Ungvári Közlöny, 1910. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1910-08-13 / 33. szám

1910. 33. TJ" ngvári üZ özlöny 5. oldal. ritotta, a község lakosainak okos tanácsadója is volt ; nagyon szerették s ügyes-bajos dolgaiban egyikök se járt el, amig Nyisztor tanácsát ki nem kérte. Temetésén nagyon sokan voltak jelen, a vármegye a derék férfi szép emlékét azzal ismerte el, hogy Fekésházy Gyula I-ső aljegyző utján ra­vatalára koszorút helyezett el. — Hivatalos közegek zsarolása. Fin miből írják nekünk: Jakabffy államtitkár utasítá­sára a fiumei rendőrség kipuhatolja, mit fizetnek a kivándorlók a jegyzőknek, illetve a szolgabirói hivatalok közegeinek az útlevelek kiállításáért, továbbá azt is, vájjon arra a kikötőre szóló út­levelet állitanak-e ki a kivándorolni szándékozóknak amelyet ők maguk óhajtanak. A kivándorlási tör­vény ugyan is előírja, hogy az útlevelek díjtalanul állitandók ki és csak a kivándorlási alap javára fizetendő 1 korona, az útlevél — törvény (1903: 24. §J pedig világosan megállapítja, hogy mindenkinek jogában áll azon kikötőn át kivándorolni, melyet ő maga választ. Erre vonatkozólag azonban számos panasz érkezett a minisztériumba és épp ezért kapta a fiumei rendőrség az említett utasítást. Azoktól, kik a julius 30-án Fiúméból elinduló „Carpatia“ nevű Kunard-gőzössel kivándorolnak s e célból két hétig kénytelenek Fiúméban várni, a rendőrség most a következő érdekes felvilágo­sításokat nyerte. A legkevesebben akartak Fiúmén át utazni, de kényszeritették őket erre az útirányra azzal a fenyegetéssel, hogy máskülönben becsukják őket. Ám nemcsak ebben a tekintetben gyakoroltak reájuk törvényellenes nyomást, hanem több helyütt az útlevelek kiállításáért még bizonyos összegeket is zsaroltak tőlük a hivatalos közegek. A fiumei rendőrség által felvett jegyzőkönyvek szerint. Radon Péter (48 éves, győrmegyei) földmives kénytelen volt a jegyzőnek 10 koronát fizetni, Kreminas Lázár (34, éves, szolnokdobokamegyeO napszámos Kovács Jenő nagy iklódi jegyzőnek hat koronát, Kurduka László (35 éves) ngyanama jegyzőnek szinte hat koronát kellett adnia, Hodokuc Mária (18 éves, zemplénmegyei) napszámosnő az erdős- falvi jegyzőnek hat koronát volt kénytelen letenni, Kiskanyin Zsuzsa (17 éves, zemplénmegyei) haja­don szintén csak hat korona lefizetése ellen kap­hatott a gödrösi jegyzőtől útlevelet, Omiper Anna (20 éves, Zemplénmegye) ugyancsak a gödrösi jegyzőnek fizetett hat koronát, Popovics János (42 éves, máramarosmegyei) földmives Kis András viski jegyzőnek nyolc koronát adott, Csicsmar György íöldmivestől Slavicsek betleni (Rimaszom­bat melletti) jegyző tizennyolc korona és 20 fillért szedett útlevél Kiállításáért stb. E zsarolások jegyző­könyvei, valamint amaszámosjegyzőkönyv melyeket arról vett föl a fiumei rendőrség, hogy a hatósági közegek nem ama kikötő felé állították ki az út­leveleket, melyeket a kivándorlók kívántak, hanem önkényüleg a nekik tetsző kikötő választást erő­szakolták a kivándorlókra, most haladéktalanul a belügyminisztériumhoz terjesztetnek fel s kétség­telen, hogy a minisztérium rövid idő alatt szigo­rúan meg fogja torolni ezeket a botrányos vissza­éléseket, — Református templom szentelés. Ungtibán egy szépen kiképezett református temp­lomot építettek, főkép Báji Patay Gyuláné szül. Szathmári Király Anna úrnő anyagi hozzájárulásá­val. A csinos templom felszentelése holnap Vasár­nap lesz nagy ünnepségek között. A szentelés alkalmából Patay Gyuláné délután 2 órakor a szobránci fürdőben ebédet ad, melyre sokan kaptak meghivót. — Az érzékeny urak ellen. A vidéki Hirlapirók Országos Szövetségének igazgatósága szóvátette a vidéki városokban elharapódzott azt a felfogást, hogy a vidéki újságoknak a vi­déki városok egyes vezérembereit érintő közér­dekű cselekményeinek elfogulatlan bírálatával szemben bojkott mozgalmakat indítanak csak azért, hogy az újságokat — a vidéki viszonyokat jellemző érzékenység és hatalmaskodás folytán — igazságos és közérdekű működésűkben terrorizál­ják. Az igazgatóság a bejelentett esetek ismerte­tése után hangsúlyozni kívánja, hogy amily mér­tékben nem vállal közösséget a magánbecsületet alaptalanul és szándékosan támadó újságírókkal szemben, épp annyira szolidárisnak érzi m gát minden vidéki újságíróval és ujságvállalattal, akit közérdekű valamilyen hirlapirói tevékenységéért ér támadás vagy bántalom bárki részéről is. Ezek mellett végsőkig kitart és egész erejével erkölcsi támogatásban részesíti. —• Ünnepek hete. A ránk következő aug. 14—21-ig terjedő hét valósággal az ünnepek hete lesz. Augusztus 14-én vaasárnap, 15 én Nagy­boldogasszony ünnepe. 