Ungvári Közlöny, 1912. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1912-08-29 / 35. szám
Oldalszám 2 Ungvári Közlöny 1912 augusztus 29 Város ésjármegye, Közgyűlés. Ungvár város képviselőtestülete szeptember hó 10-én III. rendes közgyűlését fogja tartani. Tárgyaiból a következőket emeljük ki. Az Ung folyó medrében gyakorolható homok-, kavics- és burkolókő szedési jog rendezése tárgyában a kir. kincstárral kötött egyezség jóváhagyására vonatkozó m. kir. földmive- lésügyi miniszter leiratának kihirdetése. Ezzel egyidejűleg a tanács előterjesztése a 66—1912. számú képviselőtestület határozatának a módositása iránt. — A kereskedelemügyi in. kir. miniszter kétrendbeli leiratával elrendelt útépítési, két fiók vámsorompó felállítása- és a kövezed vámjognak kiegészítéséhez a vasúton feladásra kerülő árukra való kiterjesztése tárgyában előkészített mérnöki előterjesztés elfogadása iránti határozat hozatal. — Am. kir. belügyminiszternek Tóth Ferenc s társai közérdekű panasza tárgyában kiadott leiratában elrendelt, a háziszemét kihordására vonatkozó szabályrendelet módositása iránt teendő intézkedés elrendelése. — A vízvezetéki ügyben a m. kir. belügyminisztérium műszaki osztályától érkezett két leirat kihirdetése és a próbakut építési vállalkozó végszámlájának kiutalása iránti intézkedés. — A községi közmunka váltság árának megállapításáról szóló képviselőtestületi határozat meghozatala. — Polgármesteri jelentés arról, hogy Dr. London Benjamin frankfurti orvos a városi szegényalapnak egy 200 korona névértékű „Nordostbahn Prioritäts anleihe“ részvény jegyet ajándékozott. — Sternberger Ármin vendéglős leégett házának felépítéséig a városi tanács által a Kossuih-téren építeni megengedett fabódé építési ügyében a képviselőtestület hozzájárulásának kimondása iránti intézkedés. — A kövezed vám bérbeadása iránt megtartott harmadik árverésről felvett jegyzőkönyv elintézése. — A Kossuth-tér kikövezése, a Füzes-utca kiépítése, a Könyök-utcai és a Szobránci-utcai betoncsatornák kiépitése iránt megtartott árlejtés eredményének elintézése. — Az ungvár-ceholnyai gk. autono- mikus hitközség egyháztanácsának kérvénye a dombalja-utcai járda gyors kiépitése tárgyában tett tanácsi intézkedés utólagos jóváhagyása. — Lipták József kérvénye a belsőségek belsőségek kerítésének szabályozásáról alkotott szabályrendeletnek módositása tárgyában. — Berger Ábrahám Drugeth-utcai házépitkezési ügyében az utcavonal betartása végett a város közterület elfoglalása miatt kitűzött tárgyalás. — Fel- földy István kérvénye 72 K 60 f. nyugdijhátrálékának elengedése tárgyában a 179—1912. sz. képv. határozat megváltoztatása iránt. — Mocsáry Miklós kérvénye, melyben kőbányáját a városnak megvételre felajánlja, ez ügyben a szakértők jelentésének tárgyalása. — „A rendőrségi egyenruházati szabályzat“ némely részének módositása iránt a r. kapitány által beterjesztett szabályzat tárgyalása. — Az „Ásvány-, gyógy-, szik- és pezsgővizek utált fizetendő váA világ miliomosainak, dúsgazdag gyárosainak figyelme a kissármási, de különösen legújabban a budatelkei földgázra terelődik. Hanem már a tőkebefektetés dolgában igen fontoskodnak, be- gombolódzkodnak. A méltán remélt lázas épitkezésnek semmi nyoma sincs ott, a gomba módon keletkező gyáraknak, vasúd nagy forgalomnak se hire se hamva. Ennek oka nem másban, mint a hazánkban dúló ázsiai áldatlan politikai viszonyokban rejlik, mert bennünket magyarokat a külföld még mindig barbár népnek és Ausztria játékszerének, gyarmat- jának tekint, azért a komolyan érdeklődő idegen tőkepénzesek egyelőre csak tapogatóznak. A komoly cselekvéssel pedig főként azért késnek, mert félnek a hirtelen bekövetkező politikai fordulattól. Nemcsak a népben, hanem a kormányban sem bíznak. Ők úgy látszik ki akarják böjtölni a magyar nemzet jelenlegi válságos helyzetét; az amerikaias gyors cselekvést pedig arra az időre halogatják, mig vagy a jelenlegi államfőt a trónvárományos váltja fel, vagy esetleg, mig az ország más gazdát nem cserél. Ennek a j óbb sorsra érdem es szegény országnak az volna most, még idejekorán a legbölcsebb teendője, hogy a magas kormányra nem támaszkodva, előzze meg a kapzsi idegenek letelepedését. Tegye össze az ország összes takarékpénztára a filléreket, mert ennél kedvezőbb alkalom a gyümölcsöző tőkebefektetésre egy évezredben csak egy-kétszer kínálkozik. Itt nincs sem helye, sem oka a tétovázásnak ! Ez a vállalat legkevésbé sem kockázatos! Van elég munkaerő! Az oláhok, ruthé- nek, tótok, sőt a magyarok is elég nagy számmal vándorolnak idegenbe. Van itt munkaerő fő- lösszámban, csak egy kis emberbaráti szeretet és hazafias érzület, no