Ungvári Közlöny, 1912. január-június (34. évfolyam, 1-26. szám)

1912-04-11 / 15. szám

Oldalszám 2 Ungvári Közlöny 1912 április 11 szerint már májusban hozzáfog­nak a vidéki rendőrség államosí­tására vonatkozó előmunkálatok­ig- £§? $ reÄfi ügyosztályt is szerveznek mQst a belügymi- niszteriumban, jpelynek élére Dr. Pekáry Ferenc fővárosi állatprend- őrségi főkapitány helyettest ne­vezik ki miniszteri tanácsosi ranggal. # Közgyűlés a városnál. Ungvár város képviselőtestületét április 23-ra rendes közgyűlés tartására hívja össze a polgár- mester. Ezen közgyűlésen a napi­rendre kitűzött tárgyak, kérvé­nyek, indítványok is elintézés alá jöhetnek. Különben a napirend érdekesebb tárgyai a következők: Polgármester jelentése a város anyagi és szellemi állapotáról. — A közpénztárak és a hatósági felügyelet alatt álló vállalatok megvizsgálásáról jelentések. — Az államsegély felosztásáról a tanács határozatának tárgyalása. — Kérelem a tanonciskolái taní­tók óradijának felemelése tár­gyában. — Gulácsy Ignác városi pénztáros Mérő Vilmos adóhiva­tali főnök kérvénye az államse­gélyből felvett, de visszafizetni elrendelt többletnek a házipénz­tárból való megtérítése iránt. — Indítványa Dr. Sebő Sándornak és társainak Berzeviczy István rendőrkapitánynak a VII. fizetési osztályba sorozása tárgyában. — Markovszky Sándor rendőralkapi- tány kérelme a Vili. fizetési osz­tályba sorozása iránt. — Mittel­mann József és társának mint az ujonan létesített asztalosgyár tu­lajdonosainak kérelme, városi pót­adó mentesség tárgyában. — Szörtsey Ernő, Bródy Herman és Okolicsny János kérelme, drága­sági pótlék iránt. — A városi barakk bérbeadása. — A kapi­tányi hivatal jelentése, hogy a képviselet határozata a lakosság nyilvántartásának beszüntetése iránt nem teljesíthető, amig sza­bályrendelet hatályon kívül nem helyezi a nyilvántartást. # Közigazgatási bizott­ság. Ungvármegye közigazgatási bizottsága, Gróf Sztáray Gábor főispán elnöklete alatt szerdán tartotta havi ülését. Az ülés mind­össze egy óra hosszáig tartott s tárgyát csakis a szakelőadóknak tudomásul vett havi jelentéseinek előterjesztése képezte. Ezen felül nehány kivételes nősülési enge­dély lett a honvédelmi miniszter­hez pártolólag felterjesztve. Bernáth cipői legjobbak és legolcsób­bak! Rákóczi-u. saját ház. Színházunk. A sziniigyi bizottság Krämer Sándor szabadkai színigazgatónak ítélte oda a szinjkerületet, aki októbertől januárig lesz váro­sunkban. Helyi laptársaink, s a közön­ség egy része nagy örömmel fo­gadta ez.t a hgt, mi azonban a közelmúltban történtek után nem nagy bizalommal nézünk a be­következő szinidény elé. Igaz ugyan, hogy a Krémer társulatá­nak elég jó hire volt, de olyan botránynak, mint amilyen a múlt hetekben történt, egy jó társu­latnál előfordulni nem szabad. Itt átadjuk a szót egy előkelő fő­városi színházi újságnak, a Szín­házi Hétnek: „Országos feltűnést keltett, hogy a szabadkai szin- ügyi bizottság ötven korona pénz- büntetésre ítélte Krémer Sándor szabadkai színigazgatót, amiért a Peleskei nótáriust tulslendriánul hozta színre. Az ország