Ungvári Közlöny, 1912. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1912-05-30 / 22. szám
Ungvár, 1912 május 30 ZZ. szám Harmincnegiiedik évfolyam Előfizetési ár helyben és a vidéken Egész évre ......................8 korona Fél évre...........................4 korona Hegyed évre ..................2 korona Egy szám ára a dohánytözsdékben 10 1. POLITIKAI ÚJSÁG Felelős szerkesztő: Dr. REISMFIN HENRIK Főmunkatárs: Dr. BÁNÓ VliMOS Megjelenik minden csütörtökön Szerkesztőség és kiadóhivatal Ungvári Széchenyl-tér 33. sz. (Kreisler-nyomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba, kéziratok a szerkesztőségbe küldendők Újság nélkül. Csak most lehetett igazán megérteni, mit jelent manapság az embereknek, különösen a vidéken lakóknak az újság ! A munkások sztrájkja folytán a fővárosi lapok két napon át nem jelentek meg s mindenki, még a fővárosi is, aki pedig a mozgalmas események központjában élt, oly tájékozatlan, oly zavart, szinte beteg volt a bizonytalanságtól, hogy a legtöbb újságot valósággal lenyúzták hirek után. Mi is éreztük az olvasóközönség iránti hírszolgálati kötelességünk súlyát és több ízben rendkívüli kiadások utján tájékoztattuk a várost a k budapesti események felöl, az ellen- f zék zentai győzelmére vonatkozó táviratot és a parlament erkélyének fel- robbantásáról szóló távirati értesítésünket kirakatokban tettük közre, de ki kell jelentenünk, hogy a fővárostól való nagy távolság és a hírszolgálat drágasága szinte lehetetlenné teszi egy vidéki újságnak a fővárosi lap hiányát pótolhatni. Mindenesetre a kultúra jele, hogy az újság any- nyira hiányzik ma már a közönségnek, s jellemzi Ungvár városát, hogy két helybeli lap rendkívüli kiadásait is egyformán elkapkodták, mig számos szomszéd város újságjainak még csak eszébe sem jutott külön kiadással lépni a közönség elé. > Aszfaltoznak. Ungváron még mindig és újra aszfaltoznak. Nagyon szép és helyes dolog, ha a város kényelme és csinosodása érdekében aszfaltjárdákat létesítenek, de ami nálunk ez irányban történik, az már túlzás számba mehet. A belváros utcáin fontos lehet, hogy megfelelő járdán közlekedhessünk, de hogy a Hajnal-utcában minek aszfaltjárda, azt joggal kérdezheti mindenki. A város derűre borúra rendelkezik a járdák kiépítésére nézve, ahol az aszfaltvállalkozó kiforcirozza a ház- tulajdonosoknak erre irányuló kérelmét, de elfelejtkezik arról, hogy az aszfaltozás a városi költségvetést is megterheli. S bizony a sok kidobott aszfaltozási pénzeket inkább a Széchenyi liget könnyebb és kényelmesebb megközelítésére az ide vezető útra költhették volna el' ... # A városi tiszti orvos figyelmébe. Ajánljuk a városi tiszti orvos figyelmébe a Bozos Kapos- és Minaj-utcai kerekes közkufakat. Nincs nyár, hogy 3—4 döglött macskát vagy más e félét ki ne kelljen huzni a kutakból. Sőt ha jól tudjuk, más egyéb balesetek is történtek ezekkel a kutakkal kapcsolatban. Nem is említve, mennyi tömérdek port, szemetet hord a szél ezekbe a nyitott hutákba, megfertőzvén áltatok a kutak ivóvizét. A közegészség fentartásának a tiszta ivóviz egyik főkelléke, miért is ezúton kérjük a városi tiszti orvost, szíveskedjék odahatni, hogy ezek a nyitott kerekes kutak, szivattyús kutakkal cseréltessenek ki. Ha másképpen nem, rá kell kényszeríteni ezen utcák lakóit, hogy arányos költség- viseléssel távolítsák el a kút tetejéről a kerekes faalkotmányt s szivattyút tétessenek helyére. * Egyes utcák villanyvilágítása. Nincs kedélyesebb vállalkozója a nemes városnak az ungvári villanytelepnél. Miatta az elégedetlenkedők, zugolódók öltögethetik a nyelveiket akár haláluk napjáig, a villanytelep kutyába sem veszi. Mi úgy tudjuk, hogy ha már egy utcában több villanyoszlopot állíttatott fel a város, ezt azért cselekedte, hogy legalább 9 óráig mindegyiken égjen a villany. Többek között a Varga-sor szerény lakói azt kérdezik a villanyte lep tisztelt vezetőségétől, hogy esti 9 órakor, az egész utcában miért