Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)
1910-02-12 / 7. szám
e. oldal. TT n g v á r I J3Z özlöny 1910. 7. — Városi biztositó. Győr városa a polgárok javainak megóvására városi közbiztositót létesít s már meg is alkotta szabályrendeletét. A győri közbiztositó nem az úgynevezett önbiztositó elvére nem alapítva. Ilyent csak későbbre kon- templálnak, még pedig a többi városok bevonásával. A most megalkotott tervezet arról intézkedik, hogy a város a területén levő összes adótárgyat képező épületeket hivatalból biztosítja tűzkár ellen. Az összes épületeket biztosítás céljából egyenként megbecsülted. Adótárgyát nem tevő épületek és egyéb ciéghe'ő dolgok is bevonhatók a biziositásba, de csak abban az esetben, ha ezt a tulajdonos kívánja. A megejtett becslés alapján a város az összes biztositótársaságok között pályázatot hirdet az összes hivatalból biztosítandó ingatlanokra és ingóságokra., Itt természetesen a magyar biztositó társaságokajánlatai jönnek legelső sorban figyelembe. Gondoskodik a szabályrendelet arról is, hogy amennyiben időközben a városok által fentartott biztosító-társaság létesülne, a biztosítás minden pályázat mellőzésével ennél eszköz- lendő. A dijakat a biztosítások után negyedévi utólagos részletetekben a város fizeti. Tűzkár esetén a kár megbecslésénél a város a maga szakértőjével vesz részt- Az ingatlan tulajdonosának szintén joga van a kárbecslésnél részt venni. A megállapított kárösszeget a biztosítótársaság a város pénztárába fizeti be, ahonnan kiutalják a károsultak. A biztosítási dijakat a város adónegye- denkint közadók módjára szedi be. Ezekből a beszedett dijakból bizonyos mennyiségű szerzési és behajtási jutalék marad meg a városnak, amit a tűzoltó intézmény fentartására és fejlesztésére fordítanak. — Szemgyógyintézet van Miskolcon a csabai utón levő szanatóriumban. — Az Ungvári Népbank közgyűlése. A harmincnyolc év óta fenálló Ungvári Népbank évi közgyűlését f. hó 8-án tartotta, Kende Péter elnöklete alatt. A részvényesek nagy száma volt e közgyűlésen képviselve s azt élénk érdeklődés kisérte. A mérleg és a zárszámadás elfogadása után választás volt, melynek eredménye szerint alelnök lett Benkő József, igazgatósági tagok: Hampel János, Sznislsák Nándor, Dr. Molnár Mór, Dr. Weinberger Salamon, Nebenzahl Mór, Dr. Rácz H. Lajos. A felügyelő bizottságba választatott Mezei Gyula, Nemes Emilt aki Lőcsén lakik felügyelő bizottsági tagságának letételére szólította föl Lévai Mór részvényes, hogy helyét engedné át helyben lakó részvényesnek, Nemes Emil azonban a közgyűlés helyeslése között kijelentette, hogy minden egyes esetben meg fog itt jelenni hogy a fel. bizottság működésében részt vegyen. Egy kis választási kampány is volt; Nebenzahl Mór helyére Flach Jakab megválasztása körül foglalt állást a részvényesek egy csoportja, azonban csak 200 szavazatot lehetett részére biztosítani. Egyébként a kimutatott 63,855 K 37 f tiszta nyereség felosztására nézve elfogadták az igazgatóság indítványát, a fenti összegből kiadatik : a) az ált. tartalékalapra K í4,000, b) a nyugdíjalapra K 1,037, c) igazgatási és tisztviselői jutalékokra K 10,628, d) osztalékra 2000 drb 100 K-ás részvény után részvé- nyenkint 16 K. K 32,000, e) tisztviselők drágasági