálloda mellett.

Nein szabad!

A kormány csak a rend és béke kedvéért vállalkozott most is, mint annyiszor már arra, hogy a polgári szabadság eszközei ellen erélyesen lépjen fel s ezzel békóbe verjen minden szabadságot. Lássuk tehát, mi az a sok vétkes cselekmény, amelyek miatt a hatalom üldözéseinek ki lehetünk téve, lássuk csak pontokba foglalva, mi az a sok, ami nem szabad, mert hogy minő jogokat szabad ezek melleit gyakorolni, az már igazán kérdések kérdése.

1. Nem szabad sem élőszóval, sem Írásban kinyilvánítani, hogy Magyarország önálló ország és csak saját törvényei szerint kormányozható.

2. Nem szabad a nemzet alkotmányát és törvényeit úgy magyarázni, hogy az Ausztriának eddig élvezett törvényes előjogait(?)meg- csorbitsa.

3. Nem szabad a kormányt olyan törvénytelenségnek bélyegzett eljárásáért felelősségre vonni, amellyel az az összbirodalom érdekeit szolgálni törekszik.

4. Nem szabad a közös ügyekbe másként, mint föltélenül helyeslőig beszólani s a közös költségek hova fordítása iránt közelebbről is érdeklődni.

5. Nem szabad a parlamentnek megakadályozni a kormány semminemű rendeletét, mert az a parlament fölött áll.

6. Nem szabad azt kivánni, hogy a nemz t pénzadóját elsősorban a nemzet boldogitására fordítsa a kormány; ennek megítélésére különben a nemzet még nem elég érett.

7- Nem szabad a katonának nemzeti nyelven megszólalni, nemzeti hőseit például venni s a német felsőség minden rangidősbjének nevén kívül olyanokat is hangoztatni, mint Rákóczy, Kossuth. Ezek nem katonák, ezek rebellisek voltak.

8. Nem szabad hangoztatni és követelni az önálló magyar hadsereget, sem a magyar honvédségnek teljes hadi készültségét és felszerelését sürgetni, mert a hazát akkor a közös hadsereg segítsége nélkül is megvédhetné.

9. Nem szabad sem élőszóval, sem tollal politikai nézeteket meg- vallani, ha azok a kormány intencióval netalán ellenkeznének.

10. Sem a hazában, sem a külföldön nem szabad olyan téves tanokat hirdetni, mintha Ausztria hazánk elnyomására törekednék.

11. Nem szabad a munkásosz-