Ungvári Közlöny, 1912. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1912-05-30 / 22. szám

Ungvár, 1912 május 30 ZZ. szám Harmincnegiiedik évfolyam Előfizetési ár helyben és a vidéken Egész évre ......................8 korona Fél évre...........................4 korona Hegyed évre ..................2 korona Egy szám ára a dohánytözsdékben 10 1. POLITIKAI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: Dr. REISMFIN HENRIK Főmunkatárs: Dr. BÁNÓ VliMOS Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal Ungvári Széchenyl-tér 33. sz. (Kreisler-nyomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba, kéziratok a szerkesztőségbe küldendők Újság nélkül. Csak most le­hetett igazán megérteni, mit jelent manapság az embereknek, különösen a vidéken lakóknak az újság ! A munkások sztrájkja folytán a fővá­rosi lapok két napon át nem jelen­tek meg s mindenki, még a fővárosi is, aki pedig a mozgalmas események központjában élt, oly tájékozatlan, oly zavart, szinte beteg volt a bi­zonytalanságtól, hogy a legtöbb újsá­got valósággal lenyúzták hirek után. Mi is éreztük az olvasóközönség iránti hírszolgálati kötelességünk sú­lyát és több ízben rendkívüli kiadá­sok utján tájékoztattuk a várost a k budapesti események felöl, az ellen- f zék zentai győzelmére vonatkozó táv­iratot és a parlament erkélyének fel- robbantásáról szóló távirati értesíté­sünket kirakatokban tettük közre, de ki kell jelentenünk, hogy a főváros­tól való nagy távolság és a hírszol­gálat drágasága szinte lehetetlenné teszi egy vidéki újságnak a fővárosi lap hiányát pótolhatni. Mindenesetre a kultúra jele, hogy az újság any- nyira hiányzik ma már a közönség­nek, s jellemzi Ungvár városát, hogy két helybeli lap rendkívüli kiadásait is egyformán elkapkodták, mig szá­mos szomszéd város újságjainak még csak eszébe sem jutott külön kiadás­sal lépni a közönség elé. > Aszfaltoznak. Ungváron még mindig és újra aszfaltoznak. Nagyon szép és helyes dolog, ha a város kényelme és csinosodása érdekében aszfaltjárdákat létesítenek, de ami nálunk ez irányban történik, az már túlzás számba mehet. A belváros utcáin fontos lehet, hogy megfelelő járdán közlekedhessünk, de hogy a Hajnal-utcában minek aszfaltjárda, azt joggal kérdezheti mindenki. A város derűre borúra rendelkezik a járdák kiépítésére nézve, ahol az aszfaltvállalkozó kiforcirozza a ház- tulajdonosoknak erre irányuló kérel­mét, de elfelejtkezik arról, hogy az aszfaltozás a városi költségvetést is megterheli. S bizony a sok kidobott aszfaltozási pénzeket inkább a Szé­chenyi liget könnyebb és kényelme­sebb megközelítésére az ide vezető útra költhették volna el' ... # A városi tiszti orvos figyel­mébe. Ajánljuk a városi tiszti or­vos figyelmébe a Bozos Kapos- és Minaj-utcai kerekes közkufakat. Nincs nyár, hogy 3—4 döglött macskát vagy más e félét ki ne kelljen huzni a kutakból. Sőt ha jól tudjuk, más egyéb balesetek is történtek ezekkel a kutakkal kapcsolatban. Nem is em­lítve, mennyi tömérdek port, szeme­tet hord a szél ezekbe a nyitott hu­tákba, megfertőzvén áltatok a kutak ivóvizét. A közegészség fentartásának a tiszta ivóviz egyik főkelléke, miért is ezúton kérjük a városi tiszti orvost, szíveskedjék odahatni, hogy ezek a nyitott kerekes kutak, szivattyús ku­takkal cseréltessenek ki. Ha máskép­pen nem, rá kell kényszeríteni ezen utcák lakóit, hogy arányos költség- viseléssel távolítsák el a kút tetejéről a kerekes faalkotmányt s szivattyút tétessenek helyére. * Egyes utcák villanyvilágí­tása. Nincs kedélyesebb vállalko­zója a nemes városnak az ungvári villanytelepnél. Miatta az elégedetlen­kedők, zugolódók öltögethetik a nyel­veiket akár haláluk napjáig, a vil­lanytelep kutyába sem veszi. Mi úgy tudjuk, hogy ha már egy utcában több villanyoszlopot állíttatott fel a város, ezt azért cselekedte, hogy legalább 9 óráig mindegyiken égjen a villany. Többek között a Varga-sor sze­rény lakói azt kérdezik a villanyte lep tisztelt vezetőségétől, hogy esti 9 órakor, az egész utcában miért ég csak