Ungvári Közlöny, 1912. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1912-09-05 / 36. szám

Ungvár, 1912 szeptember 5 36. szám Harmincnegijedik évfolyam Előfizetési ár helyben és a vidéken Egész évre ........................8 korona Fél évre .............................4 korona Negyed évre....................2 korona Egy szám ára a dohánytőzsdékben 10 f. Az Őszi politika. Itt van az ősz, amikorra a politikai időjósok békét, rendet és nyugalmat jósoltak, ugyanebben a reményben ringatóztak a munkapárt fő- és alvezérei, köz­katonái és kormánylerfiai is, s ime békéről szó sincs, nyugalmas- és ren­des parlamenti tárgyalásokra gon­dolni sem lehet, az ellenzék pedig a legvehemensebb parlamenti harcot, élet- halálküzdelmet hirdeti... Hát, ugylátszik az ellenzék még sem tud oly könnyen felejteni, mint a mily könnyűnek ezt Tisza és Lukács re­mélték. Ezzel az ellenzékkel, ha to­vább 'is makacskodnak Tiszáék, még sok dolguk lesz a csendőröknek, katonáknak és rendőröknek. Ha a munkapárt komolyabb elemei észre nem térnek és ki nem vonják ma­gukat Lukács és Tisza hatalmi hó­bortjának erőszakos ölelései alól s ha nem igyekeznek kielégíteni az el­lenzék kívánalmai közül azokat, ame­lyek jogosak és teljesíthetők, akkor nemsokára még veszedelmesebb, még szilajabb mérvet ölt az ellenzéki ak­ció s akkor ki tudja, hol áll meg az a lavina, amit Tisza őrült erőszakja megindított. Szerencsére, a munka­párt békevágyának tüntető bizonyíté­kaként sorra nyilatkoznak a munka­párti beszámolók is az ellenzékkel való mindenképpen! megegyezés mel­lett s igy nincs kizárva annak lehe­tősége, hogy a mulasztások és erő­szakoskodások, amelyek az országot annyira károsították, helyrehozhatók lesznek. * Magyar átok. Rövid időn be­lül szomorú meglepetésben lesz része a magyar közönségnek. A nemrég még világhírű magyar hajlított bútor­ipar teljesen tönkre megy, mert oszt­rák érdek követeli, hogy lassan lassan tönkre tegyék ezt a nemrég még oly virágzó magyar iparágat. A taktika az alábbi: osztrák, bécsi kézre jut­tatták az összes magyarországi efajta gyárakat s egyidejűleg ezeknek a gyáraknak az osztrák produktumok kai nagy konkurenciái csinálnak. Vagyis az osztrák gyártmányokat Tisztességgel, ,,'r on adják, hogy külföldi piacosról kiszorítsák a ma­gyar okai. Az osztrákok célja: cscdoo rgeúii az összes magyar hajlított bútorgyárat, hogy azután ki­zárólag az o dákok uralják a pia­POLlTíKfll IUSHG Felelős szerkesztő: Dr. REISMfIN HENRIK Fcmunkaíárs: Dr. BRNO VILMOS Mindebben az az érdekes, hogy ezek a dolgok magyar emberek, nemesi előnevvel biró hazafiak közreműkö­désével történnek. alis célja lenne a szláv agi­tátorok munkájának, ha csu­pán az egyedül üdvözítő és egyedül szent orosz vallás fanatizmusa, az orosz vak­buzgóság tüze, bigottsága és lelkesedése, az orosz hitnek minél szélesebb rétegekben való elterjesztése és küejlesz- tése vezetné apostoloskodá- sukban a hittérítőket: akkor is a legszigorúbb üldözéssel kellene munkájukat lehetet­lenné tenni. De vigyázzunk, mert itt másról van szó ! A hittérités taktikájában álcázott terv : a szláv eszmék életre- keltése — és a színes pán­szláv tervezgetések gyakorlati megvalósítása, realizálása; a hittéritésben rejlő manőver célja: csak közvetve a gör. kath. vallás visszaszorítása, de közvetlenül a pánsláv aspirációk meggyökeredzése és előnyomulása a magyar államérdekek rovására. És akik nem hiszik ezt, akiknek eziránt kétségeik vannak, akik a képzelet szüleményének és játékának neveznék eme állítást, azok hallgassák meg a máramarosi gör. keleti val­lásra áttért ruthént: hogy a felbuzdulásnak, a rajongás­nak, a szent lelkesedésnek és öntudatlan extasisnak milyen nemével beszél ő „az ő ha­zájáról, a cár földjéről, a mi birodalmunkról,“ Egy újságcikk keretében