Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1910-01-08 / 2. szám

1910. 2. "CT n g v a r i ISI ö z 1 ö n. y 3. oldal. A „Szeretet-nSegylet“ hangversenye. Folyó hó 2-án vasárnap a „Korona“ nagy termében fényes hangversenyben volt része váro­sunk közönségének. A kiváló egyesület ez idén is egy olyan művészi műsort állított össze, mely a legkényesebb műizléseket is bátran kielégíthette. A szép számban megjelent közönség első sorban Haj dune Kiss Ilonának a m. kir. Operaház tag­jának rendezett ovációt, akinek kellemes és isko- ^ lázott hangját sok taps és újrázás honorálta. Kí­sérője Dienzl Oszkár zongoraművész méltó part­nere volt az ének művésznőnek, sőt egy olyan kisérő, mint Dienzl kevés akad az országban. — Magánszámaiban szépen brillírozta művészi tudá­sát, mindössze csak annyi megjegyzésünk volt róla, hogy egy ilyen nagy, és ismert művésztől egy kissé jobban megkonstruált s művészibb prog­ramot vártunk volna. Egyedül Liszt „Valse im- proptu“-ja volt az a szám mely elárulta, hogy nagy művészei állunk szembe, de itt is, — valamint minden számnál a zongora rosszassága erősen feltűnt. — Nem értjük, hogy miért nem fordítanak hangverseny rendezőink gondot a zongorára ? Hisz valóságos kin játszani, pláne egy hivatásos mű- » vésznek egy rossz zongorán ! Nem is képes azt a lelket bele önteni amit akar — mert az érzése lemarad a billentyűkben. Talán felesleges lesz, ha újból dicsérettel emlékezünk meg dr. Hámos Bé­lárié remekül s hatásosan előadott szavalatáról, annyira meleg érzéssel szavalni és olyan hivatásos előadással csakis egy ilyen kiforrott tehetség képes. ' ‘ Székely Sárika monológja úgyszintén megnyerte közönségünk régi szimpátiáját. Ez a bájos kis barna leány oly természetes közvetlenséggel tudja a kö­zönség szivébe magát bele fészkelni, hogy szinte már hiányát is éreznénk, ha egy ilyen művészi előadásról kimaradna. Hangverseny után tánc következett Lányi Gyula bátyánk zenéje mellett, mely jó hangulat­ban reggelig tartott. A művészi estély rendezéséért méltó dicsérettel kell adóznunk dr. Ország Jakabné elnöknőnek és Hámos Aladár titkár urnák, akik mindketten fáradságot s költséget nem kiméivé, buzgólkodtak a művészi est sikerén. Csernek An tat. Most, midőn ismét egy újév küszöbén állunk, újra megragadjuk az alkalmat arra nézve, hogy lapunk érdekében nehány szót intézzünk tisztelt olvasóinkhoz. Hangzatos Ígéretekhez azonban ez alka- ■ lommal sem folyamodunk s csakis arra nézve lom és nem a tánc képezte a gerincet, ezekben váltak ki az igazi ballet táncosnők ; mint az első ily primadonna Camargó és később a bécsi ope­rában feltűnt Tagboma Németországot lázba hozó Barbarina, valamint Eider Fanny, kinek tánemüvé- szetét, még Kossuth Lajos is ismerte és sajátkezű levéllel tüntette ki. A ballet jelenje megint a arrafelé gravitál, hogy a tánc legyen a f® és a tartalom mellékes, így inkább alkalmat adnak megint, a táncos művé­szetnek és a koreográfiának. Koreográfia alatt kell érteni a táncos csopor­tok összeállítását, bizonyos leleményességgel a bal- lerinák elhelyezését, különböző csillagok és egyébb ^ alakulatok képzését. A mostani balletoknál a koreográfia játsza a főszerepet; tartalom édes kevés bennük. Jelenleg a leghatásosabb ballettokat a szt. pétervári opera udvari ballet karja adja elő, mert a táncművészet harmóniájának legtökéletesebb művelői ott szere­pelnek, úgymint: Moszolova Vera és Pavlova Anna a ballet jelenleg élő csillagjai. A tánc főszerepe miatt van a térhódítása az exotikus népek táncai­nak, mint a néger táncosnőknek, akiknek a leg­első csillagjuk: a francia Loie Fuller. Ugyanezek­nek szereplése csak az orfeumok színpadjára szo­rítkozik. Elmondhatjuk tehát, hogy valamint a szín­pad terén is a komoly irányzatú müvek helyett a léha és könnyed cabaret dolgok uralják a szín­falak világát, úgy a ballet terén is a páratlan fan­táziával kigondolt tartalommal csillogó balletek helyett a néger maccics ugrándozásai és