Ungvári Közlöny, 1912. július-december (34. évfolyam, 27-52. szám)
1912-07-04 / 27. szám
Ungvár, 1912 Julius 4 27. szám Harmincnegi/edik évfolyam Előfizetési ár helyben és a vidéken Egész évre.........................8 korona Fél évre ..............................4 korona Negyed évre ....................2 korona Egy szám ára a dohány tőzsdékben 10 f. POLITIKAI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: Dr. REISMRN HENRIK Főmunkatársi Dr. BÁNÓ VILMOS Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal Ungvári Széchenyl-tér 33. sz. (Krelsler-nyomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba, kéziratok a szerkesztőségbe küldendők Politika leleplezés akar lenni az a hir, amit a Hétfői Friss Hirek cimü budapesti lapnak julius hó 1-én megjelent száma leközöl, de ami tényleg nem egyébb, mint a mai politikai rendszer egy szomorú tünete. Olyan szomorú jelenség ez a közlemény, leplezetlenül mutat rá a kormánytámogatás korrupt hátterére, hogy akkor is érdemes a felemlitésre, ha véletlenül nem Nehrebeczky György személyére, az ungvári kerület dissi- dens képviselőjére célozna az újság. Azt Írja ez a hétfői újság, hogy „a politika viharvert berkeiben napok óta szenzációként tárgyalnak egy igen csúnya ügyet, amit illenék már egé- ? szén konkrét formában a közönség elé vinni. Arról van szó, hogy a munkapárt tagjai anyagi kényszer alatt voltak kötelesek támogatni a kormány minden erőszakosságát. Arról van szó, hogy a munkapárt a választások után a tagok nagy részétől váltót vett azon összegről mellyel a választáson támogatta. Beszélik, hogy egy kilépett képviselőnek a kilépés utáni napon be is mutattak egy 48000 koronás váltót, amit a képviselő be is váltott.“ Mindezt persze egész Budapest olvassa, szerte mindenütt tárgyalják a nagy szenzációt, melyet csak suttogva beszélnek, mint egy mende mondát, pozitívum nélkül, de mégis komolyan vesznek és jellemző tünet : el is hisznek. Mi, akik a tények ismerői vagyunk, tudjuk, hogy képviselőnknek ez a megtámadása politikai állásfoglalásának következményeként jelentkezik s tudjuk mennyire igaztalan ez a vád Nehre- beczkyvel szemben, aki igazán érdemes harcosa a most nekiinduló korszakos küzdelemnek, de szomorúan jellemző, hogy a munkapárti diadal- mámor közepette egész nyíltan ilyen hangok hallatszanak és egész nyíltan teszik fel, büntetlenül és felelősségre vonás nélkül azt a kínos kérdést, hogy „az országnak tudni kell, hogy H kik és mennyiért árulják el ?“ • A munkácsi botrányhoz. Nem akarunk epilógust fűzni a Munkácson elcsattant, valószínűleg végzetes pofonhoz. Semmi megjegyzésünk sincs a hadtestparancsnok ur Ő exellenciája személyéhez. A kit O Felsége ily magas polcra ültet mint Boroevits táborszernagy, az minden bizonynyal kitűnő qualitásu férfi. Rövid néhány nap alatt pro- és kontra annyi véleményt hallottunk erről az esetről, hogy nem hallgathatjuk el a saját véleményünket: Haertl - alezredes, a ki évekig rendes házastársi viszonyban élt egy nővel, a kit lelketlen katona parag- raphusok miatt nem tehetett törvényes nejévé, mert hiányzott a kaució. Most, hogy Haertl mint alezredes elérkezett ahhoz a ponthoz, a midőn a katonatiszttől nem követelnek kauciót, úgy a miként oly emberhez illik a ki őfelsége kardbojtját viseli, megtette a lépéseket, hogy elvehessj azt a nőt, a ki Isten és a jobb bc- látásu emberek szemében eddig is neje volt. A tehetséges katona kérvényét azonban azzal küldték vissza, hogy — tekintettel kényes ügyeire —• adja be nyugdíjazás iránti kérvényét. Ez válasz nem volt méltó azokhoz, kik O Felsége kardbojtját viselik. * Az ungvári közönség önérzetére felemelő hatással van, hogy a Történelmi Társulat után, ez idén a Siket- néma-intézeti tanárok orsz. Egyesülete kereste föl városunkat, hogy évközi munkájuk után évi közgyűlésüket nálunk tartsák, szórakozással és kirándulással ösz- szekapcsolva. Ünnep volt mind a kettő, amely azt igazolta, hogy azokat azért rendezték itt, mivel városunk már jelentőséggel bir s hogy itt olyan közélet lüktet, amely egyúttal arra figyelmeztet bennünket, hogy továbbra is gyarapodjunk, és igyekezzünk a haladásnak s a városi életnek minden rejtettebb zugát is meleggé és