Ungvári Közlöny, 1913. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)

1913-10-09 / 41. szám

Oldalszám 2 Ungvári Közlöny 1913 október 9 A FÖLD. (Kemechey és Malonyay szinmőve 3 felvonásban. Előadják az Ungvári egyesült műkedvelők 1913 október hó 26-án a Városi Színházban.) urfi úgyis otthon gazdálko­dott. Aztán jött az alkotmá­nyos Magyarország, amikor szükség volt a kutyabőrre, de elég volt kitenni a cim- táblát s az ügyvédi iroda busás, dús jövedelmet ho­zott, zsíros birtokperek va­gyontjelentő ügygondnoksá­gok, ügyészségek jártak ki az ügyvédeknek. Lassan-lassan az ügyvédi pálya kapitalizálódott, a bank­ügyészségek, a zsíros bir­tokperek ma leginkább azoknak jutnak, akiknek pén­zük is van. Pénzes ügyvéd kapja a pénzt hozó pereket, a szanálásokat, parcellázá­sokat, az idealizmusra tá­maszkodó ábrándos, szegény, naiv lateinerhad kopott ru­hában, kitaposott sarkú ci­pőben jár és 1000 korona évi fizetéséért is szívesen dolgozik, ha — protekciója van, hogy ilyen álláshoz jut­hasson. Mert még a joggya- Rörnoki álláshoz is protek­ció szükséges, s akinek be­folyásos pártlogója nem akad, az sápadtan, éhezve rója a város utcáit, keresi a min­dennapi kenyérhez szüksé­ges garasokat, csinálja az adósságot, összeütközésbe jön a Btk-vel s a végén vagy jól házasodik, vagy tel­jesen letörik. Nyilvánvaló tehát, ha szer­vezeti novella korlátozó in­tézkedései az ügyvédi nyo­mort gyökerében orvosolni képtelenek, s bármint néz­zük is az ügyvédkérdés fe­nekét, nincs más megoldás, mint uj területek megújítása az ügyvédi kar részére. Hogy a közigazgatási terü­letek megnyitása az egye­dül lehetséges mód a kari válság radikális megoldására, az iránt ma már vélemény- külömbség alig van s ha e kormánynak kellő érzéke van az ügyvédi túlzsúfoltság ret­tenetes és káros következ­ményeinek a felismerésére, akkor egy pillanatig sem szabad késlekednie az egye­dül célravezető gyökeres re­form előkészítésével — s hiába lármáznak konserva­tiv gondolkodású mágnások, meg kell csinálni a közigaz­gatás államosítását. Asztalos munkákat úgymint épület, bútor, valamint iskolai, templomi- és bolti beren­dezéseket a leggyorsabban készít Belovics Károly Csap. Az ungvári egyesült műkedve­lők nov. 26-án a színház helyisé gében szinielőadást rendeznek, amely már most is érdeklődés és beszélgetés tárgya műpártoló kö­zönségünk körében. Beszélgetés tárgya pedig azért, mert az egyesült műkedvelők nem valami könnyülélegzetü „dilettáns darabot“ hoznak színre, hanem egy nagyszabású, minden izében magvas, kiváló és jellegzetes, de nehéz szerepekkel átszőtt munkát: Malonyay és Kemechey „A föld“ cimü 3 felvonásos színművét. Ritkaság számba megy, hogy műkedvelők ilyen nagykaliberű munka előadására vállalkoznak, részint azért, mert a szerepek si­került alakításához elsőrendű ala­kító tehetség kell. részint pedig azért, mert a darab rendezése, technikai előállítása a rendezőtől gyakorlott rendezői készültséget igényelnek, a szerepek betanulása pedig gondos és intelligens felfo­gást — az alakítóktól. Az egész akció különben a „föld“ körül forog. Nem a csilla­gászati értelemben vett „föld" körül, — hanem a termékeny, élő, buja, embert-állatot tápláló, fekete föld körül, amelynek meg­szerzéséért, birtoklásáért annyi ver­seny folyik az emberek között... amelynek megművelése, gondo­zása annyi verejtéket, izzadtságot sajtol ki a magyar ember homlo­káról ... Egy uraskodó paraszt, jobban mondva: egy parvenü pa­raszt, a kapzsi, lelkiismeretlen, éhes, embertársait kiuzsorázó, a föld megszerzéséért minden go­noszságra és elvetemültségre kész Dobos Kovács főhőse a színmű­nek, akinek vérbeli karakterizálása, találó ecsetelése legszebb vonása és legügyesebb részi ete — a munkának. Egy embert rajzol elénk a szerző, akit nem is a beteges inklináoió, de a megrögzött pénz­vágy, a meggazdagodás szomja, a gyűjtés sóvárgása, a buja, „éle­tet“ termesztő föld bálványos sze- retete — kizökkent az erkölcsi érzékkel élő embeiek társadalmá­ból; egy ember áll előttünk, aki­nek koponyája és idegzete rendes, de aki mindenre kész, mindenre hajlandó, keresztültör törvényen, jogon, tradíción, átgázol huma­nitáson, emberi érzésen, rombol, zúz, tör, hogy minél több földet kerítsen magának. És mellette a kiuzsorázott, ki­zsákmányolt, tönkretett, agyon­hajszolt nép megvédelmezője meg- szabaditója egy zsentri, Vékey Gida, a volt