ég csak egyetlen körte, sőt miért azok közül csak éppen a legvégén levő ? Mi úgy tudjuk, hogy a villanytelep- nek kedves kötelessége legalább 9—-10 óráig minden villanykörtét meggyujtatni. Igaz, hogy ennek a hosszú utcának a végén pislogó, icipici hunyorgó fény a nagy hídról szemlélőre holmi pásztortüz költői benyomását kelti. Az ördögbe is, nem lehetetlen, hogy a rideg üzleti kalkuláció a villanyvállalat mély költőies gondolatait takargatja csak! Hideg hamu alatt forró parázs ! Miért ne ? A villanyteleptől kitelik az ilyesmi. Ez esetben pedig Gratulissimó! * Mementó. Nemes városi Magisztrátus ! Kegyeskedjél egyetlen egyszer a Vargasor elején végigsétálni, hogy ne feledkezzél meg az ott már évtizedek óta hajlékot vert orrfacsa- rintó bűzről. Annál is inkább, mert a rothadt káposzta szagától az Amóniak szagáig minden nemesebb illat képviselve van. Bernáth cipői legjobbak és legolcsóbbak! Rákóczi-u. saját ház. Intűjelek. Irta: Bdnó Vilmos dr. Öt íő és tizenegy alkategória, háromféle korhatár, négy rendbeli értelmi fokozat, öt osztályba sorozott adócensus, ime a Lukácsfele választójogi tervezet, mint a békés megegyezés kísérleti alapja azzal a párttal szemben, mely az egyéb jelzők mellett az általános és egyenlő érdekében különös nyomatékkai foglalt állást. Egy pillanatig sem lehetett kétség az iránt, hogy ez a torzszülött, a melynek bábaságát a kormányelnök látszólag olyan túlzott reményekkel vállalta, ép úgy nem lesz életképes, mint András- synak már csirájában elől piuralisa. Vájjon tudta-e ezt Lukács, a midőn az összes ellenzéki pártok között éppen a választójog kérdésében légin - transigensebb párttal tervezetét megismertette ? Bizonyára. A helyzet képe tisztán állott előtte, a midőn vállalta a kormányt, és nincsen okunk annak a feltevésére, hogy olyan esélyekkel áltatta volna magát, melyek az adott viszonyok között a lehetőségek határain kívül vannak. Nem valószínű, hogy a par excellence gyakorlati politikus egy már alapelveiben a jogok egyenlőségét megtagadó javaslattól a helyzetnek javulását várta és hogy a Justhtal való megbeszélések abban a hiedelemben vezettettek volna, hogy a tárgyalások meghiúsulta további felhatalmazásokat fölöslegesekké tesz. Mire való volt tehát az eredménynyel nem biztató kísérlet ? S miért fegyverezte fel magát Lukács mégis az u. n. parlamenti rend helyreállítására szükségesnek látszó egyéb felhatalmazásokkal, ha kísérletében egyáltalán bi- zott ? Lukács vállalkozását a küzdő ellenzék tagadhatatlanul rokonszenvesebben fogadta, mint bárkiét, a ki a kormányelnökségre ezidősze- rint számításba jöhetett volna. Sőt éppen a Justh párt részéről nyerte azt a személyi támogatást, a mely őt a kibontakozásra legalkalmasabbnak tüntette fel a Lajthán túl is, a hol véderőjavaslatok átengedése ellenében a választójognak nagyobbmérvü kiterjesztését nem íogadták volna kedvetlenül. Ez a támogatás, ez az előlegezett jóindulat a béke reményét méltán kelthette azokban, akik ismerték Lukácsnak kétségtelenül szabadelvű és demokratikus felfogását és a kik tudták, hogy a választójog kielégítő szabályozása után a véderőreform könnyen tető alá jut. Miért állunk ma mégis ott, a hol Khuen bukásakor? Miért kerültek ismét elő a régi fegyverek és miért ok- vetetlenkedik újból egy töredék, mely a gouvernemen- talis pártban is már hovatovább kisebb jelentőséggel bir, vezérének, Tisza Istvánnak tagadhatatlanul értékes személyisége dacára ? Megannyi kérdés, mikre a feleletet alkotmányos életünk legújabb fejleményeinek történelmi okaiban kell keresnünk. A választójog problémája első sorban hatalmi kérdés. Minél általánosabb ez ajog, minél szélesebb néprétegek vétetnek fel az alkotmány sáncai közé, minél több személynek nyujtatik alkalom arra,hogy a közügyek intézésében részt vegyen, annál kevesebb a kiváltság, annál gyengébb az előjog, annál csekélyebb istápolásra számíthatnak olyan külön érdekek, a melyek nem a polgárok összesége, de csak egy
