Ungvári Közlöny, 1913. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1913-07-31 / 31. szám
Oldalarám 2 U.iq'.ári Közlöny 1913 julius 31 elvégzésére alkalmas. Bizonyos megcsontosodotl prae- occupatio, rideg elzárkózott- ság és szigorú elhatárolás képződött ki lépcsőzetesen a magyar socialis osztályokban, kezdve a legragyogóbb arisztokratáktól — egészen a legéhesebb proletárig. Egy szemernyivel törtetőbb és „előkelőbb“ parvenü ha alkalma van rá, — lenézi e másik parvenü-t, s először lemosolyogja, később elhi- degül iránta, majd teljesen becsukja előtte az ajtót. így megy ez a végtelenségig. A fölcseperedett, ruháját gondosabban megválasztó, a megyei gentriekkel kacérkodó lateíner már lekicsinyléssel és megvetéssel tekint a társadalmilag alacsonyabb helyen álló egyénekre:-a kereskedőre, iparosra, munkásra, attól pedig egyenesen irtózik, hogy a socialis érintkezést fentartsa vele. Sőt azt mondhatni: a legáthidalhatatla- nabb, a legszembeszökőbb ellentétek ama határvonalnál jegecesednek ki, ahol a szószerint értelmezhető dolgozó osztályok kezdődnek, azok az osztályok, amelyek a megélhetésükért nem szellemükkel és tudásukkal küzdenek, hanem munkájukkal,, kezükkel, testükkel és ahol azok az osztályok végződnek, amelyeknek a diploma vagy érettségi bizonyítvány ad módot a megélhetéshez és pénzszerzéshez. Mert tény. hogy a magyar társadalom a legkönyörtelenebb és legelfogultabb a verejtékkel, izzadsággal dolgozó emberek iránt, azok iránt, akiknek a kezük megkérgesedik és megdurvul a nehéz munkától, a hátuk meggörbül, a testük összeroppan a „létért való küzdelemben“ . . . Nálunk minden munka szégyen, de legszégyenletesebb az a munka, amelyet a kereskedő, az iparos és a munkás végez. Ez igy van. Ez tény. A valódi, a hamisítatlan, a szervezet drága erejét és egészséget telsorvasztó, magába szívó, igazán nemes munka, a csákánnyal és szerszámokkal való munka lealacsonyító nálunk, megbélyegző és ellenszenves, s bármennyire is hirdessék a philosophusok, hogy a testi munka is emel, Magyarországon a testi munka kisebbít, lealáz, degradál... A munkának ez a rut és hamis értékelése és a munkát végző társadalmi osztályoknak elzárása, elrekesz- tése, lealacsonyitása egyik visszataszító és megbocsáthatatlan bűne a magyar társadalomnak. Sőt nemcsak bűne, de egyenesen — rákfenéje. Rákfenéje. Hiába is kiabálják teli torokkal az ál- szenteskedők, hogy Magyar- országot csak egy erős, organizált, a felekezeti villongásokat elnyomó, a társadalmi kiélesedéseket és ellentéteket visszaszorító társadalom, csak egy munkás, hazafias és szabadelvű társadalom tarthatja fenn, hiába Az ungvári izr. hitközségi iskola, amely 1792-ben létesült, fontos kulturmisszíót teljesít városunkban. Tény, nagyhírű paeda- gogusok által megállapított tény, hogy az izr. elemi iskolák a nemzetiségi vidékeken egyenesen véd várai a magyar kultúrának, de a nemzetiségileg nem exponált vidékeken is legbuzgóbb művelői és elültetői a magyar hazaszeretetnek és állameszmének. Ilyen irányban működő és hivatást teljesítő iskola az ungvári is, amelynek történetét most irta meg Horovitz Mór, az iskola ügyvezető igazgatója. A szerző nagy fáradsággal és körültekintéssel szerzett és szabatosan feldolgozott adatai — jellemzően világítják meg az iskola történetét, a XIX. század eme primitiv iskolájának működését, kihatását, eredményét, miközben érdekes társadalmi adalékokat is nyújtanak az olvasónak. Horovitz munkájából megtudjuk, hogy az iskola első tanitoja Paradits Salamon, aki tanításáért 150 forint fizetést, 30 forint lakbért és 12 öl tüzelőfát kapott. Utódja Fürst Isráel, aki csak 2 évig tanít Ungváron, utána Kun (Lővy) Jakab következik, aki 23 évi működése alatt kedvező eredményeket mutathat föl és sikeres tanításával hozzájárul az iskola megerősítéséhez és látogatottságának elterjesztéséhez. 1846-ban Lővenheim (Léb) Lőrinc visszavonulásával megszűnik a zsidó iskola, s csak 1858-ban nyilik meg ismét. Körülbelül innen kezdődik az iskola ujabb- kori története, amelyet a szerző ugyan nem terjedelmesen, de sok történetírói készséggel tárgyal. 1879-ben az ujonan felépített iskolában kezdődik a tanítás, természetesen már modern rendszerrel. Minden osztályt külön tanító tanít héberre és magyarra. 1905-ben alapítja a hitközség a leányiskolát. 