Ungvári Közlöny, 1913. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1913-11-06 / 45. szám
Oldalszám 2 városnak, vagyis ebbe a 3 kategóriába összesen 88 város tartozik tehát a városoknak körülbelül kétharmadrésze, mig 500 ezer koronán felüli budgetvel csak 49 város és pedig 24 thj. és 25 rt. város rendelkezett. Vegre, hogy a nyugdíjjal való megterhelés jelentősege ezekre a városi háztartásokra még egy nagyon lényeges oldal, ól nyerjen megvilágítást, közlöm, ugyancsak az említett statisztikai évkönyv nyomán, hogy az állami. adóalap, mely után községi adópótlékok kivet- hetők, a városok felénél nem érik el a 200,000 koronát, sőt vannak városok, melyeknél az állami adóalap még 50,000 koronára sem rúg. Nevezetesen 50,000 koronán alul volt az állami adóalap 15 r. t. városnál, 100 ezer koronán alul 12 r. t. városnál, 100—200 ezer korona egy thj. és 30 r. t. váios- nál, tehát összesen 65 varosnál, 200—500 ezer koronáig vo.t az adóalap 5 thj. és 33 r.-t. városnál, 500,000 koronán felül pedig 21 thj. és 14 r. t. városnál. Most már ebből az összegből kb. egy harmadot le kellene ütni, mert a statisztikai évkönyvben az állami adók végösszege van kimutatva, melyben pedig már az általános jövedelmi pótadó is benne foglaltatik, holott az utóbbi a községi adók kivetésénél alapul nem szolgálhat. Tehát a jelzett összegeknek csak mi tégy kétharmadrésze az, mely után községi adó vethető ki, azt pedig nagyon könnyű kiszámítani, hogy minden ezer korona megterheltetés még 100,000 korona adóalappal biró városoknál is egy százalék pótadó emelkedést jelent, az ennél kisebb alapú varosoknál pedig kettő, sőt 3—4 százalék póíadó emelkedés járna minden, bármi célra kiadott 1000 korona nyomán. Ha a fenti adatokat tekintetbe vesszük, egyáltalában nem csodálhatjuk, hogy a városok túlnyomó része még nem készítette el a törvény által követelt nyugdijszabály- zatot, illetve meglévő nyug- dijszabályzatát nem módosította a törvény követelményeinek megfelelően, mert ez a községi háztartásra oly megterheltetést jelenthet, — mely annak egyensúlyát teljesen felbillenti. Nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a körülUngváni Közlöny ményt sem, hogy már a tisztviselők fizetésrendezése is egyes csekély adóalappal biró és éppen ezért nagy pótadókkal dolgozó városokban oly törekvéseknek adott tápot, melyek a városok visszafejlesztésére irányuló akciót szülték. Mig a nagy tisztviselő létszámmal és milliós bud- getval rendelkező városoknál a tisztviselők nyugdíjazása a városi háztartás mérleget nem befolyásolja hátrányosán, addig a kisebb tisztviselői létszámmal és kisebb költségvetéssel dolgozó varosok éppen a tisztviselői létszám csekélysége folytán könnyen jöhetnek abba a helyzetbe, hogy egyszerre tisztviselőik nagyobb részét kénytelenek nyugdíjazni, ami a nyugdíjalap elégtelensége folytán a városi háztartás terhét képezvén, ezt rendkívül hátrányosan befolyásolja. A községi adópótléknak, különösen a tisztviselői fizetések, de még inkább a tisztviselői nyugdíjazásokkal kapcsolatban emelkedese — nagymérvű súrlódások előidézője lehet, amint az tényleg a városi törvény végrehajtása alkalmával több városnál tapasztalni voltunk kénytelenek. Már pedig a tisztviselők és a közönség harmonikus együttműködése a városok szempontjából nemcsak kívánatos, hanem elengedhetetlen feltétel. Éppen ezért lehetőleg el kell távolítani minden olyan kérdést, mely ennek a harmonikus együttműködésnek megzavarására alkalmas volna, csökkenteni kell a súrlódási felületet, hogy a városi lakosság ne érezze lépten-nyomon a városi kormányzat költséges voltát és ne érezze különösen a kormányzatnak már aktiv részt nem vevő — tisztviselőinek nyugdíjaztatása révén ráháruló terheket. A kérdésnek ilyetén megoldása csak a városok tömörülése révén s a városok országos nyugdíjintézetének megalkotásával érhető el, melyre nezve az előmunkálatok sürgősen foganatba volnának veendők. Az előmunkálatok között legfontosabb egy matematikai mérleg készítése, mely a városok országos nyugdíjintézetének jövedelmeit es várható terheit a valószínűségi számítás törvényei szerint kiszámítván, megállapíthassa, hogy milyen feltételek mellett volna egy ilyen országos nyugdíjintézet létesíthető. Szükséges, hogy a matematikai kerdőpontokat egy felkérendő matematikus és a varosok ügyeinek ismerői együttesen megállapítsák és azokra a városok polgármesteri hivatalai a felvilágosítást megadják, melyek után a varosok országos nyugdijintezete megalkotható lesz. Város és vármegye. 