Ungvári Közlöny, 1910. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1910-08-13 / 33. szám
1910. 33. XT n § v a r i ZEH ö z 1 ö n y 3. oldal. tás lesz. A felvett lakbértöbblet visszatérítésére van kötelezve. A város, mint a jó boltos, mindent megvesz, tehát megveszi 200 koronáért a hid mellett fekvő vámházat is. A jövő három éven át a pénzügyi hatóság bor-, húsfogyasztás megváltásáért évi 55 ezer koronát kíván, a számvevő 52-öt igér. A miniszter fog határozni. y Szabadságra vonulnak: Rácz József mérnök 4 hétre, Mérő Béla dijnok 2 hétre, Leudár János becsüs 2 hétre, Székovszky Mihályné 2 hétre. (Előleget kért az üdüléshez, a képviselet megtagad ta.J Szieber György irodavezető 4 heti gyakorlatra vonul. A számvevőszék lemondott mert a pótadók behajtását nem találta rendben, sok a hátralék. Az aszfaltjárda téritményt se fizetik. A nyomtatványok sokba kerülnek. Az ingó vagyon leltározva nincs. Az évenkint végrehajtott csatornázásról, kövezésről nincs munkaprogram. A polgármester igazoló jelentésében a nehézményeket tisztázta, ami l tudomásul vétetett. Felszólaltak Dr. Sebő, Gaar, Hámos Aladár, Rácz, Mérő, Reiszman Bertalan. Utóbbi a főjegyzőt vette elő, felhívta, a város ügyeit a szivén jobban viselje. A főjegyző 14 évi várakozás után kénytelen volt szíizbeszédet mondani s igazolta magát. Szaptember 9-re közgyűlés lett kitűzve. Ackersman Adolfra elfoglalt területért 360 K lett megállapítva. Ennek elengedését kérte, amit a közgyűlés nem teljesített. Az utcai szemét kihordásával Matyasovszky János lett megbízva évi 7500 koronáért. A többi szállítás később lesz kiadva. A helypénz bérbeadására 3-ik árverés lesz tartva. Ez idén az utcák rendezésére 600 köbm. tört kavics, 205 km. folyamkavics lesz kihordva ^ és eltakarva. Az utcai jelzőtáblák szállítására árlejtés lesz. Lipták József tiltakozik, hogy a még használható házszámtáblákat is újakkal fölcseréljék. Lusztig Ignác honosított állampolgár, Ungvár kötelékébe felvétetett. A dij 100 kor. A városi színház javítási költségei utalványozva lettek. Révész és társai az Uránia bérletéből kibocsáttattak s a félévi bérhátralék elengedve lett. Sternberg Mór ellen a városi jég felhasználásáért fenyitő feljelentést indítványoz a tanács. Előbb a tisztiügyész véleményt fog adni. Bábaoklevelek kihirdettettek: Dvorszki Jánosné, Oserokai Györgyné, Zsíró Erzsébet. Jacik Gyula fesztőművész műtermet kiván építtetni. A város előbb tudakozódni fog, a vár- A megye és a kormány hozzájárulásának aránya felől. Mittelmann Jenő gyógyszerész utcai ivlámpát állított föl. Ezt a város most tőle átveszi. Plenczer Lajosnak megengedve lett, hogy a vásártéren lacikonyha céljára bódét felállítson. A tanács a Kossuth-téri piacot a füzesbe tette át. Ez ellen a háztulajdonosok, kereskedők 160-an tiltakozó beadványt adtak be. Foganatja lett, mivel a közgyűlés a piacot régi helyére visz- szarendelte. Kofák és cselédek. (II. közlemény.) A mindennapi élet mindenórás szomoritói, keseritői nem a már letisztelt kofák, hanem a cselédek. Ez is egy specialis faj, amely ellen nem lehet védekeznie kellőleg. Ezek a szükséges rosszak, amelyekkel rossz, nélkülük meg még rosszabb. Ez jellemzi a helyzetet s ez teszi a cselédek állapotát különlegessé. Ha két asszony összejön, a beszéd tárgya hamarosan a cselédmizériákra kerül. Ez pedig kifogyhatatlan théma. Az ilyen beszélgetéseknek refrénje mindig csak az, hogy manapság nincsenek jó cselédek. All is ez, de csak általánosságban. Annyiban áll, hogy ritka a jó cseléd. , Pedig a cseléd a gazdájától nem csak élelmet kap, hanem fizetést is. A gazda befogadja családja körébe s a hogyan a lakáshoz tartozik a konyha és kamra, éppen olyan módon hozzátartozik a családhoz a cseléd. De mig a konyhát és kamrát a gazda vagy helyesebben mondva a gazdasszony irányítja, addig a cselédet különös szempontok vezetik. Általánosságban ellenséget lát kenyéradó gazdájában, akit csalni, lopni, minden módon károsítani igyekszik. Bizonyos kedvteléssel emeli el a nagysága legkedvesebb dolgait s nem riad vissza még az ékszerektől sem. A lopás valóságos cselédvirtussá fejlődött. Az engedetlenség, feleselgetést és következetes lomhaság jellemző sajáiságok. Azt hinné az ember, hogy itt valami osztályjellemről lehet beszélni. Korántsem — noha az osztály jelleg tényleg megvan. Ezt azonban nem az az osztály szülte, amelynek jellemző sajátságai az említett erkölcsi fogyatkozások, hanem az fennálló tételes törvényben leli magyarázatát. Hazánkban tucatszámra van jószándéku törvény, amely kitűzött célját nemcsak el nem éri, hanem éppen az ellenkező irányban rombol. Ilyen a cselédtörvény is. A cselédtörvény valósággal intézménnyé tette a