18-án a király 80-ik szü­letés napja. Este kivilágítás és az ezred zenéjének felvonulása, reggel zenés ébresztő. A helyőrség reggel a laktanya udvarán tábori misét hallgat; d. e. 9 órakor a templomokban istentisztelet a hatóságok részvételével. 20-án szent István ün­nepe, nemzeti ünnep, 21-én vnsárnap. Van tehát idő a mulatozásra, főkép, ha szép kellemes napok lesznek. — Harcászati céllövészet Tibán. A 66. gyalogezred aug. 5-én Tiba község határában harcászati céllövészetet tartott. Az érdekes katonai műveletet Ziegler hadtestparancsnok Feichter had­osztályparancsnok, Brozsek dandárparancsnok meg­tekintették. A lövészet után a legénység ebédjét fogyasztotta el. A tiszti kar a szobránci fürdőben ebédelt és vacsoráit. A felszolgálás körül Füredi Manó vendéglős különösen kitüntette magát; a fel­szolgált jóizü ebéd és vacsoráért a hadtestparancs­nok Füredi fürdővendéglősnek elismerését fejezte ki. Az ezred zenekara délután hangversenyt ren­dezett. Az ezred Ungvárra másnap reggel 6 óra­kor vonult be. — Csillaghullás. Augusztus nyolcadika s tizenötödike között a természetnek egy gyönyörű tűzijátékában gyönyörködhetünk. Földünk akkor a kisebb-nagyobb fényben ragyogó, néhány pilla­natig világitó, majd hirtelen kialvó, úgyszólván nyom nélkül eltűnő hullócsillagok megszámlálha­tatlan sokaságából álló két nevezetes raján fog keresztül haladni és pedig a Porseidák csoportján keresztül. Holdunk a rajt átvonulása alkalmával a kora esti órákban tér nyugovóra s igy zavartalanul élvezhettük a gyönyörű tűzijátékot, bámulhattuk a hullok fénypompáját, a mint keresztül-kasul lát­szólag minden rend nélkül világítják meg a csil­lagos eget. A valódi csillaghullás ideje is bekövet­kezik, augusztus második és szeptember első felében ez is gyönyörű látványt fog szolgáltatni. — Scharlach. A Scharlach (vörheny) Ung- várt számos megbetegedéssel és több halálesettel, most már járványszerüleg lépett föl. — A mikor nem kell bélyeg. Köztudo­mású, hogy a községi (bagatell) bíróságnál folyó ügyek — nagyobbrészt — a legszegényebb em­berek ellen indíttatnak és ezekkel a szegény em­berekkel, ha ügyük felebbezés folytán a járásbíró­ság elé kerül, a bélyeg és ill. szabályok erre vonatkozó szakaszainak, az illetékes bírósági közegek által való félremagyarázása folytán olyan bélyegilletéket rovatnak ki, amely illeték egyáltalán nem jár. Legutóbb is egy cég, amely a községi bíróságtól felebbezés folytán a járásbíróság elé került, ahol újabb ítélet hozatott és a cég újabb ítéleti illetéket nem rótt le, megbirságoltatott. Ezt a bírságolást a közigazgatási bírósághoz meg- felebbezték és a közigazgatási bíróság 120111909. sz. a. a következő nagyfontosságu indokolással a bíróság, illetőleg az illeték megtérítése alól a céget felmentette. Az ítélet után kiszabott ill. alól panaszost fel kellett menteni mert az 1893. XVIII. t.-c. 225. §-a illetve az 1877. évi XXII. t.-c. 25. §-ának rendelkezéseiből uyilvánvaló, hogy a járásr bíróság a községi bíróságtól elébe vitt perben, mint felebbviteli bíróság jár el, ily minőségben hozott Ítélete után pedig újra állandó illetéket követelni nem lehet, annál kevésbbé, mert 1894. évi XXVI. t.