az akro- baticus tánemtatványok veszik át, hóditó szere­püket. . K. L. teszünk ígéretet, hogy lapunk irányát jövő­ben is fentartjuk, s hogy törekvésünk ezen- tulra is csak egy lesz, s ez: megyénki és városunk érdekeinek hü képvise­lete. Az „ Ungvári Közlöny“ 31 évi fennállása erős bizonyítékot tesz arról, hogy az irány, melyben lapunkat 31 éven át vezettük, helyes volt; helyes, mert mind­enekelőtt a közérdeket kívántuk szolgálni, menten minden túlzástól, elismerésben része­sítettük az érdemeket és erélyesen felszólal­tunk mindannyiszor, ahányszor csak a kö­zönség jóhiszeműségének kiaknázása céloz- tatott, vagy érdeke forgott kockán. A közügy érdeke fogja ezután is toliun­kat vezetni, mely összegezésében abból áll: a közművelődést és ismereteket előmozdítani; a vármegyei és a városi közélet terén felme­rülő kérdésekhez hozzászólani; ami itt törté­nik mindenről kimeritő és hü tudósitást adni! mezőgazdaság, kereskedelem, ipar érdekeit előmozditani, szóval: megyénk és városunk közönségének javára munkálkodni. Ezek előre bocsátásával kérjük a t. közön­ség szives pártfogását, az előfizetéseknek meg­újítását. Ungvári, 1909. december hó. A szerkesztőség. Az előfizetési feltételek lapunk homlok­zatán olvashatók. ÚJDONSÁGOK.. — Kinevezések a honvédségnél. A király a m. kir. honvédséghez tartalékos hadna­gyokká kinevezte a munkácsi 11. honvéd gyalog­ezredhez : Antalóczy Jánost, Veress Miklóst, Cor- nidesz Bélát, Hegyi Mihályt, Gorzó Gábort, Sár­közi Istvánt, Vida Józsefet, Laczkovics Imrét, Szó­bél Pált, Dobay Eleket, Seiler Ignácot, Kiss Bálintot, Nagy Tót Endrét, Forgács Mihályt, Erdőhegyi Jánost, Plotényi Gézát. — A honvédelmi miniszter Szieber Györgyöt hadapróddá kinevezte. — Az uj szerednyei járás. A szered- nyei főszolgabírói járás újévvel működését meg-9 kezdte. Előzőleg december 29-én tartotta bucsuzóját Minay István ungvári főszolgabíró az újonnan szer­vezett szerednyei járáshoz tartozó községek elöl­járóságaitól. Ez alkalommal a szépen berendezett főszolgabírói hivatalos helyiségekben nemcsak a 20 község elöljárósága körjegyzőikkel együtt, ha­nem a szerednyei járás intelligenciája is teljes számban megjelent, hogy szeretetének és hálájá­nak adhasson kifejezést a távozó főszolgabíró iránt, aki 15 évi főszolgabírói működésében min­denkor a járás érdekeit tartotta szem előtt, s annak jólétén munkált. Minay István meghatottan vett búcsút a községek elöljáróságaitól és az intelli­genciától, de egyúttal örömének adott kifejezést hogy Szerednye vidékének régi óhaja teljesült az uj járás szervezése által, és hogy vezetőül a helyi viszonyokkal ismerős egyént, Kulin Aurélt nyerte főszolgabíróul. Az elöljáróságok nevében Gulácsy János korláthelmeci körjegyző búcsúzott a szere­tett főszolgabírótól. A bucsuzást 30 terítékű bankett követte a Klein Efroim féle vendéglőben, a hol megjelent az egész intelligencia. Az első felkö­szöntőt Kulin Aurél főszolgabíró mondotta Minay Istvánra. Utána szép szavakban köszöntötték még fel a távozó főszolgabírót Petrik Jenő, Zseltvay Gyula, Kende Mihály, Buzinkay Gyula, Nemes József, Török Ferenc, Szabó József. Felköszöntő­ben üdvözölték a járás uj főszolgabiráját Kulin Aurélt, is, aki mint agilis tisztviselő bizonnyára siker­rel fog apostolkodni a járás társadalmi és köz- gazdasági érdekeinek előmozdítása körül. — A Daláraa Szilveszter-estélye. Csekély számú közönség előtt ment végbe a Da­lárda szokásos Szilveszter-esti hangversenye. Pedig jobb látogatási is megérdemelt volna. A műsor minden egyes pontja jól sikerült s kiválóan szép volt a Komjáthy és Griczmann, vonós-quartet kí­séret mellett előadott duettje. A Wusching vonós­négyes vezető szólamát Lányi István jó tónussal adta elő s a férfikarok is sikerültek. A kevés szám­mal részt vett közönség a jól eltöltött estén a Da­lárda uj karnagyát is ünnepelte. — Eljegyzések. Gerő Mór csapi körállat- orvos eljegyezte Grósz Emánuel kisszelmenci földbirtokos