meg egy csekély üzleti szellem kell, és ezzel a kivándorrosi fogyasztási adó szedéséről és az ekörül követendő eljárásról szóló szabályrendelet“ tárgyalása. — Az „Ungvár város területén fekvő ingatlanoknak átruházása után fizetendő városi pótilleték tárgyában alkotott szabályrendelet“ tárgyalása. — Adamik Mi- hályné, szül. Sárkány Judit bábaoklevelének kihirdetése. — Netán még beadandó indítványok és kérvények tárgyalása. lás ilyeténképpen való megszüntetésével egyszersmint a lengyel és oroszországi bevándorlást a legkönnyebb módon megakadályozhatnék, mely eddigelé máris elég pregnánsul jelentkezik, és hovatovább ijesztő mérveket ölt. Juttassunk most az egyszer a saját honfitársunknak biztos megélhetést a korai intézkedéssel. A kissármási földgáz az amerikait túlszárnyalja. Mindezideig a külföldi földtani tudósok az tartották, hogy a kissármási földgázforrás bőség tekintetében az egész világon második helyütt áll, de a legutóbbi fúrások és tereptanulmányozások után azt sejtik, hogy a kissármási a budatelkeivel együtt az amerikait egynéhány próbafúrás után csakhamar tulfogja szárnyalni. Ugyanis ezek a külföldiek nem elégszenek meg csupán a szűkös helyszínek tanulmányozásával, hanem az egész környékét bebarangolják. Csak úgy suttyomban, titokban, lopva, üres vasrudakat, arra alkalmas vascsöveket vernek le itt-ott a mélyebb, süpedésesebb helyeken, a belőle kiáramló levegőt szagolgatják, majd fölötte gyufát gyújtanak s a megvizsgált és értékesnek ígérkező fúrási helyeket primitiv méretekkel és jelekkel maguknak megjegyzik. Előszeretettel a kissármási földgáztelep és a vasútállomás után következő „Budatelke“ nevű falu határát kutatják át legsűrűbben azt a lapályt barangolják be, ahol Ferenczy Géza földbirtokosnak 2000 holdnyi birtokán mintagazdasága, kisebb szabású gőzmalma, gyapjumosó és gerebenyező gyára van. Megtekintik azt is, mint valami ritkaságot Erdélyben. Mert bizony ott a gyár még fehér holló ! Ennek a Ferenczy Géza féle birtoknak javarésze épen oly földtani fekvésű, mert a 3—4 kilóméternyire lévő kissármási gázfor- rástelep. Ez a körülmény, t. i. a teljesen azonos terep vezette az élelmes kutatókat Ferenczy Géza birtokára, mely helyütt a babonás oláhság réges-rég óta egész hideg közönnyel veszi, ha melegebb őszi éjjeleken itt-ott, az in- govány fölött üdére lángot lát ide s tova mozogni, mely tudvalevőleg a metángáz leggyulékonyabb fajtája, mely mint a foszfor, magától is meggyulad. Ferenczy földbirtokos udvara végén, a patakközeiében van egy -*■ ötven négyszög méternyi ingo- vány, melyet a gulya, sőt még a disznócsorda is nagy félve kikerül. Ha a vadul száguldó tapasztalatlan bikaborju véletlenül az ingoványba kecmereg, onnét csak úgy menekül meg, ha a béresek a deszkát kötéllel átkötik és egy erős igavonó állattal a lápból kivontatják, máskülönben a gyors kapálódzás folytán lejebb-lejebb süppedne és odavész. Ha az ember ennek az ingo- ványnak partján lábbelije talpával gyors ütemben tapossa, dugdossa, az egész térség úgy reng, úgy hullámzik, mint a lefölözött alud- tej a köcsög megrázásakor. A béresek ünnepnap délután unalmukban 6—8—10 méter hosszú póznát .dugnak a ingo- vány közepébe és az ott feltóduló, bugyborékoló gázt akként lobbant- ják lángra, hogy oda egy nyaláb szalmát dobnak és azt meg- gyujtják. A gyors ütemben felfel buggyanó gáz az égő szalma lángját kétszerte oly hosszúra növeszti. Ebben ott gyönyörködnek az oláhok. Naponta kerek egy millió köbméter gáz 1 Minapában egy frankfurti gyáros alkudott Ferenczy Géza birtokára. De ő mint régi erdélyi család „lófő“ sarja, hazafiatlanságnak tartja a birtokot idegen kézre juttatni, inkább szükebb kilátás mellett a hazai tőkések bevonásával óhajtana alakítani részvénytársaságot, mely majd annak idején villamos erőátvitellel (a közeli 10—12 kilométer hosszúságú nagy halastó mellett) cement és vasbe-^ ton gyárat, magyarstylu patron ' és tapétagyárat, posztó gyárat, szántóföldi öntöző-gépet, (salétrom) műtrágya gyárat, cukorrépa gyárat akar létesíteni. így az utóbbi gyárakkal egy csapással, rövid pár év alatt Kissármás és Budatelke környékét Ferenczy Géza gazdag termőfölddé óhajtja, reméli átalakítani, mert — úgymond — rossz termőföld nincs, ha a gondos, szakértő, vasakaratu em- , bér kezeli; csak trágya, viz és napsugár legyen bőven. A budatelkei földalakulatokból és az ott észlelt jelenségekből szimatoló, külföldi szakemberek azt következtetik, hogy Budatel- kén sokkalta, bővebb forrásra fognak bukkani, mint Kissármáson. — Pedig ma már Kissármás az összes, eddig fúrt kutakból naponta kerek egymillió köbméter A kissármási ás budatelki földgázról. Irta dr. Flóris Áron.