világossá tenni. Az ország több helyéről ide sereglett gyógypedagógusok 11 év előtt alakították orsz. egyesületüket, tömörültek saját érdekük és sáját existenciájuk mellett a gyógypedagógiai intézmény fejlesztésére. És ez utóbbi az, amivel tisztességes, becsületes, de ezen felül az önerőt Panaszos kérelem. Akárhány város áldáná a sorsot, ha neki Széchenyi-ligethez hasonló adatott volna. Ám nálunk sok a baj a kréta körül. A Vadas nehezen hozzáférhető. Két hegy és ugyanannyi völgy mig kiérsz. De az még semmi! Mennyi por azon a gidres-gödrös utón, különösen amióta a rendházat épitik. Az emberek pihenni, üdülni járnak ki a kertbe. De az a nagy por már eleve nullifikálja a hatást. Mikor öntözik és seprik a Rákóci-utcát menjenek még valamivel tovább, az építész pedig szintén seperjen a portája előtt. Még valamit kérünk! A seprést ne szombat délután 4—6 óra között eszközöljék, amikor a polgárság nagy része a Széchenyi ligetbe tart. Az utcaseprést végezzék el reggel 8-ig. próbára tevő munkát végeznek. Látjuk ezt a munkát az ungvári intézetnél is, amely nehány évvel ezelőtt létesült s amelynek vezetője és tanerői a többiekhez hasonlóan szintén odaadással szolgálják emberbaráti és szociálgazdasági szempontból vett feladatukat. A város közönsége a hét első napjain lelke mélyéből üdvözölte szívesen látott vendégeit, nemcsak kiváló érdeklődéssel kisérte az egyesület itteni működését, hanem meleg szeretettel a megjelentek közé vegyült, a szó szoros értelmében ünnepelve őket. A lefolyt gyűléseken a gyógypedagógusok a megjelent közönséget különleges munkájuknak sok érdekes részletével megismertették. Viszont vendégeink elismeréssel nyilatkoztak a tapasztalt figyelem és szívesség felől, s a legkedvesebb emlékekkel távoztak el városunk falai közül. * A siketnéma-intézeti tanárok évi közgyűlésére megjelent egyesületi tagok, mintegy 60-an és négy hölgy, kedden a délutáni vonattal erkeztek Ungvárra. A vasúti állomáson megjelent közönség élén, Ungvár város nevében Dr. Ország Jakab tiszti főorvos fogadta es üdvözölte a város vendégeit, akik nevében Borbély Sándor váci igazgató megköszönte a szives és meleg fogadtatást. Ezután a fellobogózott utcákon át a vendégeket kocsikon kisérték a siketnémák intézetébe, ahol az összes vendégek elszállásoltatok. Este 8 órakor a Széchenyi kert vendéglőjében zajlott le az ismerkedési estély, amely meleg és szívélyes volt s a megjelentek élvezték a viszontlátás örömeit. A közgyűlés. Az orsz. egyesület szerdán de. 9 órakor kezdte meg közgyűlését. A közgyűlésen helyi társadalmunk több kiváló egyéne jelent meg, akiket Borbély Sándor üdvözölt elnöki megnyitójában. Ungvár történelmi múltúvá rosnak emlékei s ez a szép felvidéki város, amely a kultúrát és a haladás minden mozzanatát meleg támogatásban részesiti, s az itteni kollegák meleg szeretete vonzották ide az orsz. egyesület tagjait, akik szívesen jöttek e város fal ú közé. Az elnök ezután áttért egyesületükre, amely magasztos célt tűzött ki feladatául. Tizennégy év óta működik az egyesület, amelynek tevékenysége nagy lendületet adott a siketnémák tanítása fejlesztésére, s az elért eredmény lelkesítse a kartájakat további hasznos működésük fokozására. A siketnémák tanításával foglalkozó tényezők, a szerencsétlenek gondolkozását ébresztik föl, s öntudatra ébresztik lelkűket, ezeket a férfiakat helytelen tehát gyógypedagógusok elnevezéssel illetni. Lelkes szavak kíséretében kéri föl az egyesület tagjait a működéshez erejük fokozására s hogy lelkűket hassa át a cselekvés szeretete, a becsületes és önzetlen munkára való törekvésük. Ezzel a mai orsz. gyűlést megnyitottnak nyilvánítja. Kedves kötelességet róv le, midőn örömmel üdvözli azokat, akik a mai közgyűlésre a helyi társadalom képviseletében megjelentek. Üdvözli Lőrinczy Jenő alispánt, Papp Antal püspök képviseletében megjelent Gébé Péter kanonokot, Tahy Ábrahám, Margócsy Aladár lelkészeket, Bradács Gyula közjegyzőt, a város képviseletében megjelent Mocsáry Miklós tanácsost, Bánóczy Béla vármegyei főjegyzőt, Hidasi Sándor tanfelügyelőt, Budai István népiskolai igazgatót. Veress cs. és kir. kamarás határrendőrkapitányt és a A gyógypedagógusok kongresszusa Ungvári.