pótlékára K 1,158, 0 jótékonycélokra K 500, g) 1910. évre előiratott K 4,531. Az intézet élén Dr. Tuchler Sándor igazgató áll, aki rövid időn át tartó működése alatt is igazolta állásra ezen való rátermettségét, amit a múlt évi kedvező üzleti eredmény is igazol. A betétállomány ugyanis 123,000 K. a váltótárca 185,000 K-val emelkedett; az elért 63,855 K 37 f nyereség pedig megengedi az intézetnek, hogy tartalékját 14,000 K-val emelje. A közgyűlés különös elismeréssel kiemelte az Osztrák Magyar Bank Kassai Fiókjának előzékenységét, ami a visszleszámitolási kiadások apadását eredményezte, és lehetővé tette, hogy az üzletfelek hiteligényei méltányosan kielégítve lettek. — A kereskedelmi és iparkamara közbenjárására a kereskedelemügyi m. kir. miniszter a mértékhitelesitési panaszok orvoslására a következő rendeletét adta ki: „A régi előírások szerint készült és hitelesített közforgalmi mértékek és mérőeszközök minden időbeli korlátozás nélkül tovább használhatók, ha azok az 1909. évi január hó 7-én 107226|908. szám alatt kiadott rendeletem 67. §-a értelmében legkésőbben az 1910 év végéig az 1907. évi V. t. c. által előirt időszakos hitelesítés céljából bemutatásra kerültek és amelyekre vonatkozólag ez alkalommal megállapítást nyert, hogy az 1874. évi Vili. t.-c. alapján meghatározott kellékeknek megfelelnek s nem lépik tűi az 1907. évi V. t.-c. által megállapított hibahatárokat. Azok a mértékek és mérőeszközök, melyek az időszakos hitelesítéskor a követeleményeknek a fentiek értelmében meg nem feleltek, kijavításuk esetén az 1910. végéig hitelesítésre újból bemutathatok s hitelesítésük után minden további időbeli korlátozás nélkül tovább használhatók. Egyben értesítem a kamarákat, hogy a mértékjavitással fog lalkozó szakértő iparosaink csekély számára való tekintettel az 1909. évben az ország több helyén mértékjavitó tanfolyamok tartattak s hogy a m. kir. központi mértékügyi intézet utján intézkedtem, miszerint az 1909. évben megtartott első időszakos hitelesítés alkalmával visszautasított régi mértékek és mérőeszközök kijavítására s újbóli hitelesítésére az állami mértékhitelesítő hivatalok által az 1909. évi időszakos hitelesítési körútba eső községbeli felekre nézve kitűzött határidő, a mértékjavitással foglalkozó szakértő iparosaink elégtelen számára való tekintettel, 1910. évi március hó 3l-éig meghosszabbittassék. Végül közlöm a kamarákkal, hogy gondoskodásom tárgyát képezte, hogy a kijavított mértékek és mérőeszközök megvizsgálása s újbóli hitelesítése a feleknek lehetőleg megkönnyittessék. E végből egyidejűleg utasítottam az állami mértékhitelesítő hivatalokat, hogy az esetben, ha a kijavított mértékek és mérőeszközök újbóli hitelesítését a mértékhitelesitő hivataloktól távol, de egy községben lakó felek egyszerre többen kérelmezik, úgy az esetben a 107226—1908. számú rendeletem függelékben foglalt I. számú díjtáblázat különös határozatainak 3-ik pontjában megállapított pótdijak (az első munkanapra 25 korona, minden megkezdett további munkanapért 8 korona) egyszeri felszámítása mellett a helyszínére szánjanak ki s a kijavított mértékeket és mérőeszközöket a kérelmezők által közmegegyezéssel kiszemelt és az illető állami mértékhitelesitő hivatalnak előre bejelentett alkalmas