-c. 29. §-a a községi bíráskodás alá tartozó peres ügyekben Ítéleti illeték fejében 40 fillért szab meg, oly törvényes rendelkezés pedig, melynek alapján ily ügyekben a járásbíróság ré­széről hozott ítélet után újabb illeték követelhető lenne, nincs. E nagyfontosságu törvénymagyará­zatról mondható, hogy Magyarországnak ugyan kevés jogásza tud. Ennek következtében horribilis összegre emelkedik azoknak a bélyegeknek az ára, amelyet a jogkereső közönséggel a bíróságok a fenti ügyben hozott Ítélet után jogtalanul le- rovatnak. — Értesítő. Megjelent a "Siketnémák Ung­vári Intézetének 1909—1910 évről szóló Értesítője. Közli Scholiz Lajos igazgató. Az intézetet a tan­erők és taneszközökre fordított kiadások leszámí­tásával, a társadalom tartja fen. f»Hogy az intézet javára mit tett és mit adott ez évben is a társa­dalom, arról ad az Értesítő közléseket apró rész­letekre fogva. Az intézetet Sztáray gróf főispán elnöklete alatt álló igazgató tanács vezeti. Tanitott 10 tanerő, volt 63 növendéke : Beteg, Máramaros, Szatmár, Ugocsa, Ung, Zemplén, Szabolcs, Pest és Abauj megyékből valók. Az intézet vezetése kiváló, ezért a közönség nemcsak áldoz az intézetre, hanem működését rokonszenvvel is kiséri. — Idyll Hársfalván. A „Beregszász“ tudósítója a következő pletykába keveri Hársfalván fürdőzöket: Két hete, hogy ott van a szép asszony de legalább negyvenen bomolnak utána. Öt meg hódítani azonban — egyelőre — csak egynek, egy odavaló és fürdőben nélkülözhetetlen egyén­nek sikerült. Állandóan együtt voltak ha jött a nappal, vagy jött az este. Egyszer aztán lön este, aztán lön nappal és a többi hóditó már nem bírta tovább a titkolt szerelmet és megírtak mindent a férj uramnak. És jött a férj és ment az asszony és most nincs ott már szép asszony, de van egy igen érdekes pletyka és egy irigyelt patikus. — Sertésvész. A város területén 2 udvar­ban állapíttatván meg a sertésvész, a sertés heti vásárokat az 1898. évi 9300. számú m. kir. föld­út ivelésügyi miniszteri rendelet alapján betiltottam. Az idegen községekből származó sertések áthaj­tása a város területén tilos. A város területére behajtott sertések csak hatósági engedély mellett hajthatók ismét vissza a származási községbe. Az engedély elnyerése körülményes és költségekkel egybekötött, ezért figyelmeztetem a vármegye közönségét, hogy ily törvénybe ütköző cselekede­tektől tartózkodjék. Ungvárt, 1910. augusztus hó 10-én. Berzeviczy, rendőrkapitány. — A vitás imaszék. A királyi ítélőtábla konkrét esetből kifolyólag kimondotta, hogy vala­mely templomi imaszéknek megszerzése a vevőt csupán arra jogosítja föl hogy a templomban az istentisztelet alatt ülhet. A vevőnek csak magára a megszerzett helyre van használati joga, amely nem tekinthető olyannak, hogy magát a hitközséget az összes hívők egyetemét, a templom fölötti jo­gában jrorlátozhatná. A hitközségnek Ijoga van, hogy a tulajdanát képező templomban a felmerülő szükséghez képest uj imaszéksorokat emelhessen még a megvásárolt székek előtt is, föltéve ha ezek a változtatások az egyesek használatára átengedett imaszékek állagát nem sértik. —- Drágul a posta. \ m. kir. táviró és posta főigazgatóság hir szerint elhatározta, hogy a helyi levelek portóját 6 fillérről 10 fillérre emeli fel, a nyomtatványoknál pedig a 2 fillérres szállítási dijat az eddigi 20 gramm súly helyett csak 15 grammig engedélyezi. Az igy befolyó jövedelmi többlet a postai alkalmazottak fizetésé­nek javítására van számva. Szép, tehát másként kellett volna ezt a nagy kérdést megoldani. — Lesz törvényszék. Már tudniillik Jász­berényben. Mint a „Jász Újság“ hiteles forrásból nyert értesülés alapján közli, jásztörvényszék lé­tesítésének ügye, — amelyre a kétkedők már minden reményt veszve láttak — a jelenbeni igazságügyi kormánynál is teljesen jó mederben van s a hír­adás szerint az igazságügy miniszter az erre vonat­kozó törvényjavaslatot a volt kormány tervezete alapján a Ház elé fogja terjeszteni. — Halálos baleset. A Sóház-utcában Halberman Sámuel galíciai rabbi tiszteletére Lip- schütz rokonánál e célra épült sátorban lakoma volt. Másnap a sátor bontása közben ott tartóz­kodott Schwartz Eszter nevű 9 éves leány, akinek egy rúd esett a fejére. A rudban szeg volt, amely oly mélyen hatolt a gyermek koponyájába, hogy az agyat megsértette. A leány másnap nagy kínok között a kórházban meghalt. A valódi I iljnm ornlfonnrc csakis Mittelman Jenő „Arany Oroszlán“ pgyszer- ~ LIIIÜIH dl lilxCIIUüo tárában kapható Ungvárt. — Egy tégely 1 korona és 1.20,

Next

/
Thumbnails
Contents