Ungvári Közlöny, 1912. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)
1912-01-18 / 3. szám
Unguár, I9IZ január 18. 3. szám Harmincnegtiedik évfolyam. Előfizetési ár helyben és a vidéken Egész évre ......................8 korona fél évre ..........................4 korona Hegyed évre ...... Z korona Egy szám ára a dohánytözsdékben IO 1. ttiKssa POLITIKAI IÜSHG Felelős szerkesztő: Dr. REISMflN HENRIK Főmunkaíárs: Dr. BÁNÓ VliMOS Az ungvári törvényszék ügye az igazságügyi költségvetés tárgyalásánál szóbasem került. Igaz ugyan, hogy a nem túlságos nivóju tárgyalások mindössze két napot vettek igénybe és komolyabb igazságügyi kérdések felszínre sem kerültek, mégis a perrendtartás életbeléptetésével kapcsolatban bizony szóba lehetett volna hozni a mi rég- vajúdó törvényszékünket. Lám, az érdekelt képviselők nem mulasztották el felemlíteni a vaáli kir. járásbiróság elhelyezésének kérdését, s az igazságügy- miniszter megfelelő nyilatkozatot tett. Nem áitott volna tehát, ha az ungvári törvényszék felállítása tekintetében is színvallásra kényszerült volna a miniszter úr, akinek szavait és Ígéreteit különben nem nagyon lehet, köztudomás szerint, komolyan venni Ellenben a képviselőház nyílt ülésén történő felelősségre vonásnak már súlya és ereje van. Avagy talán abban van az erő, hogy ellenzéki képviselő — amint a vaáli képviselő esete mutatja —- többet engedhet meg magának és bátrabban léphet fel, mint a kormányt támogató bármelyik képviselő? Szomorú, de úgy látszik, hogy a kormánytámogatásnak hallgatásban kell nyilvánulnia ! . . . A szociálizmus dicsérete. Budapesten, Rákospalotán, Szabadkán, Székesfehérvárott, Mezőtúron, Liptó- szentmiklóson, Hódmezővásárhelyen a szociáldemokratapárt általános fogyasztási szövetkezetei létesített s magában a budapestiben 1,300.000 korona volt a forgalom. A kormányhoz legközelebb álló lapok elismerik, hogy ezek az egyedüli szövetkezetek, amelyekre az érdekeltek nem panaszkodnak, nreit kifogástalan árban, kifogástalan holmit kapnak. Szóval nem az a mumus a szocializmus, mint a milyennek szeretik festeni. Idézzük az egyik erősen kormánypárti lap szavait: Abbáziában találkoztam egy mesterlegénnyel, aki betegsége miatt egy hónapot fog ott eltölteni. Miből ? A munkás betegsegélyző pénztár küldte Oda s az fizeti a költségeket. Ezt pedig a szociáldemokratapárt teremtette meg s, nincs az az oráíor, aki sikerrel el tudná hitetni ezzel a mes- teriegénnycl, hogy az ő és hozzá hasonló sorban lévő munkásembernek gyógyittatása nem pusztán a szociáldemokjatapárt érdeme. Figyelmeztetés. Pakson történt, de érdekel mindenkit széles Magyarországon. Bár egyes jómódban élő urak quulifikálhatatlannak minősitik az eljárást. Az eset maga pedig röviden az alábbi : Felekezeti különbség nélkül elfogadták a kul- tursztrájk kimondását s egyben megkeresték a Magyarországi Tanítóegyesületek Országos Szövetségét : sürgő sen hivja fel az ország összes tanítóságát, a polg. és középiskolai tanárok —- valamint a szülők figyelmét, hogy beszéljenek le minden tanulót a tanitói pályáról. Aki józan ember, gondolkozhatik rajta, ma a tanitói oklevél egyenlő a koldus tarisznyával. Idáig a tanítók önzetlen munkája volt a magyar állameszme legerősebb biztositéka. Ők voltak a mi egyik legmegbízhatóbb hadseregünk. Magának a közönségnek kellene megértetni a hatalommal, hogy ma, amikor — nagyon helyesen —- a legutolsó munkással is törődnek, akkor a tanítókat sem lehet tovább hagyni páriaszerü állapotukban. I lile sacerdos magrius. Ma ? Prohászka Ottokár a legnépszerűbb ember Magyarországon. A legnagyobb tisztelet, rajongás hangján emlegeti katholikus — nem katholikus a székesfehérvári szentet. Igaz, hogy nálánál hivatottabb ember alig munkált még az Úr szőílőskertjében, Pedig a ! legmagasabb klérusnak nem sok öröme ! telik a puritán szellemű főpásztorban ! s titokban ajkuk szélét rágják, hogj csak nem akarja az ő malmukra hajtani a vizet. A Szent István Társulati múlt vasárnapi megnyitója pedig valóságos konsternációt keltett ama legdiszesebb