nem lehet feladatom : hogy a mozgalomra,, annak minden részletére kitérjek, de a kér­dés olyan nagyjelentőségű és a magyar államiság létfölté­telére és alapérdekeire olyan súlyosan kiható, hogy a dol­gokat nyugodtan szemlélni a teljes elharapőzás folyamatáig Megjelenik minden csüíöríökön Szerkesztőség és kiadóhivatal Ungvári Széchenyi-fér 33. sz. (Kreisler-nyomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba, kéziratok a szerkesztőségbe küldendők — vétek volna. Hiszen ha beavatkozás nélkül lürjük en­nek a szellemi fertőzésnek a tovaterjedését, nemsokára ott fogunk tartani, hogy a nö­vekvő panslavizmus mételyes, lelkiismeretlen tanításait be­viszi a társadalmi életbe is és a ruthénlakta földön min­denütt, ahol erre alkalom kí­nálkozik : a lakosság érintke­zésénél, a helyiérdekű ügyek megvitatásánál, a, törvény- hatóságok közgyűlésein, a tanácskozó termek forró le­vegőjében, a közéleti szerep­lés és társadalmi élet minden mozzanatánál olyan ellenté­tes súrlódások, faji és nem­zetiségi gyűlölködések, össze­koccanások, inzultusok és har­cok lesznek, amilyenek most vannak a románlakta Arad­ban, vagy a tótlakta Liptóban. Hiszen ha beavatkozás nél­kül várjuk a történendőket, nálunk Ungmegyébenűs, ahol a bujtogatások eddig még szórványosabbak, olyan álta­lánosak lesznek a pánsláv lázitások, mint Felső Bereg- ben vagy Máramarosban, mint Keselymezőn, Bereznán, He­rmesen, Husztközön vagy akárhol másutt! Vigyázzunk! Nagy dolgok mindig kicsi­nyekből lesznek ! Sok apró- cseprő parány csak azért ver fel nagy port, mert növe­kedni, terjedni engedjük ! Ha már most nem indítunk irtó, könyörületben hadjáratot a pánsláv aknamunka ellen, később menthetetlenül vég­zetes lehet ránk ez a ha­nyagság. Úgy tudjuk : a gör. kath. papság már megtette a kez­deményező lépéseket egy si­keres ellenakció érdekében. Éppen Ungváron szövegez- ték meg a kormányhoz in­tézett memorandumot, amely­ben az állam támogatását kérik a pánslávizmus és a gör. kel. vallás terjesztését elősegítő röpiratok és kiált­ványok elkobzásához. Az in­tézkedés helyes, de nem elég a sikerhez. Az oltást ott kell A felvidéki izgatások. Irta: Beermann Henrik. cot. Persze, hogy azután portékájuk árát fel fogják emelni. Egy csomó üzemet már beszüntettek, igy például a kassait is. Majd rá fog kerülni a sor Ungvárra is, nem kell félni. A magyar sajtó egyidő óta terjedelmesebben foglalkozik azokkal a nagyfokú izgatá­sokkal, amelyek Magyaror­szág északkeleti részén, Mára- maros, Ung és Bereg me­gyékben a vallási hittérités őrve alatt folynak. Oroszor­szágból betolakodott, ugyan a vallási fanatizmus jelszavá­val apostolkodó, de végcéljá­ban a panslavizmus állami, területi-és nagyhatalmi érde­keit előmozdító agitátorok hálózzák be az Északkeleti felföldét, újabb támpontokat, újabb támasztékot nyújtva az amúgy is kiterjedt nemzeti­ségi izgatásoknak és ama ve- szélylyel fenyegetve, hogy az Északkeleti felföld csöndes ruthénjei közé is elvetik az üszköt, a csóvát, az ádáz vi­szályok és gyülölködésekmag- vát. Bármiként cáfolják is a hatóságok ennek az állami egységünket és integritásun­kat veszélyeztető mozgalom­nak az elterjedését, tény, hogy igen sok hivője (körül­belül 12.000) van már Ma­gyarországon az orosz szer­vezetű gör. kel. vallásnak, akik közül a legtöbben a gör. k. egyház kebeléből tértek át a gör. kel. egyházba. Mi tud­juk, honnan fuj a szél: a leleményes, ravasz, fondorla­tokkal számitó Oroszország már előőrseit küldi Szvatop- luk nagyszerű országába, hogy kikémleljék a terepeket és megtegyék az előkészüle­teket a bekövetkező invázióra, amelyet Atyuska Ő Felsége, a hatalmas fehér cár fog ve­zetni az ő „elnyomott és agyonkinzott ruthén hittest­véreinek“ felszabadítására. Ha csupán vallási és ritu-

Next

/
Thumbnails
Contents