Ungvári Közlöny, 1910. július-december (32. évfolyam, 27-53. szám)
1910-07-09 / 28. szám
1910. 28. TT n g v á r i ZECZ ö z 1 Ö n y 3. oldal. pontjából — tekintettel az évek során át szerzett azon tapasztalatokra, hogy a rosszul szerkesztett szerződések és hibás beadványok folytán a perek sokasága zudul a közönségre s a felületes és felelőség nélküli eljárás a feleknek töméntelen károkat okoz — kimondandó lenne telekkönyvi ügyekben a kötelező ügyvédi képviselet. Úgy a debreceni mint a kassai királyi ítélőtáblák vezetése, valamint ezen bíróságok gyors és alapos munkássága, a kamara jelentése szerint teljes elismerést érdemel s ugyanezt mondhatjuk a királyi táblák mellett működő kir. Főügyészségek s az ezek alárendelt s kamaránk területén működő máramarosszigeti és beregszászi kir. Ügyészségek működéséről is. A máramarosszigeti és beregszászi királyi Törvényszékek működése, azoknak kiváló vezetése mellett a bírói kar szakavatott, gondos ügybuzgó munkássága, az eddig is ezen bíróságok iránt táplált bizalmunkat és elismerésünket a múlt évben is méltán kiérdemelte. Az ügyek állandó szaporulata mellett bírói létszám emelés nélkül megfeszített munkával bár, de elég gyorsan és kellő alapossággal történik az ügyek elintézése. A nők választójoga. Irta : Merczegh Mihály, egyetemi tanár. Hazai alkotmányunkban ezer év óta gyako- roltatik azon jogtétel: favores ampliandi, odiosa restrigenda. A magyar nemzet mindig vallotta és alkalmazta a jogkiterjesztés elvét. A jogokat kiterjeszteni, a korlátokat pedig mindinkább kevesbíteni •— az igazság, méltányosság, haladás és felvilágosodás igényeihez képest. Ezt a jogtételt alkalmazta a magyar törvényhozás a nőkkel szemben az elmúlt időkben is. Sohasem volt szűkkeblű; mindig kiváló és közmondásszerü lovagiassággal viseltetett irántuk. S az európai kultúrával folyton lépést tartva, eddigelé is tiszteletreméltó állást vívott ki részére törvényeiben, melyek az idő, a helyzet és a viszonyok méltányos követelményeihez képest úgy a közjogi, mint a magánjogi téren mindig megadták a nőknek, sőt gyarapították, tetézték is azon jogokat és kedvezményeket, melyek az ő részükre az európai államok által csak újabb időben biztosíttattak. Legyen az ősi példa ezúttal is követésre méltó. Külföldi példát itt ne utánozzunk. Inkább a magunk feje után induljunk. Hazai jogforrásaink alapján dolgozzunk. Az uj intézmények felállításánál ne azt kérdezzék mindig, hogy jónak, célszerűnek tartja-e azokat a külföld; avagy hogy mit szólnak ahhoz az osztrák vagy németországi kodofikátorok. Nem szabad felednünk, hogy épen a közjogi törvényhozás az, ahol ősrégi alkotmányos életünknél fogva egész Európára nézve vezető szerepet gyakorolhatunk. Ahol nem mi, hanem a külföldi tudósok jöhetnének hozzánk tanórákat venni. Ahol elmondhatjuk önérzetesen, minden önhittség nélkül, hogy nem szükséges nekünk minduntalan mintáért a külföldre szorulnunk. Vannak nekünk a múltban intézményeink, melyek a kor követelményéihez hva, teljesen kielégítenek' tféílii'ifiket. -N».., -v így vagyunk a politikai jogők-intézményével is, melyet fokozatosan a nőkre is ki de heg de ki is kell terjeszteni. Az élet nem tűri a hirtelen váío - ugrásokat. A közjogi, a politikai érvényesülés terén meg kell tartani az átmenetet, a fokozatos fejlődés elvét. Ez az, mely az állami életet mig egyfelől minden erőszakos zökkenéstől megmenti, addig másfelől a jogok természetszerű kiterjesztésének útjára tereli azt. A merev konzervativizmusból nem lehet azonnal átcsapni a szélső radikalizmusba. Ez az átmeneti állapot, ez a fokozatos fejlődés már 1848 előtt megkezdődött. Mert a magyar nők már 1848 előtt is bírtak politikai jogokkal. A nő, ha fiusittatott (präfectis), vagy ha mint özvegy a férj halála után ennek jószágában bennmaradt; a jobbágyok fölött Ítélkező uriszéknek elnökévé lett; sőt ezen bíróság tagjait is ő nevezte ki. Követválasztási, tisztujitási joggal birtak. A nemesi fölkelésben (insurrectioj is részt vettek. Az országgyűlésen és a köztörvényhatósági gyűléseken az általuk kirendelt és utasítással ellátott képviselő által ülési és szavazati joggal birtak (1662. 