Ungvári Közlöny, 1910. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)

1910-08-06 / 32. szám

1910. 32.

TJ~ n g v a r i IKI ö z 1 ö n y

3. oldal.

tiltva volt, minthogy igy határozott a közigazgatási bizottság. Szóval a félévi bér elenyedése ismét napirendre kerül.

Ungvárt a bortermelők tekintélyes meny- nyiségü hordót használnak föl. Mivel azonban a hordójelzői hivatal Munkácson van, s Ungvárra csak időközönkint száll ki a hitelesítő, ami kényelmetlen, mivel véletlenül épp a kiszállás idejére a hordókat hitelesítés végett beszerezni nem lehet, a város kérelmezte hogy Ungvárt hordó- ' r hitelesítő állandó kirendeltség működjék. A bel ügyminiszter a kérelem teljesítését kilátásba helyezi, ha a város pénzbeli hozzájárulásra hajlandó. E felett a közgyűlés fog határozni.

A jégszállitásból és a hushütő kamara berendezéséből a város és Stemberger Mór vállalkozó között felmerült vitás ügy ismét a közgyűlés napirendjére kerül. A jéghiány idején a város úgy szerződött Sternbergerrel hogy a város által beszerzett jeget Stemberger elhelyezi a saját jégvermébe s ez a jégén fogja hűtőkamrában a köz- fogyasztásra szükséges husnemüeket conserválni. Stemberger a jégbeszerzésből eredő többletköltség követelést támasztott a város ellen, a képviselő- testület azonban ezt a követelést nem fogadta el. > Sőt az is történt, hogy Sternberger bejelentette, miként a város által beszerzett jégkészlet már elfogyott s igy a hús megóvására jégkészlet rendelkezésre nem áll. A város közege ellenben azt jelenti, hogy Stemberger a jeget más célokra használta föl. Miután kánikulai hőség van s a husnemüek eltartásáról s a romlástól megvédéséről gondoskodni kell, az ügyben a képviselőtestületnek kellesz határozni.

A kincstár és a város között 1867. évben kötött úrbéri egyesség az Ungfolyó medrét közösnek állapította meg. Azóta a főerdőhivatal engedélye tolytán a vasutak részére évente nagymennyiségű kavicsot termeltek, a nélkül hogy a kincstár a várost ezért a legcsekélyebb összegben részeltette volna. Végre a város a főerdőhivatal- lal olyan megállapodást létesített, hogy a vasúti hidat határvonalnak veszik s ettől felfelé a kavicstermelés a kincstáré, ezen alul a város felé a ga- lagói földekig ellenben a városé legyen. A föld- mivelésügyi miniszter ellenben ettől a megállapodástól s jóváhagyást megtagadta. Most már perre lehet kilátás.

Az augusztus hó 10-én délután 3 órakor tartandó közgyűlés tárgysorozata a következő :

A helypénzszedési jog bérletére tegnap volt a második árverés, de most se jelentkezett ajánlattevő, aki a 29700 kor. eddigi évi bért megadná. A reflektánsok ott settenkedtek a Vámháza folyosóján, várva a 3-ik árverést, amiből semmi sem lesz, mivel a képviselet már elhatározta, hogy a helypénz jövedelmet házilag fogja kezeltetni.

Á 1. Elnöki előterjesztések.

2. Polgármesteri jelentés a város háztartására vonatkozó ügyekben és a városi adóhivatal jelentése a pótadók behajtása tárgyában.

gyünk fel magunkkal egy pincetokban bort és savanyuvizet, s fent a regényes falak és terebélyes fák árnyában a kitűnő levegő szívása mellett poharazgassunk, mig az ebéd ideje elkövetkezik.

Ezt az indítványt barátommal együtt nagyon életrevalónak találtuk és tétovázás nélkül elfogadtuk.

Feljutva a várba, egyik asztalnál letelepedtünk és hozzáfogtunk a poharazáshoz.

Másik két társam állhatatosan oly tárgyakéi ról beszélgetett, melyek engem legkevésbbé sem érdekeltek.

Unatkoztam.

Hogy elűzzem unalmamat, felálltam és otthagytam őket

És itt kezdődik életemnek egy oly részlete, a séta a vár körül, mely rám nézve, de bárkire nézve is a legborzasztóbb szerencsétlenséggel végződhetett volna.

3. A vármegye törvényhatósági-bizottságának „A katonai előfogatok előállításáról“ alkotott városi szabályrendelet tárgyában hozott határozata.

4. A m. kir. belügyminiszter leírta Ungvár- megye vásárrendtartási szabályrendelete tárgyában.

5. A vármegye törvényhatósági-bizottságának a városi közkórház újjáépítési költségeire pótlólag szükségesnek kimondott 100.000 korona kölcsön megszavazása iránt hozott kédviseleti határozatot megváltoztató határozata alapján a községi törvény 110. §-a értelmében való letárgyalás elrendelésének kimondása.

