Ungvári Közlöny, 1912. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)

1912-08-08 / 32. szám

1912 augusztus 8

Ungvári Közlöny

Oldalszám 3

12 forintban adta zálogban. A házat 40 forintra becsülték meg.

1670. febr. 18-án Gyöngyösi János, Ferenc, László és István tiltották a vár utcában „Lázár Deákné“ nevű háztól Barkócy Zsigmondot. Ugyanők tiltották Széchy Kata most Gejőci László- nét a Motto hegyi szőlő, Mocsár szőlő és a Lázár Deákné féle szántók ól.

1671 febr. 10-én Gyöngyösi János, Ferenc és István valamint Lázár István is tiltották Barkócy Zsigmondot a vár utcabeli háztol, Széchy Katát a már említett szőlő és földektől, mert ezek nagyany- jok Lázár Deákné után szállottak át.

1671. ápr. 21-én Pálóczi Horvát Pál mint a Drugeth grófné fiscusa protestált Gyöngyösy Lászlóné ellen a füzéri Pattantyús János kezén levő szőlő miatt mert sem „városunk törvényeivel“ sem mással nem gondolva, hatalmasul elfoglalta stb.

1671. ápr. 27-én Gyöngyösy L'Szló özvegye Horánczki Anna zálogba adta a cikerén levő 60 fo; intőt érő szőlőjét.

1673 jún. 19 én Kádas András meg becsüliette „a Temető utcában levő Szabó vagy máskép Gyöngyösy János háza felét“ melyet három forintra becsültek.

1676. febr. 17-én Gyöngyösy Ferencet tiltotta Dobos Pál a Fekete — Pataknál levő szántótól.

1676. febr. 18-án Csiszár Márton tiltotta Gyöngyösy Ferencet „az Backőn“ levő két szántótól.

1679. febr. 14-én Dobos Pál tiltotta Gy. Ferencet a Fekete — Pataknál levő földektől.

1679. ápr. 19. Gy. László féle cikerei szőlő felét Tothfalusi Szabó István főbíró megvette Debreceni Jánosné Bodó Máriától 25 magy. forintért.

1682. máj. 24-én Gyöngyösy István vitte ki a tanácsot a Veres ut mellett a zeleméren levő Bo- rosdi Jánosné féle szőlő megbecslésére, melyet 10 magy. forintra becsültek.

1683. márc. 2. Gejőczi Lászhanem modern, egészen modern leány, aki.. . De csit, mit hallok ? (Az ablakhoz rohan kitekint.) Itt van! E pillanatban all meg a hintó az ablak előtt. Most leszáll, kezében irgalmatlan nagy bokréta, pazar.., csupa la France ... (Hirtelen a tükör elé siet) Jaj a frizurám ! Alaposan borzas lettem. Vájjon elég formás-e a sopf ? Azt hiszem, jól festene mhány chri- zántém, vagy viola. . (Kivesz néhányat a vázából és övéhez tűzi.) így ! most pedig sietnem kell. Isten veled Freddy! Isten veletek édes bus emlékeim! Eltemetlek örökre, ide zárlak, ide, szivem legeslegmélyére (Nagyon bánato san.) Te bűbájos tündérálom . . . boruljon rád a feledés gyöngyvirágos szemfedője!

Kopogtatnak ? Megyek, megyek már. Istenem, úgy dobog a szivem, de úgy. Oh ez a kiállhatatlan 1 (Lábával dobbant) És mégis: asszony akarok lenni. Magam sem tudom azt hiszem igent fogok mondani. El) ___

Ióné tiltotta Gyöngyösy István és a Lázár családbelieket a Lázár Mátyásról szálló örökségtől.

1686. febr. 20. Gy. István tiltotta „néhai" (igy) Gejőczi Lászlóné Széchy Katát a Motton levő szőlő és két szántótól.

1686. ápr. 26. kivitte a tanácsot a ,,városunkban lakozó Nemzetes Gyöngyösy István Urunk“, a Csecsmottó hegyen levő szőlőre, melyet 90 ntagy. forintra becsültek.

1688. márc. 2 Gy. István til tóttá Barkóczi Zsigmond utódai, és Pap Sámuelt a vár utcai Lázár Deákné féle /tűzhely felétől a hozzá tartozó földekkel együtt.