53, 1741. 63. t. c. 7 §.) Azért mondja báró Eötvös József: Történeti múltját illetőleg tény az, hogy a magyar nőnemet a haza dolgai mindig különösebben érdekelték. Miért ? Mert nekik az alkotmány számos férfi jogot adott s ezekhez ugyanoly értékű, kötelességeket is csatolt. Ők némely esetekben a fiák jogaiba léptek, fiági birtokokat örökölhettek; — mint ilyenek a törvényhozásba és honvédelembe is befolyhattak és családfőként dolgaikat érvényesen intézhették. Innen van a magyar nőben az a még ma is észrevehető bizonyos finom árnyalata, zománca a férfias bátorságnak és önálló jellemnek. Innen van az ő kiváló honszeretete, Ez a történeti múlt szolgálhat irányadóul a jövőre nézve a nőknek politikai jogokkal való felruházásánál is. Ha ellenkezőleg cselekednénk a reakció terére lépnénk. Hogy azonban félre ne értessem, mindjárt kijelentem, hogy én a nőket a közel jövőben nem általában akarnám felruházni politikai jogokkal, hanem egyelőre még csak kivételesen. Egyelőre még szavazati jogot csak azoknak a nőknek adnék, kik földbirtokosok, vagy önálló ipar, vagy kereskedelmi üzlettel bírnak, vagy akik valamely hivatali állást töltenek be, tehát akik megfelelő szellemi kvalifikációval bírnak és mint önálló kenyérkeresők, mint a státusba beosztott tisztviselők működnek. Ezeknek jogi állásuk teljesen hasonló az ugyanazon szolgálati ágban alkalmazott férfiakéval. Méltányos és igazságos tehát, hogy ezeknek az állam ép úgy megadja a közjogokat, mint a férfiaknak. Ezeknél fogva én szerintem már most felruhá- zandók lennének választási joggal a tanárnők, tanítónők, óvodások, a posta, távirda és vasúti osztályban alkalmazott nőtisztviselők, gyógyszerésznők, orvosnők, könyvelők, pénztárosok, ámbár magánhivatalokban vagy társulatoknál alkalmaztatnak és általában mindazok, kik bizonyos elméleti szakképességükről írásbeli bizonyítványt tudnak felmutatni. Ezek a nők önállóan keresik meg kenyerüket. Az élet harcait ép úgy megvívják, mint a férfiak. Erkölcsileg is magasabban állanak a férfiaknál. Méltányos tehát, hogy jogaik se legyenek kisebbek a férfiakénál. Avagy hogyan lehet azt összeegyeztetni az igazsággal, hogy az iskola- szolga választó, de az igazgatónő nem az. Ha a nőnek elég esze van ahhoz, hogy a tudományos téren is megszerezze a férfiakéhoz hasonló kvalifikációt, úgy föl kell tenni róla, hogy elég értelemmel és rátermettséggel bir a politikai jogok gyakorlásához is. Fényesen bizonyítja ezt Mária Terézia magyar királyné, Erzsébet angol királyné és Katalin orosz cárné, akik nemcsak, hogy kifogás nélkül teljesítették uralkodói hivatásukat, de sőt ennek sikerei bámulatba is ejtenek bennünket. A történelemből tudjuk, hogy VIII. Károly francia király helyett az anyja, Szent Lajos francia király helyett a nővére uralkodott, V. Károly német esászár pedig hercegnőket nevezett ki Németalföld helytartójának.-sHát a nemzetközi jogban nem olvasunk-e a nőkövetl-kid1, -kik a rájuk bízott diplomáciai küldetésben mindig a legjóob sikerrel jártak ei.