6. Schvarz Ábrahám szobránci-utcai háztulajdonos építkezési ügyében a köztérből építkezéshez átengedett közterületnek átengedése iránt a községi törvény 110. §-a értelmében 1610. junius hó 22-én 176/1910. sz. határozattal 30 nap közbevetése mellett elrendelt első tárgyalás.

7. A városi szegényház létesítéséhez szükséges belsőség megvételének vételára iránt az 1910. junius 22-én 170/1910. sz. alatt hozott képviseleti határozat értelmében tett polgármesteri előterjesztés tárgyalása.

8. A város 1910. évi költségvetése tárgyában hozott törvényhatósági határozat kihirdetése.

9. Ackerszman Adolf háztulajdonos felebbe- zésére hozott alispáni határozat tárgyalása.

10. A vármegye alispánjának átirata a pöce- gödrök tartalmának lerakására szükséges helyiség kijelölése tárgyában.

11. A Kossuth-téri óvodai épületben levő boltra megtartott harmadik árverés jegyzőkönyvének elintézése.

12. A Széchenyi-téri árucsarnok pékbódéira megtartott harmadik árverés jegyzőkönyvének elintézése.

13. Az utcai szemét s mindennemű szállítás és fuvarozási vállalat bérbeadásáról felvett árlejtési jegyzőkönyv elintézése.

14. Ä helypénzszedési jog bérbeadás a iránt megtartott második árverésről felvett jegyzőkönyv elintézése.

15. A községi közmunka tanács jelentése a folyó évi utcai törtkavics szállításáról szerkesztett mérnöki előterjesztés tárgyában.

16. Az utcai jelzőtáblák beszerzése iránt polgármesteri jelentés tárgyalása.

17. Lusztig Ignác honosított magyar állampolgár ungvári lakosnak a város kötelékébe való felvétel iránti előterjesztés tárgyalása.

18. Schönberg Vilmos, kk. Schelling Margit, Deutsch Ignác. kk. Csavarka Mihály, kk. Tamás János, Hasák Veronika, Juhász Milán, kk. Zeisler Borbála és Erzsébet, Hausovec Mária, kk. Balázs Ida, kk. Felkovics Irma, kk. Friedman Henrik és Sámuel, Riesenberg Chaim, kki Rabatin Anna és János, Tirkánics Mária, kk. Holinka Margit, kk. Hornyák József kk. Fecsik János, Fulajtár Józsefné illetőségeinek tárgyalása.

19. A városi színházban teljesített átalakítási munkálatok átvételéről szóló jegyzőkönyvben fogAlig haladtam egy keveset, utam oly keskeny lett, hogy rendesen lépegetve nem haladhattam rajta a sáncbaesés veszélye nélkül.

Jól szemügyre vettem a sáncot és azt elég mélynek találtam arra, hogy ne kívánkozzam beleesni ; de látva, hogy annak ürege eléggé be van nőve nagy bokrokkal és fiatal fákkal, melyek lezuhanásom erejét tetemesen mérsékelnék, a, tapasztalt nehézség nem volt elég ahhoz, hogy föltett szándékomtól visszariasszon.

Néhány lépéssel tovább a sánc, helyesebben mondva az a mélység, m.ely a sáncnak e helyütt folytatását képezte, annyira közeledett a falhoz, hogy utam éppen csak egy tenyérnyire szűkült s már egyik talpam alig fért el rajta. Rendes lépésekkel már többé nem haladhattam tovább, hanem egészen a falhoz kellett lapulnom s az annak kövei között a vakolat lehullása folytán támadt hézagokba kellett kapaszkodnom.

Ezt abban a reményben tettem, hogy az ut kevéssel tovább ismét szélesebb lesz.

Azt megállapíthattam, hogy az egész ut nemsokára véget ér, mert az a fal, melynek hézagaiba kapaszkodom, a kerek bástyának a fala, mqly közvetlenül hegyhez támaszkodik, tehát azt megkerülve, utam azonnal kiszélesedik.

Észrevettem azt is, hogy már nem fü az, melylyel szűk utam be van nőve, hanem vastag moh.

Nyugodtan és bizalommal folytattam tehát utamat, de a legnagyobb óvatossággal, ballábamat

Kimentem a várból és a kapun kiérve, a vár fal mellett jobbra fordultam. A falat a vele majdnem párhuzamos irányban haladó vársánctól keskeny, gyepes térség választotta el. E térségen e fal mentén elindultam azzal az elhatározással, hogy a várat megkerülöm.

