Ungvári Közlöny, 1913. július-december (35. évfolyam, 27-52. szám)
1913-10-09 / 41. szám
Oldalszám 2 Ungvári Közlöny 1913 október 9 A FÖLD. (Kemechey és Malonyay szinmőve 3 felvonásban. Előadják az Ungvári egyesült műkedvelők 1913 október hó 26-án a Városi Színházban.) urfi úgyis otthon gazdálkodott. Aztán jött az alkotmányos Magyarország, amikor szükség volt a kutyabőrre, de elég volt kitenni a cim- táblát s az ügyvédi iroda busás, dús jövedelmet hozott, zsíros birtokperek vagyontjelentő ügygondnokságok, ügyészségek jártak ki az ügyvédeknek. Lassan-lassan az ügyvédi pálya kapitalizálódott, a bankügyészségek, a zsíros birtokperek ma leginkább azoknak jutnak, akiknek pénzük is van. Pénzes ügyvéd kapja a pénzt hozó pereket, a szanálásokat, parcellázásokat, az idealizmusra támaszkodó ábrándos, szegény, naiv lateinerhad kopott ruhában, kitaposott sarkú cipőben jár és 1000 korona évi fizetéséért is szívesen dolgozik, ha — protekciója van, hogy ilyen álláshoz juthasson. Mert még a joggya- Rörnoki álláshoz is protekció szükséges, s akinek befolyásos pártlogója nem akad, az sápadtan, éhezve rója a város utcáit, keresi a mindennapi kenyérhez szükséges garasokat, csinálja az adósságot, összeütközésbe jön a Btk-vel s a végén vagy jól házasodik, vagy teljesen letörik. Nyilvánvaló tehát, ha szervezeti novella korlátozó intézkedései az ügyvédi nyomort gyökerében orvosolni képtelenek, s bármint nézzük is az ügyvédkérdés fenekét, nincs más megoldás, mint uj területek megújítása az ügyvédi kar részére. Hogy a közigazgatási területek megnyitása az egyedül lehetséges mód a kari válság radikális megoldására, az iránt ma már vélemény- külömbség alig van s ha e kormánynak kellő érzéke van az ügyvédi túlzsúfoltság rettenetes és káros következményeinek a felismerésére, akkor egy pillanatig sem szabad késlekednie az egyedül célravezető gyökeres reform előkészítésével — s hiába lármáznak konservativ gondolkodású mágnások, meg kell csinálni a közigazgatás államosítását. Asztalos munkákat úgymint épület, bútor, valamint iskolai, templomi- és bolti berendezéseket a leggyorsabban készít Belovics Károly Csap. Az ungvári egyesült műkedvelők nov. 26-án a színház helyisé gében szinielőadást rendeznek, amely már most is érdeklődés és beszélgetés tárgya műpártoló közönségünk körében. Beszélgetés tárgya pedig azért, mert az egyesült műkedvelők nem valami könnyülélegzetü „dilettáns darabot“ hoznak színre, hanem egy nagyszabású, minden izében magvas, kiváló és jellegzetes, de nehéz szerepekkel átszőtt munkát: Malonyay és Kemechey „A föld“ cimü 3 felvonásos színművét. Ritkaság számba megy, hogy műkedvelők ilyen nagykaliberű munka előadására vállalkoznak, részint azért, mert a szerepek sikerült alakításához elsőrendű alakító tehetség kell. részint pedig azért, mert a darab rendezése, technikai előállítása a rendezőtől gyakorlott rendezői készültséget igényelnek, a szerepek betanulása pedig gondos és intelligens felfogást — az alakítóktól. Az egész akció különben a „föld“ körül forog. Nem a csillagászati értelemben vett „föld" körül, — hanem a termékeny, élő, buja, embert-állatot tápláló, fekete föld körül, amelynek megszerzéséért, birtoklásáért annyi verseny folyik az emberek között... amelynek megművelése, gondozása annyi verejtéket, izzadtságot sajtol ki a magyar ember homlokáról ... Egy uraskodó paraszt, jobban mondva: egy parvenü paraszt, a kapzsi, lelkiismeretlen, éhes, embertársait kiuzsorázó, a föld megszerzéséért minden gonoszságra és elvetemültségre kész Dobos Kovács főhőse a színműnek, akinek vérbeli karakterizálása, találó ecsetelése legszebb vonása és legügyesebb részi ete — a munkának. Egy embert rajzol elénk a szerző, akit nem is a beteges inklináoió, de a megrögzött pénzvágy, a meggazdagodás szomja, a gyűjtés sóvárgása, a buja, „életet“ termesztő föld bálványos sze- retete — kizökkent az erkölcsi érzékkel élő embeiek társadalmából; egy ember áll előttünk, akinek koponyája és idegzete rendes, de aki mindenre kész, mindenre hajlandó, keresztültör törvényen, jogon, tradíción, átgázol humanitáson, emberi érzésen, rombol, zúz, tör, hogy minél több földet kerítsen magának. És mellette a kiuzsorázott, kizsákmányolt, tönkretett, agyonhajszolt nép megvédelmezője meg- szabaditója egy zsentri, Vékey Gida, a volt