Ungvári Közlöny, 1912. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1912-07-11 / 28. szám
1912 julius 11 Ungvári Közlöny Oldalszám 3 jam teljes önérzettel önnek, hogy a mi gyűlésünk lefolyása annyira komoly és méltóságteljes volt, hogy abból ön is tanulhatott volna. Nemcsak én mondom azt, de mondják azt komoly férfiak is, akik azon résztvettek — kivéve talán Önt. Azon csodálkozik, hogy any- nyian jöttek Ungvárra ? Legott megnyugtatom eziránt. Ügyünk erősen fejlődik, embereink száma évről-évre szaporodik, közgyűléseinken tehát mindig többen és többen vesznek részt. Egyesületi életünk, kartársi együttérzésünk és összmunkálkodásunk annyira fejlett, hogy önérzettel és büszkeséggel mutathatok erre. És fejlődik erősen tovább, mert mi dolgozni óhajtunk hazánk és ügyünk javára ! Kifogásolja, hogy az üdvözlésekben túl sok volt az áradozás. Varmegyénk és városunk elsői beszéltek, különben is ez udvariassági aktus volt és nem tartozik a közgyűlés lényegéhez. ízléstelenségnek tartom ezt boncolgatni, amiként ízléstelenség volt az Ön részéről ezt felhozni. Érdemes elnökünk megnyitó beszédével sincs megelégedve, nem értette meg, ez az Ön privát dolga. De az Ön utasításait, tanácsait igazán köszönjük, reájuk szükségünk nincsen, az elnök urnák sincsen. Elnökünk oktatásügyünk iegkiválóbbjai közé tartozik, szaktudásban elméletileg és gyakorlatilag kiforrott és kijege- cesedett egyéniség, az ő neve hazánkban a magyar módszer irányának fogalmát jelenti nekünk, ő neki igazán semmi szüksége nincsen B. Ö. ur kegyes útbaigazítására. Ezt elnökünk nevében határozottan visszautasítom. Azután az elnöki megnyitó elsősorban bennünket szakembereket érd .-kel és nem lehet céija a siket- néma-oktatás mibenvoltának a közönség számára való ismertetése. Ahol siketnémák részére intézet van, ott a közönségnek bőven van alkalma a különleges szak- tanitást megfigyelni és megismerni. Ezt B. Ö. ur is beláthatja. Különben bármikor szívesen látjuk B. Ö. urat ! Az elnöki megnyitó törekvéseink lényegét vázolja, mintegy szövétneke annak, amiért küzdenünk és dolgoznunk kell, tehát irányát jelzi egyesületi munkásságunknak. Nemde, úgy van ? A többi szakkérdés kifejtése a közgyűlésen értekezők és a megvitatásban résztvevők feladata. Azt írja: „Mit is jelenthet az ily feszegetés : „A gyógypedagógia ott kezdődik, ahol az orvostudomány végződik.* Mindjárt megmagyarázom kedves uram. Először azonban engedje meg, hogy tévedését helyreigazítsam. Az elnök urazt mondta, hogy : „A siketnéma-oktatas ott kezdődik, ahol az orvostudomány végződik, tehát a gyógyító- pedagógia elnevezés helytelen.* Ez már egészen más, ami a fő : igaz. A gyógypedagógia ma magában foglalja a siketnémák és a vakok szakoktatását, valamint a gyengetehetségüek, gyengeelmé- jüek tanítását, a dadogok és egyéb beszédhibákban szenvedők gyógyítását. Külföldön a gyógypedagógia elnevezéssel csak a gyengetehetségüek oktatását illetik (Heilpädagogie), ami helyes, mert amazoknál az orvosi beavatkozás — a sok testi és szellemi rendellenesség, fogyatkozás teszi szükségessé — tényleg a tanítással párhuzamosan meg van, sőt még azontúl is meg kell, hogy legyen. Hazánkban is ezek oktatása foglalta le ezt az elnevezést, pl. „Gyógypedagógiai tan- és nevelő intézet“ (Bpest, Borosjenő). A siketnémák és a vakok oktatására nézve azonban ez másként van. A siket gyermeknek az orvostudomány nem adhatja vissza a hallását, a vak gyermeknek pedig nem adhatja meg a látását. Tehát az orvostudomány beavatkozása e tény beálltával megszűnt. Most kezdődik a mi munkánk. A siketnéma gyermeket kü önleges szakoktatás és módszer segélyével, a látás, tapintás és izomérzés igénybevételével hosszadalmas' és fárasztó pedagógiai eljárással, mesterséges utón tanítjuk meg az élő, a hangbeszédre, mindazon ismeretekre, melyekre a haza bármelyik polgárának szüksége vagyon. De pedagógiai eljárásunkkal meg nem gyógyíthatjuk, a hallását vissza nem adhatjuk ! Itt van a fogalom- zavar lényege 1 Erre mutatott rá megnyitójában az elnök ur 1 Itt kedves Uram nincsen szó semmi másról, csak a tiszta igazságról, a közvélemény felvilágosításáról. Hogy a gyógyító-pedagógia fogalmának adminisztrátiv és személyi dolgainkra, valamint oktatásügyünkre való kiterjesztésével személyi érdekeinken, évszázados tradícióinkon is mélyreható sérelmek történtek — arról itt nem szólok, korlátolt annak iit^a tere. Oktatásügy