Nem tudtam, hogy az a keskeny térség, melyen haladok, nem övezi a várat, hanem kevéssel arrább véget ér és azután csak a madarak számára, a levegőben folytatódik az ut.

Iáit javaslat és Révész Árpád s társai Uránia bérlők kérvényének tárgyalása.

20. Ä Cigánytelep rendezése iránt érkezett m. kir. földmivelésügyi miniszteri rendelet hirdetése és ez ügyben tett polgármesteri előterjesztés újabb tárgyalása.

21. A városi számvevő jelentése az adószaporodás és apadások után kiszámított pótadószaporodás és apadásra vonatkozólag.

22. A Stemberger Mórtól átvett jéghütő pince szerződéses viszony ellen felmerült önkényes intézkedés megtorlása iránt tanácsi előterjesztés tárgyalása.

23. A m. kir. belügyminiszter leirata a vármegyei hordójelzői hivatal felállítása tárgyában.

24. Dvorszky Jánosné okleveles bába oklevelének kihirdetése.

25. Jacik Gyula festőművész kérvénye festészeti műterem felépítésének engedélyezése és segélyezése iránt.

26. Moskovics Dávid községi pótadó leírás iránti kérvények elintézése.

27. Az Ung folyó medrében gyakorolható homok, kavics és burkolókő szedési jog rendesése tárgyában hozott képviselőtestületi határozatra a m. kir. földmivelésügyi miniszter leiratának tárgyalása.

29. A városi közkórházi 1909. évi zárószámadásainak felülvizsgálatáról beadott számvevő- széki jelentés tárgyalása.

29. Netán beadandó kérvények, indítványok és javaslatok tárgyalása.

A búza ára.

A magyar gazdának, de még talán a nem magyarnak is, mostanában érdekesebb olvasmányt a tőzsde árfolyamánál nem nyújthatunk. Azt böngészi most már mindegyik, aki gabonáját behordta s igy már minden természeti csapás alól mentesítve van. Mert bizony nagyon érdekes olvasmányt nyújt ez a rovat ilyenkor, mikor az ingadozó árak szerint szabódik meg, hogy tulajdonképen mennyit is jö- delmezett a föld s minő mértékben fizeti vissza a beléölt fáradtságot és költséget. Ha a jó terméshez jó búzaár is csatlakozik, csakis akkor jutalmazta érdem szerint a természet a gazdaember verejtékes füradozását. Csakis akkor érik meg igazán gyümölcscsé az a sok gondterhes nap, óra, perc, mit azalatt a hosszú idő alatt, amely a vetéstől az aratásig eltelik, melyet az aggódó vára - kozásban eltöhöttünk.

Ahhoz azonban igen sok körülmény fűződik, hogy a búza ára miképen alakul. Nemcsak a belföldi, de a külföldi, kiváltképen az amerikai termés az, mely mérvadó szerepet játszik a magyar búza árfolyamának alakulására. Ha ezeken a piacokon kevés a hozam, vagyis kevés következtében kisebb mennyiségű gabona kerül a piacra, akkor a búza magasabb árakon kell el s természetesen a többi

kissé előbbre téve, jobblábamat pedig utána huzva, és kezem ujjait újabb hézagokba dugdosva, miközben szememet, felváltva majd lábom elé, majd pedig, a hézagokat vizsgálva a falra szegeztem.

Eddig még mindig árnyékban haladtam, azon fák árnyékában, melyek a várfalmenti mélyedés túlsó partján emelkedve, utamat kisérték.

Egyszerre azonban árnyas kísérőim elmaradtak.

Kíváncsian kacsintottam, amennyire helyzetem engedte, a hátam mögé, a mely irányban a várhegyet boritó erdő fáit lenni gondoltam, de tekintetetem csak abba a nagy űrbe veszett, mely az Ung ez oldalán levő hegyláncot a túlsó oldalon távolabb kékelő hegyláncztól elválasztja. Nem kellemesen hatott rám az, hogy magamat ily nehéz helyzetben az Ung völgye fölött több száz- lábnyi magasságban láttam.

Úgy tűnt fel előttem, mintha a biztos talaj fölött ebben a szédületes magasságban lebegtem volna.... . .

A szokott módon tovább igyekezve, egyszer csak azt vettem észre, hogy ballábamat a szokottnál jóval előbbre kell helyeznem, mert utam- nak egy jóarasznyi folytonossághiánya van.

De egyebet is vettem észre.

Azon a folytonosság hiányon magam alatt keresztülpillantva láttam, hogy alattam vagyis azon valami alatt, melyen haladok a bástyának lefelé még messzire folytatása van, tehát hogy az én utam nem biztos talajon, nem a bástya tövében