leányát, Szerénkét. — Petruska János losonci kereskedő eljegyezte Horálius Idát, Horátius Pál jenkei rk. plébános nővérét. — Tihanyi Domokos jubileuma. Szek- szárdon májusra tervezik Tihanyi jubilenmának megünneplését. Az ünnepély a vármegyeháza ter­mében lesz, ezt ünnepi mise előzi meg, este a tolnai filharmonikusok közreműködésével tánccal egybekötött müvészestély lesz. — Kamarazene-estély. Mint a műsorral együtt már közöltük, az Ungmegyei Nőegyesület ma szombaton rendezi estélyét este 8 órakor a Korona termében. — Az eperjesi jogakadémián a tanév II. felére a beiratások f. ho 19-ig eszközlendők. Az előadások január 23-án veszik kezdetüket. — Eötvös Károly Vngváron. Eötvös Károly f. hó. 9-en d. y. 3 órakor Üngvárra érkezik s itt több napon át a pálóci Horváth család ok­mányait fogja tanulmányozni. Este a Gyöngyösy Irodalmi Társaság és Kereskedelmi Csarnok együttes előadásán résztvesz. Eötvöst ünnepélyesen fogadják az állomáson. Az előadás este 8 órakor kezdődik a Társaskör nagytermében. Belépődíj 1 K. A begyült összeget a Közművelődési Egyesület, a siketnéma imézet és az izr. népkonyha javára fordítják. Eötvösön kívül közreműködik még Szabó Jolánka szavalattal és dr. Komjáthy Lajos énekkel. Az előadást társasvacsora követi ugyanott. — Az amerikai gör. kath. magyar püspökség ügyében az Eperjesi Lapok illetékes helyről azt az értesítést veszi, hogy az ezen állás betöltésére nézve forgalomba került hírek, melye­ket mi is fentartással közöltünk, teljesen alaptala­nok. Az állás Ortinszky Sótér által be van töltve, új állást pedig nem szerveztek, s e tekintetben tár­gyalás a magyar kormány és a római Szentszék közt folyamatban nincs. Alaptalan tehát az a hi- reszletes is, hogy amerikai püspökké dr. Artiiu Mihály orsz. képv., biharói lelkészt neveznék ki. — Zsidó polgármester. Zemplénmegye székhelyén, Sátoraljaújhelyen a napokban polgár- mester választás volt. Két jelölt állott szemben egymással: dr. Bánóczy Kálmán belügyminiszteri titkár és dr. Reichardt Salamon ügyvéd. A vár­megye egyik régi zsentri családjának tagja és egy zsidó fiskális. Az utóbbi lett a város első tisztvise­lője, ámbátor zsidó is, fiskális is. A dolog csak látszólag furcsa és feltűnő. Elvégre, ha Róma polgárai, megválaszthatták dr. Náthán urat polgár- mesterükké, megtehette azt Sátoraljaújhely is, mert valószínűleg arra való érdemes embert nyert meg polgármesterévé. — Eyy régi kastély lebontása. A volt Gróf Buttler-féle dobóruszkai emeletes kastélyt, amely az adatok szerint még 1717-ben épült, le­bontották. A kastélynak remek boltozatai voltak s szárnyas tölgyfa ajtói a fafaragászat remekei. A kastély Gróf Berényi László tulajdona volt, ké­sőbb a Schréter családé, ezután jutott Gróf Butt- ler János tulajdonába, itt kesergett, mert kényszer házasságát, amit Dőry bárónőval kötött, felbontatni nem sikerült. E kastélyban fogadta először Bajor­országból idehozatott Gróf Bultler Sándort, akinek a dobóruszkai, imreghi, bozosi és más birtokait hagyta. E birtokok azonban egy emberöltő alatt gazdát cseréltek, maga Gróf Buttler Sándor utolsó éveit szűk viszonyok között töltötte, amikor a miniszterelnökség sajtóirodájában volt tudósító. Gróf Buttler János, tehát abban a szándékában is csalódott, hogy Sándor gróf egy gazdag grófi di­nasztia megalapítója lesz. Ez már azért sem tör­ténhetett meg, minthogy Gróf Buttler Sándor köl­tekező ember volt, egy magán azon a képviselő választáson, amikor a nagykaposi kerületben Ber- náth Zsigmond ellen magát megválasztatta, 60.000 forintja úszott el az alkotmányos költségekre. — Műkedvelők. A Kath. Legény Egyesület műkedvelői előadása holnap vasárnap délután 5 órakor lesz a róm. kath. elemi iskolában. — Urania. Tegnap e hó 7-én a budapesti Uránia műsoron levő legújabb és óriás sikerű társadalmi szatíráját, a Szegény Gazdagok-al mu­tatták be. Ez a Jókai-féle átdolgozott darabb nagy sikert aratott mozgóképeivel szellemesen megirt

Next

/
Thumbnails
Contents