minden részéből színigazgatók és színé­szek, sőt szinügyi bizottsági ta­gok is távirat és express-levél utján megkérdezték szerkesztősé­günket, hogy mi igaz ebből az ötven koronás büntetésből és ha igaz, milyen körülmények között történt. Hát bizony, bármilyen nehezünkre esik konstatálni, ez az eset megtörtént,“ Mond még többet is az a színházi lap : 5 hasábon keresztül mutatja be, hogy mily gyalázatos előadásban mutatta be Krémer a Peleskei nótáriust, hogy „egy negyedrangu falusi ripacstársulat is különben ádta volna elő .. .“ Vajon mit szól ehez az ungvári közönség ? ... S a szinügyi-bizottság nem tudott erről? S hogy még jobban rámutas­sunk a szinügyi-bizottság elhamar­kodottságára, felhozunk még egy tényt. A többek között pályázott az ungvári közönség által nagyon jól ösmert Faragó Rezső. Meg­felelő nagy összegű pénzt tudott felmutatni, amelylyel teljesen újon­nan szervezett volna társulatot. A mellett a színészeit nem ő vá­lasztotta volna meg, hanem fel­mutatott a bizottságnak egy név­sort, a melyből a bizottság vá­laszthatott szabadon színészeket. S az lett volna még egy óriási előnye a Faragó megválasztatásának, hogy a kerület állandó igazgatót kapott volna benne, mig igy nem bízunk abban, hogy Krémer mint állandó igazgató nekünk megfelelne, ha csak igazán nagyobb fáradsággal és előkészületekkel fogja átalakí­tani mostani gyengének mondott társulatát. A színházi választmány előter­jesztését különben az érdekelt vá­rosok képviselőtestülete is fogja tárgyalni s ez hagyja jóvá a vá­lasztást. Bizonyára Krémer Sán­dor a szabadkai színház igazgatója lesz a győztes, aki különben ér­tékes, kiváló tudásu színigaz­gató. Krémer Sándor igazgató társulatának néy.sora : Kovács Lili szubrett, Vásárhelyi Tessa kolorta- turéneke.snő, Tóth Lenke vígjá­téki szubrett, Martinék Ilonka éne- :■ kespő, Harsányi Gizella hősnő, Kiss Cecil, szubrett, Hajasi Ma- , riska szende, Kendy Boriska drá- j mai anya, H. Serfőzy Étel komi­káné, Abay Ilonka táncosnő, Kar­hölgyek : Miklósi Mariska, Szűcs Rózsi, Lendvay Margit, Győri Tusi, Láposi Gusztávné, Bártfay Ili, Baranyai Mariska. László Gyula rendező, Szántó János tenorista, Horvát Kálmán baritonista, Ker­tész Lajos burleszk komikus, Kormos Ferenc sihederkomikus, Tallián László szerelmes színész, Szabadkai József operett buffó, Kardalosok : Ujj Ferenc, Földessy Vilmos, Tóth Béla, Kállai Gyula, Pap Ferenc, Láposi Gusztáv tánc­mester, Krémer a személyzet név­során kiviil a következő idény­beosztást terjesztette a szinikerü- leti választmány elé: szept. 1. — október 1. Szentes, okt. 1.—jan. 1. Uugvár, jan. 1—április 1. Mun­kács, április 1—május L Kisvárda, Május 1—június 16. Szarvas, jú­nius 16.