44 A törvh. bizo tság tagjaiul meg választattak. Bező: Klein Albert, Ackerman József (uj), Róth Mór (uj). Őrdarma: Duliskovich Elek (uj), Pataki Pál (uj). Mátyóc: Filip János (uf), Suttka Kálmán. Csap: Szabó Zoltán. Szemerák Béla (uj). Ifng- daróc : Saenger Nándor, dr. Maros Márk (uj ). Császlóc: Szabó Jó zsef (uj), Komjáthy István (uj). Korláthelmec: Gulácsi János, Plotényi Vilmos. Ubrezs: Rónay Árpád, Hock József, Havasköz: Bacsinszky Tivadar, Székely József, Romanecz Mihály. Vinna: Jackó István, Machnyik Andor. Szobránc: dr. Maxim Jenő (uj), Kiss Dezső, dr. Preusz Jenő. Pá- lyin: Szilágyi Sándor, Horváth István, Szilágyi Gyula. Szűrte: Kovács Dániel, Sallay Gyula fuj). Nagykapos: Észtet hay Károly, Albert János (uj). Pálóc: Hídvégi György (uj), O'chváry József. Zalacska: Schuster Alajos (uj), Fekete Béla. TurjaremeVe: Reich Jakab, Thuránszky Tivadar, Töl gyes József (uj). Szerednye: Hrabár Konstantin (uj), Deák Gyula, Teltsch Adolf (uj), Kesz- ler József (uj). Perecseny : Dr. Kiss László, Ladányi Frigyes Matyackó Tivadar. Fenyvesvölgy : Körös Lászm (uj), ifj. Mocsáry Béla (uj), Kóran László. Csicser: Lengyel János, Stépán Géza. Nagyberezna: Hauptman Gyula, Melles Endre, Ranku Miladin (uj). Jenke . Kövér Lajos, Horatius Pál. Ungvár Savanyuvizi kerület: Árki Ákos (uj), Úsz Antal (uj), dr. Vas Ignác (uj). Ungvár Belváros : Róth Sándor, dr. Szőke Andor (uj). Ungvár Tulahid : Berzeviczy István, Hidasi Sándor. Minthogy a tibai választókerületben okt. hó 29-én nem tarthatták meg a törvh. bizottsági tagválasztásokat, azért a gyűlés nov. li-re tűzte ki a választás napját. 44 A jő ispán ünneplése. A vármegye közgyűlése okt. 3l-en tartott ülésén Gróf Sztáray Gábor főispánt lelkes ovációban részesítette. Erre az szolgált okul, hogy a Pesti Hírlapban Fehéri Armond hírlapíró megvádolta a 1913 november 6 főispánt, úgy aposztrofálva őt, mint aki állásával hivatali befolyást gyakorolt volna arra, hogy Tomcsányi Ödön gyógyszertára a Drugeth térről a Széchényi térre áthelyezése iránt előterjesztett kérelme kedvező elintézést nyerjen. A főispán a közgyűlés színe élőit tisztázta a vád alaptalanságát J s Komjáthy Gábor bizottsági tag és Lőrinczy Jenő alispán felszólalása után a közgyűlés a támadást elitélte s a főispánt osztatlan bizalmáról biztosította. A hírlapi támadás különben —- mint olvassuk — Fehér Armonddal szemben lovagias útra is terel- tetett. — Gyöngyösi/ Irodalmi Társaság f. hó 8-án, szombaton d. u. 5 órakor tartja évi ün- nepies ülését a varmegyeháza nagytermében a következő műsorral: 1. Elnöki megnyitó s vele kapcsolatosan a következő tárgyú felolvasás: Az európai nemzetek szépirodalmában uralkodó uj irá- ' nyok. Tartja Románecz Mihály elnök. 2. Jelentés a Társaság 1912—3. évi működéséről. Irta és felolvassa Deák Gyula titkár. 3. Szaval Virányi Mária. 4. Noveila. Irta és felolvassa György Oszkár r. tag. Versek. Irta és felolvassa Magyar Bálint vendég. — A belépés ingyenes. — Miniszteri elismerés. A Bantlinféle vegyigyárak részvénytársaság igazgatója, Rohn Szeverin a p, vcsenyi áll. el. is- -4 kola épületét javíttatta ki 423 K 24 fillér költséggel, atneiy nagylelkű és hazafias áldozatkészségéért neki most a vallas- és köz- oktatásügyi miniszter őszinte elismerései es köszönetét nyilvánította. — Sarlach. A városi főorvos az izr. iskola I. fiúosztályát nov. 1-től 8-ig terjedő időre az előfordult sarlach esett miatt bezárta. —■ A tanítás nov. 9 én újból kezdődik. — Hadkötelesek jelentke zése. A rendőrkapitány felhívja az Ungváron valamint az idegen helyen született és illetőséggel biró 1893, 1892, 1891 évi születésű, úgyszintén a hadkötelezettségüknek eddig eleget nem tett magasabb korosztályú hadköteleseket, hogy összeírásuk végett november hó 30 ig Ungvár város katonaügyosztályanál okvetlen jelentkezzenek. — KépkíálUtás Nagymi- hályon. Ijjász Gyula festményeit _A