egyetlen körte, sőt miért azok közül csak éppen a legvégén levő ? Mi úgy tudjuk, hogy a villanytelep- nek kedves kötelessége legalább 9—-10 óráig minden villanykörtét meggyujtatni. Igaz, hogy ennek a hosszú utcának a végén pislogó, ici­pici hunyorgó fény a nagy hídról szemlélőre holmi pásztortüz költői benyomását kelti. Az ördögbe is, nem lehetetlen, hogy a rideg üzleti kalkuláció a villanyvállalat mély költőies gondolatait takargatja csak! Hideg hamu alatt forró parázs ! Miért ne ? A villanyteleptől kitelik az ilyesmi. Ez esetben pedig Gratulissimó! * Mementó. Nemes városi Magisz­trátus ! Kegyeskedjél egyetlen egy­szer a Vargasor elején végigsétálni, hogy ne feledkezzél meg az ott már évtizedek óta hajlékot vert orrfacsa- rintó bűzről. Annál is inkább, mert a rothadt káposzta szagától az Amóniak szagáig minden nemesebb illat kép­viselve van. Bernáth cipői legjobbak és legolcsób­bak! Rákóczi-u. saját ház. Intűjelek. Irta: Bdnó Vilmos dr. Öt íő és tizenegy alkate­gória, háromféle korhatár, négy rendbeli értelmi foko­zat, öt osztályba sorozott adócensus, ime a Lukács­fele választójogi tervezet, mint a békés megegyezés kísérleti alapja azzal a párt­tal szemben, mely az egyéb jelzők mellett az általános és egyenlő érdekében külö­nös nyomatékkai foglalt ál­lást. Egy pillanatig sem lehe­tett kétség az iránt, hogy ez a torzszülött, a melynek bábaságát a kormányelnök látszólag olyan túlzott remé­nyekkel vállalta, ép úgy nem lesz életképes, mint András- synak már csirájában elől piuralisa. Vájjon tudta-e ezt Lukács, a midőn az összes ellenzéki pártok között éppen a vá­lasztójog kérdésében légin - transigensebb párttal terve­zetét megismertette ? Bizonyára. A helyzet képe tisztán állott előtte, a midőn vállalta a kormányt, és nin­csen okunk annak a feltevé­sére, hogy olyan esélyekkel áltatta volna magát, melyek az adott viszonyok között a lehetőségek határain kívül vannak. Nem valószínű, hogy a par excellence gyakorlati politikus egy már alapelvei­ben a jogok egyenlőségét megtagadó javaslattól a hely­zetnek javulását várta és hogy a Justhtal való meg­beszélések abban a hiede­lemben vezettettek volna, hogy a tárgyalások meg­hiúsulta további felhatal­mazásokat fölöslegesekké tesz. Mire való volt tehát az eredménynyel nem biztató kísérlet ? S miért fegyverezte fel magát Lukács mégis az u. n. parlamenti rend helyre­állítására szükségesnek látszó egyéb felhatalmazásokkal, ha kísérletében egyáltalán bi- zott ? Lukács vállalkozását a küzdő ellenzék tagadhatat­lanul rokonszenvesebben fo­gadta, mint bárkiét, a ki a kormányelnökségre ezidősze- rint számításba jöhetett vol­na. Sőt éppen a Justh párt részéről nyerte azt a sze­mélyi támogatást, a mely őt a kibontakozásra legalkal­masabbnak tüntette fel a Lajthán túl is, a hol véderő­javaslatok átengedése elle­nében a választójognak nagyobbmérvü kiterjesztését nem íogadták volna kedvet­lenül. Ez a támogatás, ez az előlegezett jóindulat a béke reményét méltán kelt­hette azokban, akik ismerték Lukácsnak kétségtelenül sza­badelvű és demokratikus fel­fogását és a kik tudták, hogy a választójog kielégítő sza­bályozása után a véderőre­form könnyen tető alá jut. Miért állunk ma mégis ott, a hol Khuen bukásakor? Miért kerültek ismét elő a régi fegyverek és miért ok- vetetlenkedik újból egy töre­dék, mely a gouvernemen- talis pártban is már hova­tovább kisebb jelentőséggel bir, vezérének, Tisza István­nak tagadhatatlanul értékes személyisége dacára ? Megannyi kérdés, mikre a feleletet alkotmányos életünk legújabb fejleményeinek tör­ténelmi okaiban kell keres­nünk. A választójog problémája első sorban hatalmi kérdés. Minél általánosabb ez ajog, minél szélesebb néprétegek vétetnek fel az alkotmány sáncai közé, minél több sze­mélynek nyujtatik alkalom arra,hogy a közügyek inté­zésében részt vegyen, annál kevesebb a kiváltság, annál gyengébb az előjog, annál csekélyebb istápolásra szá­míthatnak olyan külön érde­kek, a melyek nem a polgá­rok összesége, de csak egy­

Next

/
Thumbnails
Contents