alispán fia, aki nemes ideaüsmussal, telítve a humánus eszmék emberszeretetével, mint egy modern próféta küzd az igába a hajtott nép felszabadításáért. Az ósdi, vad, zsarnok konzervativizmus — harcol az ifjú, igazságos, a népet átalakító, a tömegeket magához emelő modernizmus eszmiével, s a szenvedélyes harcból az igazság, a nép kerül ki győztesen. Ismételjük: dilettánsok nem igen szoktak ilyen genre-ü darabokat színre hozni, s a fönti sorok is éppen azért jöttek toliamra, mert Malonyay és Kemechey munkájáról nem lehet beszélni anélkül, hogy kritikailag ne méltassuk. Mindazonáltal reméljük, hogy közönségünknek egy jól eljátszott és szépen elrendezett előadásban lesz alkalma gyönyörködni, mert egyrészt az összes szerepeket régi, kipróbált műkedvelők töltik be, másrészt a darabot Morvay Antal rendezi s igy a sikerhez szükséges kellékek mind megvannak. Város és vármegye. # Az évvégi törvényhatósági bizottsági tag választásokat október 29, az esetleges pótválasztásokat október 31. napjaira tűzte ki a közgyűlés, választási elnökökül a következőket küldötte ki: a bezői választókerületbe Fe- késházy Gyula; a csapiba dr. Tahy Endre ; a császlóciba Kende Zsigmond; a csicseribe Buzinkay László; a fenyvesvölgyibe dr. Blazsovszky Miklós ; a havasközibe Zachár Jakab; a jenkeibe Móré Gábor; a korláthelmecibe Plotényi Nándor; a mátyóciba Kende Péter; a nagybereznaiba dr. Bosnyák Béla; a nagykapo- siba Szilágyi Sándor; az őrdar- maiba Szopek Imre; a pálóciba Heverdle Frigyes; a pályiniba Bartóffy Lajos; a perecsenyibe Kovássy Elemér; a szerednyeibe Kende Mihály; a szobránciba Csuha István; a szürteibe Tóth Lajos; a tibaiba Tomcsányi István ; a turjaremeteibe Schréter Ágoston; az ubrezsiba Felhő Gyula ; az ungdaróciba Székely József; az ungváriba I. : Lám Sándor, II.: Komjáthy Gábor, III.: Kardos Emil; a vinnaiba Blazsek Géza; a zalacskaiba Sirola Károly törvényhatósági bizottsági tagokat. Az egyes választókerületben kilépnek : Klein Á. Bezőn : Móré E. és Zabó Gyula; a csapiban Szabó Béla és Zoltán Lajos; a császló- ciban Földes János és Ritoók János; a csicseriben Hock József és Stépán Géza; a fenyvesvölgyiben Fábry Gyula és Kótán László; a havasköziben Bacsinszky V Tivadar, Blanár Ödön és Roma- necz Mihály ; a jenkeiben Horatius Pál és Kövér Lajos; a kor- láthelmeciben Gulácsy János és Plotényi Vilmos; a mátyóciban Suttka Kálmán és Vályi Kálmán; a nagybereznaiban Hauptman Gyula, Melles Endre és Szabó Zoltán; a nagykaposiban Eszter- áay Károly; az őrdarmaiban Beke Lajos és Fekésházy Sándor; a pálóciban Olcsváry József és Pe- káry Pál; a pályiniban Horváth István, Szilágyi Gyula és Szilágyi Sándor; a perecsenyiben dr. Kiss László, Matyaczkó Tivadar és Székely József; a szerednyeiben Kulin Aurél, Petrik Jenő, Rednik Gergely és Tamaskó Bálint; a szobranciban Grigássy Károly, Kiss Dezső és dr. Preusz Jenő; a szürteiben Kovács Dániel és dr. Skultéty Viktor; a tibaiban Dortsák Gyula, Ferentsik Ödön és Szüts András; a turjaremetei- ben Reich Jakab, Soltész Gyula és Rónay Árpád; az ungdaróci-^ ban Sänger Nándor és Sziklay Lajos; az ungvári I.-ben: Jacz- kovics Mihály, dr. Róna József és Markovszky Sándor; Il.-ban : Kozma Gyula és Róth Sándor ; IIL-ban: Berzeviczy István és Hidasi Sándor ! a vinnaiban Jackó István és Machnyik Andor; a zalacskaiban Fekete Béla és Tóth Zsigmond törvényhatósági bizottsági tagok. Betöltés alá kerül ezenkívül az elhalt Mokcsay Sándor helye a nagykaposi és a>y szintén elhalt Rochlitz Nándor helye a fenyvesvölgyi választó- kerületben. 4£ A választói jog szabad gyakorlása. Október 29-én lesz a választott törvh. bizottsági tagok azon felének a választása, akiknek 6 éves megbízatásuk lejárt. Ez alkalommal a választói jog szabad gyakorlásáról aug. 3-án életbe lépett törvény már alkalmazást nyer. Nem lesz szabad a választói jog szabad gya-Á korlását akadályozni, jogosulatlanul befolyásolni, a szavazás titkát megsérteni, választók ellen erőszakos megfélemlítő vagy megszégyenítő cselekményt elkövetni. A választási elnök által a szavazó helyiség körül kijelölt környéken szavazólapokat osztogatni, a választókat szavazati joguk gyakorlásánál rábeszéléssel befolyásolni. A törvény ezeket a visszaéléseket megtorolja. Jó lesz erre mindenkinek tekintettel lenni. Mert az eljárás nemcsak azonnal fo-