Ugyanakkor Németh István tiltotta Gy. Ferencné mostan Sol- dosnét, a Fekete Pataknál levő földtől.

1689. jul. 11. Nádudvari Já- nosné férje adósságában zálogban kötött le több szőlőt és földet, amelyek egyike a „Mehes Lasa az hol vagyon az füves ut fele Gyöngyösy János földére“ jött véggel az ó temetőnél.

1691. máj. 3-án Gy. Mihály megbecsültette a Társa hegyen levő parlag szőlőt három forintban.

1691. jul. 1. Dorgai András szőlője nyugatról Gyöngyösiék szőlőjével határos a zeleméren.

1692. febr. 18. Gy. István tiltotta Nagy Mártont koncházától szőlőjé felétől, mert szomszédja.

1692. ápr. 17-én Tóth Mátyás bozosi lakos eladta 13 magy. forintért a Társa hegyi szőlejét az Őrben lakó Gy. Mihálynak.

1694. máj. 3- (Gy. Ferenc fia) László jenkei lakos a zeleméren levő szőlőjét eladta húsz magy. forintért bátyjának Péternek oly- kép, hogy ha bátyja magtalanul halna el, a szőlő épületével együtt visszaszáll.

1693. febr. 3. Gy. István néh. Gy. Ferenc árváit: János, Péter, László, Mihályt tiltja az ungvári két nyomáson levő szántóktól, melyeket néh. Gy. Lászlótól 30 forintért. — Németh István ugyanezen árvákét tiltotta a Feketepataknál levő ut melletti 2 szántótól.

1694. febr. 24. „Üdősbik“ Gyöngyösi István tiltotta Gy. Ferenc árvái a két nyomáson levő szántóktól.

1694. febr. 15 Kuppony Mariska tiltotta az őrben lakó Gy. Mihályt a Társa hegyi szőlőtől.

1696. ápr. 14. Gy. István társa hegyi fél szőlejét 15 magy. forintra becsülték.

1697. máj. 26. Uszkai István zeleméri szőlőjének alsó szomszédja Gy. István szőlője.

1701. ápr. 11. Iiosvai Szabó István Mottó hegyi szőlője napnyugatról határos Gy. István szülőjével.

1702. máj. 2. Borbély Tamás az ó temető mellett Gy. Istvántól két földet vett zálogba.

{1704-ben meghalt Gy. István.)

1706. jún. 14. ifj. Gy. István eklézsia tag egy zeleméri szőlőügyben járt el.

1707. márc. 7. „néhai" Gyöngyösi István Uram maradéki, nemzetes Gyöngyösi István Úr, Borbála, Mária es Éva leány til- tatják Azari Pál uramat a zelcmé- ren levő Ecclesia Pallagh szőlőinek felétől mint saját eőrőkjöktől."

1707. márc. 7. Az ó temetőre megy véggel Gy. István (ifjabb)

földje, szomszédjai: Lázár István, Dobos Pál, Ladány István, Elek Imre.

1707. szept. 12. zelenuren a Veres útnál néh. Gyöngyösi János árvái bírnak szőlőt.

A további feljegyzésekből megemlítjük, hogy Gyöngyösi Erzsébet Bodi Istvánná 1719-ben már özvegy. 1710-ben Szabó Gáspárné a néh. Gyöngyösi Istváné leánya Borbála; Gy. Mária Naményi Gáspárné lépnek fel néh. Gy. István utánni szőlő ügyben.

ifj. Gyöngyösi István 1712-től gyakrabban megy ki Radváncra, 1725-ben pedig már Radváncban lakik.

Gyöngyösi Zsigmond 1723-ban Őrben lakik.

Egyéb adatokra is kiterjeszkedni nincs terünk. Az okmányok hű másolatát átadjuk a Gyöngyösi Társaságnak, melynek hivatását képezi a Gyöngyösi kultusz.

Mocsári M.

Bernáth cipői

legjobbak és legolcsóbbak! Rákóczi-u. saját ház.

Terefere-válasz.

Kiment Vig a mezőnyre Ceruza a kezébe,

Faragott ott rímeket,

— És étről ő nem tehet — Okosakat keveset.