—augusztus 27. Baja. Élet! Az Élet produkálja a legszebb jelenségeket. Mint a kiváló tehet­ség, nem mond el mindent, nem merül ki, hanem tág teret nyit a szemlélő fantáziájának annak, aki az élet könyvében olvasni tud. Egy-két mozzanatot látunk, és lelkek egész világa tárul elénk. És az élet hogy csoportosítja a maga eseményeit! A tavasz ünnepe, a virágfaka- dás, a szeretet ünnepén a sze­gény baka nem kapott szabadsá­got. Hát elment szabadság nél­kül. Mi vonzotta, — ki vonzotta ? Elment. De a sors kegyetlen. Kedden délelőtt egy rendőr el­fogja a külvárosban és vissza ki­séri. De a baka lelkében háborog. Járása, nézése nem jót jósol. Gondolkodik. És mikor a Kossuth- téren oda ér, ahol az a Füzessel ta­lálkozik, egy pillanatnyi elhatáro­zás, megfutamodik és eltűnik a láthatárról. Szegény ember ! Talán szülői és testvéri szeretet vagy szived más szent érzése vonzott s lehet, hogy életednek ez lesz legnagyobb tragikuma. * Football-játékban elmerült fiuk a szökött katona nagy keservét nem látják. De egyszerre, mintha a föld mozdult volna meg, szalad a gyermeksereg. Lehetnek vagy ötvenen. A lapda beesett az Ungba! A játék megakadt, de csak rÖyid időre. Egy fiú elszántan beugrik a megáradt folyóba; s már úgy látszjjc, elnyeli őt az ár, amikor kirúgja a lapd.át a partira és utána ő is kiuszijk. y~ Szegény apya, szegény szülők 1 Mennyi gonddal, bajjal nevelték és ő egy lapdáért, talán három koronát érőért, kockára teszi életét. Ilyeneket produkál az Élet ! — Husvét ünnepe. A ta­vasz szép ünnepét ez idén érde­kessé tette, hogy minden hitfele- kezet együtt ünnepelt, együtt ál­dozott ünnepi hangulatban a béke és szeretet érzelmeinek. A temp­lomok zsúfolva voltak áj tatoskodó ^ hívőkkel, az öröm azután a csa­ládok körében nyert kifejezést. A szentelttel terített asztalok mellett a látogatók is szives vendéglá­tásban részesültek. Az ünneplők azonban a falak közé szorultak, mivel a szabadban időzést az eső, orkán, hó tették kellemetlenné. De azért a húsvéti locsolásból friss vízzel, parfümmel mindenki kivette részét, s a pihenő ünnep­napokon a béke és barátság kö­teléke fűzte össze az ünneplőket. — Áthelyezés. A belügymi­niszter Liptay Árpád határszéli rendőrségi felügyelőt Ungvárról J Nagyszombatra áthelyezte. — Gyöngyösy est. Kedden, 9-én d. u. tartotta meg rendes ülését a Gyöngyösy társaság. El­sőnek Berzeviczy István olvasta föl Bérezik Árpád egy érdekes cik­két nagy tetszés mellett. Utána Bradács Gabriella zongorázott ki­tűnő technikával, s átérzéssel. A közönség szűnni nem akaró tap­sa után Zachár Mariska szavalt el két kedves költeményt igen bájosan. Az előadást a vetített ké­pekkel, s dalokkal illusztrált felol­vasás fejezte be, a melyet a be­tegeskedő Dr. Hermann Antal he- 7" lyett Deák Gyula polg. isk. igaz­gató tartott meg. — 1848. április 11. Az 1848-iki törvények szentesítésének emlékére a törvény által előirt hivatalos ünnep van ma. Az ün­neplés templomi istentiszteletben, a tanintézetek falai között el­hangzó emlékbeszédekben s a hi- hivatalokban megtartott munka­szünetekben nyer kifejezést. — Előléptetés az erdészet- ' nél. Bekény Aladár erdőtanácsost, az ungvári főerdőhivatal vezetőjét őfelsége, a földmivelésügyi minisz­ter előterjesztésére főerdőtaná- csossá kinevezte. Laukó Sándor erdőfelügyelő a főerdőtanácsosi címet nyerte ; Kőrös László erdő­tanácsossá, Senger Lajos főerdő- mérnökké léptek elő. Segéderdő mérnökök lettek: ifj. Briestyánszky

Next

/
Thumbnails
Contents