Ungvári Közlöny, 1912. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-30 / 22. szám

1912 május 30

Ungvári Közlöny

Oldalszám 3

sabb erkölcsi erővel hozza meg határozatát a kormányról, a választójogról és a forradalmi eseményekről. Nem a mi dolgunk, hogy kutassuk az utcai forradalom okait és parlamenti pártokra vagy a választójogban exponált egyes szem lyekre hárítsuk a fe.elősséget; nem a mi dolgunk az, mert másnak sem lehet a dolga. Alig van elfogulatlanul gondolkozó ember, aki a két napos forradalmi zendülést holmi lázitás következményeinek tudná be, és a politikai pártokban keresne felbujtót — de egyúttal bűn bakkot is az események igazolására. Mert a munkások fékevesztett rombolása. a tömeg utcai háborúja, a lángokban füstölgő külvárosok és az utca kövezetét megöntő vértócsa annak az egyszerű ténynek volt a következménye, hogy ismét meg akarták fojtani az általános, egyenlő, és titkos választójogot, ha lehet: a diplomácia leleményességével, ha nem lehet: erőszakkal. Felelősségről tehát ne beszéljünk, de okról igen ; és az ok nem volt egyébt, mint a munkások követelésének háttérbe szorítása, elnyomása, ezért ütött ki a harc! Ungvármegye törvény- hatóságának — mikor a kormány kinevezését és Budapest székes- fővárosnak a választójog megvalósítása ügyében küldött átiratát tárgyalja — figyelembe kell venni ezt az okot. A mi törvényhatóságunk sohasem hiányzott ott, ahol szabadelvű fejlődését biztositó törvények és a demokratikus irányzat érvényesüléséről volt szó. És nem hiányozhatik most sem ! A törvényhatóságnak rá kell mutatni, hogy a sajnálatos utcai vérengzés a kormány végzetes választójogi politikájának a következménye, s ezért okvetlenül rá kell térni az általános, egyenlő, titkos választójogra. Ebben a kérdésben nem szabad, hogy pártérdek vagy pártkérdés vezesse a ' bizottsági tagokat, hanem egyedül az, hogy igazságos, objectiv ítéletet mondjanak Budapest munkásforradalmáról és figyelmeztessék az államhatalmat: hogy a választójog radikális megalkotását többé elodázni nem lehet — és eltekintve a választójog egyenlőségének és általánosságának szükségességétől, már csakis a további vérengzés meggátolása, a további forradalmi kitörések lecsillapítása érdekében is szükséges, hogy Ungvármegye törvényhatósága fölemelje szavát a munkásság mellett es a vérontás — ellen. Ez nem is hazafias, ez az ember- szeretet érdekében mindenkinek becsületbeli kötelessége. Legyen a mi megyénk az első, amely figyelmezteti a kormányt: hogy elég volt a vérből, az eszmének megvannak már a vértanúi mi szegény tengődő ország — nem

áldozhatunk már több embervért. Mondja meg a törvényhatóság holnap nyíltan a kormánynak: hogy milyen veszedelmes helyzetbe jut az ország, ha a békés rendet a munkások részéről ismételten fenyegető lázongás, az általános sztrájk, a fejetlen, zavaros anarchia fogja felváltani és a mi zaklatott, különféle nemzetiségiekkel körülvett országunkra, egyenesen válságos lehet — egy belső forradalom előidézése, amelyet elkerülni csak az általános, egyenlő, titkos választójog törvény- keiktatásával lehet. Mi reméljük és hisszük, hogy Ungvármegye törvényhatósága módot fog találni ennek az álláspontnak a kifejezésére, épp Budapest fővárosának átiratával kapcsolatb tn. Különben is a holnapi közgyűlés rendes közgyűlés lévén, ezen közgyűlésen a törvény értelmében önálló inditványnyal kiegészíthető a fővárosnak napirendre tűzött azon átirata, mely az általános választói jog megvalósítása érdekében pártoló felirat küldése végett keresi meg törvén> hatóságunkat.

■IIIBIIalBlllilBBIBIIIIII

— Kanonokok előléptetése és kinevezése. A király a vallás- és közoktatásügyi miniszter előterjesztésére a munkácsi g. kath. székeskáptalanban Somlyay Mihályt őrkanonokká, Matyaczkó Tivadart iskoláskanonokká, Papp Antal koadjutort kanceliárkano- nokká léptette elő és az ily módon megüresedett utolsó kanonok- ságra Gebe Péter főgimn. hittanait, szentszéki tanácsost nevezte ki. Az uj kanonok 1864.ben született. A középiskolát Ungváron végezte mindvégig jeles eredménynyel. A theologiat a budapesti tud. egyetemen hallgatta, mint a központi papnevelő-intézet növendéke. Tanulmányainak elvégzése után az ungvári papnevelő-intézet tanulmányi felügyelőjévé nevezték ki, mely állásában 17 évig működött. Ahnt tanulmányi felügyelő több éven át theologiai tanár is volt a történelem és egy- hazjog tanszékén. Roskovics Emá- nuel főgimn. hittanár halala után Gebe Péter leit a főgimn. hittanára s egyúttal a papfi-tápintézet igazgatója. A káptalan tevékeny, finom, modorú, jószivü tagot nyert Gébé Péter kanonok személyében.