ünk belső és külső kifejlődésének ilymérvü terjedelme azonban, mint ahogy az hazánkban megtörtént, Návay-Szabó Sándor államtitkár ur és az ügy buzgó munkásainak érdeme. És hogy nekünk különleges érdekeink vannak, az a különleges ügy természetéből és hagyományainkból önként folyik, — azokért síkra szállani férfias kötelességünk 1 Különben nem volnánk férfiak, nem volnánk magyarok I Mi nemcsak szóval, de tettel dolgozunk! Bizonyítja 16 hazai intézetünk, amelyeket embereink lelkesedése, ügyszeretete tart fen ! A legékesebben pedig bizonyítja az ungvári intézet. Ön is nagyon jól tudhatja, mint dolgozunk — tehát igazságtalan velünk szemben az Ön keresve-kereső kriti- zálása. Apostolai vagyunk mi ügyünknek s önérzettel utasítunk vissza minden illetéktelen beavatkozást. Beszél még a vitáról. De nagyon terjedelmessé válnék, ha polémiába bocsájtkoznám e téren is, csak azt óhajtom erre megjegyezni, hogy itt is ép oly csipkedő és igazságtalan modorban, mint egyebütt tudósításában. Ha azonban B. Ö. ur kivánja, szívesen állok rendelkezésére bármikor. Tisztelt laptársunkkal — melynek jólértesültségét különben kon- cedáljuk, — hogy, hogy nem, talán a beállott ugorkaszezon miatt, — mégis megtörtént, hogy multheti számában a perecsenyi Banilin-féle vegyigyárat hajánál fogva előrántva, közreadta, — miként a vegyigyárnak az Ung folyóba szivárgó maradéka Pere- csenytől Ungvár felé s azontúl is fertőzi a vizet s a folyó halacskái ettől elkábulnak. Ez a valótlanság semmiféle érzelmet nem kelthet a közönségben mindaddig, amig a kérdést hivatalos körök feszegetni nem kezdik. A betűk és szavak azonban egészen a köz- igazgatási bizottságig terjedtek, hol a keddi ülésen Bernáth Zoltán is szóvá tette a viz fertőzésének okát, valószínűleg az „Ung“ közlése nyomán. A bizottság természetesen ezt az ügyet megvizsgálni elrendelte. Elég kíméletesek voltak az ülésén résztvevő urak, hogy arra már ki nem tértek, hogy Bantlin hány milliót szerez s mit tesz a pénzével ; ez lett volna ám az igazi kánikulai szenzáció ! Az interpelláció ebben a szükebb medrében is azonban megtette a maga hatását. Gulácsy várm. tiszti főorvos magához véve Ország városi tiszti főorvost, még kedden délután a folyó vizét véghosszában megvizsgálták s abban minden egyebet taialtak, csak nem a Bant- lin-gyár vizfertőző folyadékát. Az Ung halacskái is vígan úszkáltak, egyikök sem fordult föl. Különös, hogy az „Ung“ a múlt évben hosszú riportban ismertetve a gyár üzemét, a folyóvíz fertőzéséről mit sem említett, amint hogy fel se hozhatott, mivel — mint tudvalevő — a gyárnak eszeágá- ban sincs a savak előállítása után keletkező mellékterményeket a foEgyet jegyzek még meg. B. ö. ur az én és kartársaim önérzetét mélyen sértő módon kriiizálgatott — ezt pedig a maga értékére leszállítani és kellő megvilágításba helyezni, az ügy érdekében, legszentebb kötelességemnek ismerem. Nem személyes támadás ez, de tárgyilagos, az igazságnak megfelelő kifejtése a dolgoknak. Egyébként lelkemből sajnálom, hogy erre kényszeritett. Talán meg kellett volna fontolnia a dolgot, mielőtt a nyilvánosságra viszi azt, amit — bocsánat — nem értett meg kellőképen. Igazságom tudatában cselekedtem ! Schulmann Adolf. lyóba vezetni, sőt ellenkezőleg, ezeket is feldolgozza és hasznosítja s az egész procedura után nem marad egyéb a tiszta víznél, ez pedig nem fertőz. Bernáth cipői legjobbak és legolcsóbbak! Rákóczi-u. saját ház. Ugorka-szezon. Szeretve tisztelt olvasó közönség! Tehozzád szál! most szenzációéhes toliam. Benne vagyunk az ugorka-szezonban. Nincs hir, nincs szenzáció és nekem Írnom kell. A gyönyörű júliusi esteket azzal töltöm el, hogy gondolkozom valami rémes rablógyilkosságon, földrengésen 100 bedőlt házzal, óriási katonai botrányon (— mennyivel szerencsésebbek a munkácsi riporterek ! —) és más eíéle rémhistórián, a mit neked, szeretve tisztelt olvasó, szépen beadhatnék. Azonban bármenyire is nyájas vagy k. o vasó, ezeket a rémripiket nem volnál hajlandó elhinni nekem, s félek, hogy az ugrasztásnak nemcsak a Te, hanem a szerkesztő urak részéről is iinchelés lenne a vége. így hát sajgó szívvel tudatom veled k. unatkozó olvasó, hogy julius van, meleg van, clrkusban „muszáj nevetni“ és orpheum, kabaré, Beregi, Nagy Endre jönnek-men- nek, megelégedett ábrázattal vágva zsebre a júliusi melegben keserAz „Ung,“ az Ungfolyó halacskái és a közigazgatási bizottság.