1911-ben újjáépítik az iskolahelyiségeket, s ezzel az iskola megszűnésének lehetősége elmúlik. kiabálják, az álszenteskedők- nek nem hisz senki, mert ők maguk sem hisznek maguknak, mert ők maguk is tudják, hogy Magyarország a társadalmi előítéletek, tévelygések és visszásságok hazaja, ahol minden kasztbeli elkülönödés termékeny talajra talál, ahol a munkát megvetik és ahol a szertelen költekezés és munkától való irtózás a társadalom rákfenéje. Horovitz Mór, az izr. elemi iskola történetének megírásával hézagpótló munkát végzett, amely úgy az izr. hitközség múltjának szempontjából, mint tanügyi szempontból egyaránt jelentékeny helyet biztosit magának. b. h. BOLDOG VAGYOK és ki szeretnék ugrani a bőrömből, úgy örülök. De hogy is ne örülnék, hiszen a pénzügyminiszter úr őexcellenciája legkegyelmesebben felfüggesztette egyenesadóm behajtását és most nem kell törnöm a fejem, honnan vegyem a pénzt adóm kifizetésére — vagy három hónapig. Szeretnem összecsókolni a pénzügyminiszter úr excellenciás eszét és végtelenül sajnálom, hogy rendezetlen felekezeti viszonyaim miatt nem mondhatom el minden nap kétszer a Miátyánkot az excellenciás úr egészsége és jóléte érdekében. Istenkém, mivel is szolgáltam rá a pénzügyminiszter úr e. nemes bőkezűségére ? Hisz egyebet sem tettem, mint hogy hat hónapig őgyelegtem a határon, loptam a napokat és a honszerelem fakasztotta pattanásaimat nyomkodtam napestig a számomra kikészitett ámbraillatos plüskana- pén. Hogy közben az üzletem — megbízható helyettes hiányában — tönkrement és portékámat elárverezték, az nem baj! Legalább megszabadultam a sok adósságomtól! Az meg szóra sem érdemes, hogy családomnak távollétem alatt nem jutott egyébre, mint száraz kenyérre. Legalább nem rontották el a gyomrukat. A jóléttől különben is úgy el voltak hízva, hogy nem ártott meg nekik az a pár kiló, ami volt és nincs. Fene bánja! De nem is divat most a kövérség. — Olyat meg ostobaság állítani, hogy adót kell fizetnem olyan időről, amely idő alatt nem serestem. Dehogy nem kerestem I Készpénzben kaptam napi 6 krajcárt, minden levonás nélkül. Még cúlágot is kaptam a százados úrtól: naponta harmincezer szakramentet. És kerestem azonkívül- is; minden nap kerestem, folyton kerestem. Hogy semmit se találtam, arról nem tehet a pénzügyminiszter, akinek bőkezűségét gazság volna azzal indokolni, hogy a folytonos hancúrozás közben — aus lauter Übermuth — a karom is eltörött s azt tőből levágtak. Ezért még nem jár moratórium, ezt szívesen eitüri mindenki, aki nem sehon- nai, bitang ember... De különben is az embernek két kézre nincs is szüksége. A két kéz munkájából nálunk megélni úgy sem lehet, panamázni meg egy kézzel is lehet 1 Azt ne tessenek mondani, hogy három vagy négy hónap múlva csak ki kell fizetnem az adómat. Hisz akkorára újból behívhatnak. És ha nem hívnak be ? Az se baj 1 Egyszerűen bejelentem a fizetésképtelenséget; vagy addig kölcsönbe adom a kabátomba varrt 30 krajcáromat félolyan kamatért, mint aminőt a bankok húznak és meggazdagszom ; vagy addig megüt a guta, esetleg a pénzügyminisztert üti meg a főnyeremény s e fölötti örömében eltörli az adómat; vagy ... Eh 1 minek tűnődném én már most azon, mi lesz három hónap múlva, — a fő az, hogy három hónapig nem nyaggat a végrehajtó s én nyugodtan, gondtalanul, a boldog emberek megelégedettségével tölthetek három hónapot családom körében, miközben nemzetiszinüvé vált szivem egész melegével mondok hálát a népei sorsát igazán a szivén viselő, humánus, bőkezű 'pénzügyminiszternek... Lerza. — hj járásbiró. Az igazságügyminiszter Dolinay Mihály ökörmezői kir. jbirósági albirót sajat kérelmére az ungvári kir. járásbírósághoz helyezte át. Az uj albiró itt végezte iskoláit, családi vonatkozások is ide kötik s vele mint egyénnel, de mint bíróval is az ungvári jóhirü járásbíróság kiváló tagot nyert. — A tisztiügyész szabadságon. Dr. Sajó Elek városi tisztiügyész részére a képviselő- testület négyheti szabadságidőt engedélyezett. Távollétében Dr. Szabó József ügyvéd helyettesíti. — Jbovák Ferenc alapítványa. Néh. Novák Ferenc lub- lói volt ügyvéd annak idején alapítványt tett, melynek kamat- jövedelmét segélyre szoruló ungAz ungvári orth. izr. elemi iskolatörténete. Irta: Horovitz Mór.