__Mint XIV. Lajos alatt Kerronal kisasszony az angol udvarnál, Louise Mári Gonzaga IV Waldemár lengyel királynál, Koenigsmark Maria Anna XII. Károly svéd királynál és Louise Auguste André Thimotée, kit XV. Lakos küldött az orosz udvarhoz követi minőségben. Méltán mondja Hippel német iró a 18-ik század végén (1792.) hogy a nő a világ világossága, aki Istenfélelmével és igazságszeretetével az államba uj életet tudna önteni. Nálunk 1848. előtt a nemesek özvegyei is szavaztak az országgyűlési követek választásánál. Sőt nem egyszer ők döntötték el a küzdelmet. Így Pulszky Ferencet 1840-ben a sárosmegyei özvegyek juttatták diadalra gróf Dessewffy Auréllal szemben. Kossuth Lajos is mint egy főrendi özvegynek képviselője jutott be először az országgyűlésbe. A most fennáló választási törvény tárgyalásakor 1874-ben, Kállay Ödön, Majoros István és Stanesku Imre képviselők szorgalmazták a nők választójogának dekretálását. 1903-ban pedig Hen- taller Lajos jelentette ki, hogy ő a választói jog kiterjesztésénél indítványt fog tenni a nők választási joga érdekében. Mire Kossuth Ferenc azt a megjegyzést tette, hogy a nők ezen politikai jogai nem ismeretlenek alkotmányunkban, mint ezt a rendi országgyűlések korában a távollevők követeinél és a banderiális özvegyek követküldésénél látjuk. A jelenlegi országos képviselők közül a nők választási jogai mellett vannak Barabás Béla, ki már 1906-ban az erzsébetvárosi választók előtt a nők választójoga hívének vallotta magát, azután Justh Gyula, Benedek János, Szemere Miklós és Pap Tibor. Láttuk az eddigiekből, hogy a nők választási joga nem valami szokatlan tünemény a mi hazánkban. Szerepeltek ők ilyen minőoégben már 1848 előtt a rendiség korszakában is. Ez biztos átmenet gyanánt szolgálhat a jövőre nézve. Erre már több mint két évtized óta meg van törve a jég, egyengetve az ut. Községi törvényünk megengedi, hogy a községi választásoknál a nők is résztvegyenek. Községi virilista is lehet a legtöbb adót fizető nagykorú hajadon, özvegy, vagy törvényesen elvált nő. S ebbeli jogát meghatalmazottja által gyakorolhatja. (1886. XII. t. c.) Nálunk a nők az egyházjogban is szerepet játszanak, amennyiben az evang. egyház zsinati törvényei (42. §.) megengedik, hogy az önálló nők az egyházközségekben szavazati joggal bírjanak. Az állampolgárságról szóló 1879. 50. t. c. a nemzetiségi egyenjogúságról intézkedő 1868. 44. t. c. és a Magyarország és Erdély egyesítésével foglalkozó 1868. 43. t. cikkek pedig férfire és nőre nemi különbség nélkül egyaránt kiterjesztik az ott szabályozott politikai jogokat. ÚJDONSÁGOK. — Ünnepelt tanár. Az ungvári kir. kát. főgimnázium érdemes tanára Pogány Gyula működésének 30-ik évet a lefolyt tanévben töltötte be. A tanári testület a tanév befejeztekor megragadta az alkalmat, hogy Pogány Gyula tanárt, ismert szerénységénél fogva ‘csakis a tanintézet falai között ünnepelje. Medreczky István a tanári kar nevében méltatta az ünnepelt érdemeit, amit az ifjúság lelkes és odaadó oktatásával és szak- tudományának fejlesztésével szerzett. A volt tanítványok nevében pedig Gulovics Tivadar tanár intézett hozzá üdvözlő beszédet. Mindezeket Pogány tanár meghatva köszönettel fogadta. Helyi társadalmunkban tiszteletnek örvendő tanár ün- nepeltetéséből a közönség is szivbeli érzelemmel a részét kivette. — A király gyakorlatok. Végleges megállapítás szerint szeptember hó 12-től 16-ig fognak tartani. A gyakorlaton, mely Felsőzemplénben fog lefolyni, összesen 100,000 ember vesz részt, 15,000 1 óv I, 288 Agyipvrü-fe } nftlőfegyverrel. Kinevezés. A beregszászi törvényszék elnöke Fill Mihály kassai Ítélőtáblát kisegítő szolgát az ungvári járásbírósághoz rendes hivatal szolgává kinevezte. — Bírák kölcsönös áthelyezése. Barna Pál ungvári, — Osvald Károly bártfai járásbiró- sági albiráknak saját kérelmükre áthelyezésükéi Őfelsége megengedte. Bercsényi Nagy Kávéház és Szálloda. kara, este Lányi Gyula zenekara játszik. — Szerdán este Lányi Gyula zenekara mulattatja a vendégeket. — Szombat este 8—12 óra között ugyancsak az ezred zenekara mulattatja a vendégeket. PINDINGER LAJOS, kávéház- és szálloda-tulajdonos.