— Elnöki vizsgalat. Szép Géza, a beregszászi kir. törvényszék elnöke Ungvárt időzik s a kir. járásbíróságnál a szokásos évi vizsgálatot teljesiti:

— Pünkösd ünnepe. Piros pünkösd napja ez idén kellemetlenül köszöntött be s mindjét napon kék ég, napsütés helyett hűvös szélvihar kavarta föl a port, azután a városra borult szürke felhőkből eső ömlött. E miatt elmaradtak az erdőbe szokásos hagyományos kirándulások. A Korona vendéglőnek csinos kertjét pünkösdkor Füredi Manó vendéglős megnyitotta ugyan, vendégei azonban az étterembe szorultak, a lehűlt levegő a kertben való tartózkodást lehetetlenné tette. így volt ez a Széchenyi kertben is, a hüvös-esős idő ide sem vonzott vendégeket Ez anyári vendéglők és vendéglősök, sorsa, akiket mar csak a júniusi és júliusi szép időjárásba fektetett reményük nyugtat meg, hogy az elvesztettek pótolva lesznek.

— Előléptetés. Ő felsége Komjáthy Tihamér, ungvári pénzügyi titkár, kataszteri nyilvántartási biztost pénzügyi tanácsossá nevezte ki.

— Gyermeknap. Junius 9-én ismét megjelennek a korzón az urnák s az elhagyott gyermekek segélyezésére felhívó plakátok. Délután pedig mosolygó hölgyek rendeznek vásárt a vadaskertben. Reméljük, hogy tjngvár most is szép eredményt fog produkálni az elhagyott gyermekeket felkaroló nemes ügy érdekében.

— Kölcsönös áthelyezés.

Az igazságügyminiszter Aikelin Frigy'es ungvári és Nemesik 1st ván szerencsi járásbirósági írnokokat saját kérelmükre kölcsönösen áthelyezte.

— A Kath. Kör közgyűlése. Az ungvári Katholikus Kör pünkösd hétfőjén tartotta évi rendes közgyűlését, Tahy Ábrahám plébános egyházi, — és Lőrinczy Jenő alispán világi elnökök elnöklete alatt. A látogatott közgyűlés miután a tárgysorozatba felvett ügyeket elintézte, külön két kérdéssel foglalkozott. A vasárnapi korcsmáztatással és a s/.abad kőműves intézménnyel. A kör örvendetes tudomásul vette, hogy a vármegye több községe szabály- rendelet utján rendelkezett, hogy vasárnap a korcsmák zárva tartassanak. A maga részéről a társkörök, továbbá a kath. népszövetség bevonásával ugyancsak a korcsmáknak vasárnapon és ünnepnapon zárva tartása iránt országos mozgalom megindítása iránt kezdeményező lépéseket fog tenni.

— Ijjösz Gyula szatmári képkiállitása. Ijjász Gyula festőművész f. hó 16-tól 25-ig kiállítást rendezett képeiből Szat- már-Németiben, ahol nagyon rokonszenvesen fogadták a művészt és a festményeit. A szatmári lapok egyetértőén meleg elismeréssel imák a kiállításról.

— Tűzoltók mulatsága.

Az ungvári önk. tüzoltó-testület tisztikara vasárnap, junius hó 2-án, a beszerzett tűzoltó szerkocsi költségéi fedezésére, a „Korona“ szálloda fényesen berendezett kerthelyiségében és éttermeiben zártkörű nyári táncmulatságot rendez. Belépő-dij személyenkint 1 kor. 20 fi.lér. Kezdete délután pont 4 órakor.

— Halálozások. Hegenbart Vencelné sz. Klein Mária, Kavasch Ernőné édesanyja, f. hó 27-én 68 éves korában Iglón meghalt.

— Homoky Antal kisgejőci ref. lelkész f. hó 26-án 68 éves korában meghalt.

— Öngyilkos csendőrör- mester. Danes László ungtar- nóci csendőrőrmester f. ho 28-an délben az őrs legénységi szobájában szolgálati fegyverével főbelőtte magát. Az öngyilkost az ungvári katonai kórházba szállították, ahol most a halállal vivődik. Tettének oka szolgálati szabálytalanság miatt büntetéstől való félelem.

— A próbavágás. A város képviselőtestülete által elrendelt hatósági próba vágás és marhahús - kimérés szerdán foganatba vétetett. A pinkóci hizlaldából szerzett két drb. hízott tehenet a kiküldött bizottság tagjainak jelenlétében, melynek elnöke Bekény Aladár, jegyzője Gaar Iván, pénztárnoka Csűrös Ferenc, kedden délelőtt metszették le. A hízott állat eleje kóserhusnak volt szánva, csakhogy a kóserhus vizsgáló mind a két tehenet tréfninek találta. Az egyiket azért, mivel a meddőnek tartott tehén borjas volt, a másik tehén beléből, hogy, hogy nem, egy a belet átfúrt lécszög került elő. Meglepte a bizottságot, hogy az előbb élősúlyban megmért tehenek bendője tele volt friss bélsárral és vízzel, mivel közvetlen az átvétel előtt a dulásig megétetve és megitatva lettek. A metszés után szétszedték az állatok húsát, a beleket, faggyút, a bőrt ott a vágóhídon értékesítették, a szinhust pedig pontosan lemérték. A bizottság ezután a húskészletet kimérés végett átadta Spohn Ferenc ér Ruják József henteseknek. Ezután megállapította a tiszta hús árát, beleszámítva a kimérés diját, a költségeket és a polgári hasznot. E szerint az eredmény az lett, hogy a hús kilóját 1 kor. 56 fillér árban állapították meg, szemben a mészárosok 1 kor. 68 fillért tevő húsárával, tehát 12 fillérrel olcsóbban. A szerdai huskimérés iránt a fogyasztó közönség ért- hetőleg érdeklődött. A szerdai napra szánt húskészlet, kilója igazán 100 dekánkint, majdnem egészen elfogyott, a csütörtöki készlet, tekintettel a nagyobb napifogyasztásra, még nagyobb