rossz cselédi mivoltot. Ha a cseléd lop, ha a cseléd durva, iszákos, vérfertőzött, engedetlen, lusta, dologképtelen, hülye, csavargó természetű, rosszhajlamu, kimaradós, csaló, — az mindegy, nem szabad a cselédkönyvbe ilyen vonatkozású megjegyzést tenni! Mit jelent ez ? Azt jelenti, hogy az a cseléd, aki engem százakig meglopott, aki különféle módon százakig megkárositott, aki gyermekem karját, lábát eltörte, fejét beverte, fülét letépte, suhanc fiamat megfertőzte, a törvéry szerint kiállított s kiállítani kötelezett cselédkönyvével vígan megy tovább, hogy legközelebbi felebarátommal ugyanezt mivelje s ha szolgálatközben gyilkossá lesz is, cselédkönyvében annak nyoma nem lehet és ha az újságok közük is, hogy Fehér Marcsa kitekerte a gondjaira bízott csecsemő nyakát, ugyan honnét tudom én meg, hogy nálam pár év múlva szolgálatra jelentkező Fehér Mária azonos azzal a bestiával? Ezen segíteni kell. És ha már tiltja a törvény, hogy a cseléd- könyveben bélyegezzék meg az arra rászolgáló- kat, meg kell találnunk a védekezés módját és eszközét a törvény megsértése nélkül is. Ez pedig úgy volna kivihető, hogy az elöljáróságnál minden cselédtartó gazda jogosítva lenne cselédjére vonatkozólag a hatóság előtti rágalmazás vétségének kizárásával minden tekintetben nyilatkozni, azt ott jegyzékbe vennék, betűrendbe szednék s az apró megjegyzésekből az óvatos cselédfogadó gazdák előnyösen okulhatnának — és 10 év múlva nem akadna hely sok drága cseléd számára. Ez az igazság 1 Viszont azonban tapasztalati tényetten alapszik az az igazság is, hogy sok helyen a cseléd állati számba megy. Rossz bánásmód, ütlegelés, embertelen kezelés, éheztetés, ok nélküli piszkálás a részük a (sokszor letagadott) fizetésen felül. Kutyával helyezik egysorba s úgy bánnak velük, mintha nem emberek, nem is gépek, hanem bűnök bűnei lennének, s megtörténik, hogy a jónak indult cseléd gazdájának ellensége lesz. Ez ellen is védekezni kell s a cselédbörzén jobban tudják a cselédek, hogy hol van „rossz hely“, de a jó helyek nem tudják, hogy melyik a rossz cseléd. Azután bevett, de a cselédtörvény által nem fedett szabályellenes gyakorlat, hogy bár a cselédnek a felmondási ideje lejárt s helyéről jogosan eltávozni kiván, az asszonya a következő szavakkal tartja vissza : „addig einem mégy, amig más cselédet nem kapok.“ Ez pedig nem járja. A cselédrendtartást vezető rendőrség feladata itt rendet csinálni. Vagy nem lehet?? —o— ÚJDONSÁGOK. — Személyi hírek. Andorko Tamás kassai pénzügyigazgató f. hó 10-én gróf Sztáray főispán látogatása végett Ungvárt időzött. — Dr. Oszwald Károly, Bártfáról Ungvárra áthelyezett aljárásbiró, bírói működését megkezdette. — Mihalik József, a múzeumok és könyvtárak orsz. felügyelője, pár nap óta Jäger Bertalan rokonának látogatása végett Ungvárt időzik. — Csernek Antal, lapunk munkatársa, képkiálütása ügyében Nyíregyházra utazott. — TJj p. ü. igazgató helyettes. A pénzügyminiszter a beregszászi p. ü. igazgatóságnál engedélyezett uj p. ü. igazgató helyettesi állásra Aczél Ferenc p. ü. tanácsost léptette elő. — Zászlóavatási ünnepély. Nagy számú közönség részvételével folyt le f. hó 7-én a Szé- chenyi-kertben a református ifjúsági egyesület zászlóavatási ünnepélye. A zászlót Komjáthy Gábor református lelkész avatta föl szép alkalmi beszéd kíséretében. Ezután a zászlószegeket verték be nagyon sok érdekelt. Az ünnepélyes aktus után vidám hangulattal mulattak a szinielőadásig. Színre került „Tündérlak Magyarhonban11 cimü népies vígjáték. A szereplők egyöntetű és kedves játéka sikerültté tették az előadást. A nagy közönség derült, fesztelen hangulatban a reggeli órákig maradt együtt, a fiatalság pedig táncolt. Az anyagi eredmény is fényes volt, mennyiben a belépő dijakból és a zászlószegek megváltásából körülbelül 2000 kor. volt a bevétel. — A városi tisztiorvos. Dr. Ország Jakab városi tiszti főorvos befejezte 'szabadságát s külföldi utjából visszatérve hivatalát átvette. — Orsz, föladó bizottság. A kataszteri munkálatok felülvizsgálására hivatott orsz. bizottság tagjai, Ungvárt f. hó 8 és 9 én foglalkoztak s innen Beregmegyébe utaztak. — ügyvédjelöltek mozgalma. A beregszászi törvényszék területén működő ügyvédjelöltek e hó 6-án megtartott népies értekezletükön, melyen a beregszásziak majdnem teljes számban a vidékiek pedig kiküldöttek által jelentek meg, határozatilag kimondották, hogy csatlakoznak a Székely igazságügyminiszter törvénytervzetének séAlap. év 1812. Bradóvka Gyula Kassa Fióküzlet Unpvár, színházépület. Nyári női= és frfiruhák, csipkefüggönyök stb. kiváló szépen és gyorsan vegyileg tisztittatnak és festetnek. Q-allér, kézelő és fe3n.érrLe2^"ÜL-r2n.osds.