helyeken. A székesfehérvári püspök úgy viselkedik, mint a bibliai Bálák, a szent jós. Jelen esetben .Bileam királyt Tom- csányi páternek hivják s mivel ez ideig az eretnekeket s a zsidókat nem tudta pokolra küldeni, felviszi a modern Bálákot a hegyre — a Szent István Társulat szószékére, hogy onnét átkozná el Isten prófétája őket. De a szentnek ajkai átok helyett mindig csak áldásra nyilnak s a haragtól tajtékzó Tomcsáriyiék keserű szemrehányására minden bizonnyal Prohászka is a Bálák szavaival válaszol : — Én csak azt módiam, a mit nekem Uram Istenein ajkaimra adott, én az 5 akaratát teljesítettem. Heddő várakozás. (Rk) A képviselőháznak karácsonyi szünete idején mindenki azt remélte, hogy a január 11-én újra össze- üllő parlament tisztult helyzetet fog teremteni a jövő kétségeire nézve. S intó a képviselőház megkezdte tárgyalásait, ismét ledarálódnak a költségvetés vitájának szónokai s ugyanaz a bizonytalan helyzet uralkodik. Sőt ez az állapot már majdnem kétségbeejtő. Érthetetlen, misztikus, teljesen homályba borúit az egész politikai helyzet. Hogy egy uralkodó kormánypárt, amely óriási többséggel rendelkezik, .ilyen tunyán, hanyagul, ltlkiismeretlenül folyton csak várakozó állásponton legyen, s a kibontakozás érdekében semmi pozitív ténykedést ne fejtsen ki, az teljesen hallatlan és a frivol- sággal határos játéknál nem egyébb. Szomorú egy többségi párt, amely élésre fent kardot hord az oldalán, de ez a kard soha hüvelyéből ki nem kerül, még csak ki sem próbáltatik és ez az aritmetikai értelemben vett többség, amely azonban dinamikai többséget nem képez, harc és küzdelem nélkül várja a békét, amelyet kiküzdeni nem tud, de kiéheztetéssel akar elérni. S ugyanilyen szomorú a Kossuth-párt helyzete is. Egyrészről Kossuth igyekszik, szinte gyanús törekvéssel békéshangulatot hirdetni, hangoztatván, hogy a zászló- és jelvény-kérdés megoldása békét teremthet, más részről Dési Zoltán és Barabás Béla harcias húrokat pengetnek és a Justh párttal kötött véd és daczszövetségre esküsznek. A régi kétszínű játék ez, mely még a koalíció idejéből származik. Felfelé engedékenynek és kormányképesnek akar mutatkozni ez a kétespolitikaiefemekből összeMegielenik minden csüíöríökön Szerkesztőség és kiadóhivatal Ungvári Szécheniji-tér 33. sz. (Kreisler-nijomda) Hirdetések és előfizetések a kiadóba, kéziratok a szerkesztőségbe küdendök állított párt, lefelé pedig nem akarja elveszíteni a legszélsőbb függetlenségi törekvésekkel való összeköttetést. S ha azután a játék felfelé nem sikerül, kezdődik az annál vehemensebb, küzdelmesebb, játék lefelé. így volt ez a múltban s igy készül ez a jövőre is KoSsuthéknál, ahol liberális és klerikális elemek ölelkeznek egymással. Ami a Justh pártot illeti, itt legalább nyílt kártyákkal játszanak. Amíg nincs általános választói jog, szó sem lehet véderőreformról. Ez a harcnak egyenes, becsületes hirdetése es kétségtelenül politikailag a legtiszteletreméltóbb álláspont. Hogy vájjon helyes-e az ilyen szélső, radikális álláspont, arról különfélék lehetnek a felfogások, de hogy Justhéknak nyílt állásfoglalása, az országban mély sym path iát keltett, az bizonyos. Várakozó állásponton vannak tehát a pártok s mindegyik a másiktól várja a békés kibontakozásra való első lépést. S ebben nyilatkozik meg a politikai helyzet fer- desége. Kibontakozást a kormánynak kell kezdeményezni, mégis ez a legcsendesebb s nem mer szint vallani, hogy pártját szét ne ugrassza. Nyilvánvaló tehát, hogy az egész politikai élet beteg és orvosára vár. A döntés nem késhet soká. Annyi bizonytalanság, oly fejetlenség, politikai belát ástalanság és any- nyi szenvedély .gyűlt össze, hogy ennek a helyzetnek tisztázódása nélkül csak még veszedelmesebb zavarok cs komplikációk állhatnak elő. Ha mindenáron el akarják kerülni a küzdelmet, ám lépjenek bátran és céltudatosan a béke ösvényére, hiszen van egy biztos útja a békének, de ez természetesen az általános választói jog problémáján vezet keresztül. És szinte érthetetlen az a beteges félelem, amelylyel ennek