Plajbásszal a kezében Ez fordul meg eszében: Voltam én is valaha Old-Bojoknak bajnoka,

Ámde nagyon kövér voltam, Játszani sem igen tudtam, Tehát onnan kibuktam.

Most rugóm a rímeket, Kritizálok hímeket,

Játéktól nekem már kuss, Balszélső e verstől fuss !

S lett belőle terefere Terefere, fenetere Ha még olyan gyenge s bohó, Határszélnek gyomra mohó: Ubor szezonban ez is jó! Dicsérlek éri’ dús költő Mó- R.

VAL—AKI.

Gyöngyösi emlék.

Végre büszkén mondhatjuk, hogy Gyöngyösi mégis csak a mienk. Ezelőtt négy esztendővel a ránk zúdított bizonyítékok terhe alatt átadtuk a dicsőséget Rad- váncnak, ahol emléktábla hirdeti, hogy ott született a nagy költő: Gyöngyösi István. Mi lesz most az emléktáblával ?. . . Vájjon át- engedi-e azt nekünk Radvánc?... Mert utóvégre bármilyen nagy

ember is valaki, két helyen talán mégsem születhetik. Hogy a rad- vánciak nem hagyják magokat: az biztos. De mi sem hagyjuk ám 1 Ha kell, minden sarokra kiakasztunk egy-egy táblát, hogy: „Hiába okoskodik Radvánc, Gyöngyösi István csak azért is Ungvá- ron született !„ Ezzel úgy lefőzzük őket, hogy bizonyára sietve befuttatják az emléktáblát örökzöld repkénnyel. Mert kivenni a falból nem érdemes, hátha egy nehány esztendő múlva újra áthelyezi valaki Gyöngyösit Radváncra. Utóvégre semmi sincs kizárva. De mi még akkor sem engedünk ! Sőt — remélhetőleg rövid Idő múlva már szobra is lesz Ungváron Gyöngyösinek. Az a fő, hogy a szobor ügyét annak a bizottságnak a kezébe adjuk, a melyik a Bercsényi szobrot állította fel, amely büszke homlokkal a Sasteren (a holdban) hirdeti a régi dicsőséget. Bizony! Mi rendkívül megbecsüljük a városunk régi dicsőségének hirdetőit. (A mint azt a Bercsényi szobor mutatja).

— Hadosztály parancsnok üngvárt. Strausenfeldi. Arz Arthur altábornagy, miskolci hadosztály parancsnok, hétfőn és kedden a 66. gyalogezred zászlóaljainak hadigyakorlatait vizsgálta, elismeréssel honorálta a csapatok vezetését, kiképzését s a legénység edzettségét.

— Kinevezések és áthelyezések. A vall. és közokt. m. kir. miniszter az újonnan szervezett tiszaásványi áll. iskolához Somogyi János, a szenteskei áll. iskolához Gombos Albert tanítókat nevezte ki. Az 5-ik tanerővel fejlesztett perecsenyi áll. iskolához Tóth Lidia, az üresedésbe jött turjaremetei áll. iskolához Schenk- ner Irén, a horlyói áll. iskolához Kaszárda György és L^wandow- szky Kornélia tanítónőket, illetve tanítót nevezte ki. Viahovics Erzsébet tanítónő pedig a biharme- gyei fekebátori áll. iskolához nevezteti ki tanítónővé. — A munkácsi püspök Kaminszky Ilona oki. tanítónőt Nagykállóba tanítónőül, Petreczky Mihály alsódo- monyai k.-tanító mellé pedig segédtanítóul ifj. Petreczky Mihály tanulmányvégzett tanítójelöltet nevezte ki. Áthelyeztettek : Lewan- dovszky Jenő labocrszögí áll. iskolai igazgató-tanitó a kassai áll. iskolához, Bodó Sándor horlyói áll. tanító és neje : Bodóné Kan- taly Mária áll. tanítónő a laboré - szögi áll. iskolához és Bodó Sándor az igazgatói teendőkkel lett megbízva.

— A piroshetiis napok.

Megritkulnak a naptárban a „pi- rosbetüs napok.“ Kevesebb lesz az ünnep. A pápa az egyházi ünnepnapok számát korlátozó bullát adott ki. A magyar püspökség a hercegprímással egyetemben azzal a kéréssel fordultak a pápához, hogy Magyarországon ne korlátozza az ünnepnapok szá-