alispán fia, aki ne­mes ideaüsmussal, telítve a hu­mánus eszmék emberszeretetével, mint egy modern próféta küzd az igába a hajtott nép felszabadítá­sáért. Az ósdi, vad, zsarnok konzer­vativizmus — harcol az ifjú, igaz­ságos, a népet átalakító, a töme­geket magához emelő moderniz­mus eszmiével, s a szenvedélyes harcból az igazság, a nép kerül ki győztesen. Ismételjük: dilettánsok nem igen szoktak ilyen genre-ü dara­bokat színre hozni, s a fönti so­rok is éppen azért jöttek toliamra, mert Malonyay és Kemechey mun­kájáról nem lehet beszélni anél­kül, hogy kritikailag ne méltassuk. Mindazonáltal reméljük, hogy kö­zönségünknek egy jól eljátszott és szépen elrendezett előadásban lesz alkalma gyönyörködni, mert egyrészt az összes szerepeket régi, kipróbált műkedvelők töltik be, másrészt a darabot Morvay Antal rendezi s igy a sikerhez szükséges kellékek mind meg­vannak. Város és vármegye. # Az évvégi törvényha­tósági bizottsági tag válasz­tásokat október 29, az esetle­ges pótválasztásokat október 31. napjaira tűzte ki a közgyűlés, választási elnökökül a követke­zőket küldötte ki: a bezői választókerületbe Fe- késházy Gyula; a csapiba dr. Tahy Endre ; a császlóciba Kende Zsigmond; a csicseribe Buzinkay László; a fenyvesvölgyibe dr. Blazsovszky Miklós ; a havaskö­zibe Zachár Jakab; a jenkeibe Móré Gábor; a korláthelmecibe Plotényi Nándor; a mátyóciba Kende Péter; a nagybereznaiba dr. Bosnyák Béla; a nagykapo- siba Szilágyi Sándor; az őrdar- maiba Szopek Imre; a pálóciba Heverdle Frigyes; a pályiniba Bartóffy Lajos; a perecsenyibe Kovássy Elemér; a szerednyeibe Kende Mihály; a szobránciba Csuha István; a szürteibe Tóth Lajos; a tibaiba Tomcsányi Ist­ván ; a turjaremeteibe Schréter Ágoston; az ubrezsiba Felhő Gyula ; az ungdaróciba Székely József; az ungváriba I. : Lám Sándor, II.: Komjáthy Gábor, III.: Kardos Emil; a vinnaiba Blazsek Géza; a zalacskaiba Sirola Ká­roly törvényhatósági bizottsági tagokat. Az egyes választókerületben kilépnek : Klein Á. Bezőn : Móré E. és Zabó Gyula; a csapiban Szabó Béla és Zoltán Lajos; a császló- ciban Földes János és Ritoók János; a csicseriben Hock József és Stépán Géza; a fenyvesvöl­gyiben Fábry Gyula és Kótán László; a havasköziben Bacsinszky V Tivadar, Blanár Ödön és Roma- necz Mihály ; a jenkeiben Hora­tius Pál és Kövér Lajos; a kor- láthelmeciben Gulácsy János és Plotényi Vilmos; a mátyóciban Suttka Kálmán és Vályi Kálmán; a nagybereznaiban Hauptman Gyula, Melles Endre és Szabó Zoltán; a nagykaposiban Eszter- áay Károly; az őrdarmaiban Beke Lajos és Fekésházy Sándor; a pálóciban Olcsváry József és Pe- káry Pál; a pályiniban Horváth István, Szilágyi Gyula és Szilágyi Sándor; a perecsenyiben dr. Kiss László, Matyaczkó Tivadar és Székely József; a szerednyeiben Kulin Aurél, Petrik Jenő, Rednik Gergely és Tamaskó Bálint; a szobranciban Grigássy Károly, Kiss Dezső és dr. Preusz Jenő; a szürteiben Kovács Dániel és dr. Skultéty Viktor; a tibaiban Dortsák Gyula, Ferentsik Ödön és Szüts András; a turjaremetei- ben Reich Jakab, Soltész Gyula és Rónay Árpád; az ungdaróci-^ ban Sänger Nándor és Sziklay Lajos; az ungvári I.-ben: Jacz- kovics Mihály, dr. Róna József és Markovszky Sándor; Il.-ban : Kozma Gyula és Róth Sándor ; IIL-ban: Berzeviczy István és Hidasi Sándor ! a vinnaiban Jackó István és Machnyik Andor; a zalacskaiban Fekete Béla és Tóth Zsigmond törvényhatósági bizott­sági tagok. Betöltés alá kerül ezenkívül az elhalt Mokcsay Sán­dor helye a nagykaposi és a>y szintén elhalt Rochlitz Nándor helye a fenyvesvölgyi választó- kerületben. 4£ A választói jog szabad gyakorlása. Október 29-én lesz a választott törvh. bizottsági ta­gok azon felének a választása, akiknek 6 éves megbízatásuk le­járt. Ez alkalommal a választói jog szabad gyakorlásáról aug. 3-án életbe lépett törvény már alkalmazást nyer. Nem lesz sza­bad a választói jog szabad gya-Á korlását akadályozni, jogosulat­lanul befolyásolni, a szavazás titkát megsérteni, választók ellen erőszakos megfélemlítő vagy meg­szégyenítő cselekményt elkövetni. A választási elnök által a szavazó helyiség körül kijelölt környéken szavazólapokat osztogatni, a vá­lasztókat szavazati joguk gyakor­lásánál rábeszéléssel befolyásolni. A törvény ezeket a visszaélése­ket megtorolja. Jó lesz erre min­denkinek tekintettel lenni. Mert az eljárás nemcsak azonnal fo-

Next

/
Thumbnails
Contents