helyiségben vegyék hitelesítés alá. Szabályrendelet tervezet. A szálloda, vendéglő, kávéház, kávétnérés, bodega, korcsma és sörházak gyakorlásáról Ungvár város területén. (Folytatás és vége.) Szállodai szobaasszony és a vendégek kiszolgálatára alkalmazott takarítónők csak 40 éven felüliek lehetnek, kik cseléd törvény szerinti fizetéses cselédeknek tekintetnek, miért is köteles a szálloda (fogadó) tulajdonos ilyen alkalmazottaival bérszerződést kötni, s azt a rendőrhatóságnál az ilyen alkalmazottak bejelentése alkalmával láttamo- zás végett 2 példányban beterjeszteni. B. Vendéglők. 19. §. Vendéglőnek tekintetik azon helyiség a melyben ülő vendégek terített asztalok mellett hideg és meleg ételekkel s a kimérést engedélyben meghatározott italokkal állandóan elláttatnak és kívülről ezen jelzéssel „vendéglő“ van ellátva. 20. §. Vendéglő éjjeli 12 óráig tartható nyitva, melyben a zenélés zár óráig engedtetik meg. 21. §. Vendéglőben a kártyázás tilos. C. Kávéházak. 22. §. Kávéháznak azaz üzlet tekintetik: a) melyben kávé, tea, csokoládé és a kinyert kimérési engedélyben felsorolt szeszes italok éde sitett nedvek és az elősorolt italnemüekkel fogyasztani szokott sütemények mindig kaphatók. b) melyben legalább egy rendes nagyságú teke asztal folytonosan a közönség rendelkezésére áll. c) mely „Kávéház“ felirattal van megjelölve. 23. §. Ungvár város területén a kávéházak száma 10-ben állapittatik meg, mely létszámon felül kávéházi ipar üzésére engedély ki nem adható. 24. §. Ki kávéházi engedélyt nyert az az előbbi szakaszban körülirt következményeknek megfelelni tartozik, különben engedélyét veszti egyúttal jogosított mindennemű nem tiltott játékot kártyával vagy egyéb eszközökkel megengedni valamint üzletében zenéltetni. 25. §. Szerencse játékok a kihágásokról szóló 1879. évi XL. t.-c. értelmében a kávéházakban is tilosak, s ezen törvény 87. és 91. §§-ai értelmében büntetendők. 26. §. Kávéházak reggel 6 órától éjjeli 3 óráig nyitva tarthatók, melyben a zenélés a záróráig engedtetik meg, a záróra semmi körülmények között meg nem hosszabbítható, s azontúl vendégeket kiszolgálni és tovább időzni hagyni még zárt ajtóknál is szigorúan tilos. 27. §. Kártyajáték, a szerencse játék ellenőrzése céljából csak az utcai bejárattal kapcsolatos kávéház helyiségben engedtetik meg. Kártyajáték kávéházzal kapcsolatos vagy ahhoz tartozó mellékhelyiségekben (szeparé) szigorúan tiltatik. 28. §. Kávéházakban a felirói teendőket csak férfi alkalmazottak vagy 40 évesnél idősebb tisz- teséges nő végezheti. D. Kávémérések. 29. §. Kávémérésre szóló engedély egyedül kávé, tea, tej, csokoládé, kimérésére s az ezen italokhoz szükségesek eladására jogosít. 30. §. Tekeasztalok felállítása bárminemű játék kártyákkal vagy egyéb jelekkel, végre a zenélés és dalolás tilos. 31. §. Minden kávémérés kivülről „Kávémérés“ címmel látandó el. „Kávéház“ cim használata tilos. 32. §. A kávémérés esti 9 órakor bezárandó és reggel 5 óra előtt ki nem nyitható. Ezen idő alatt a kávémérő, vendégeket még zárt ajtó megett sem szolgálhat ki. E. Bodegák. 33. §. Bodegának azaz üzlet tekintetik, melyben ülő vendégek hideg ételekkel s a kimérési engedélyben meghatározott italokkal állandóan eT- láttatnak és kivülről ezen jelzéssel „Bodega“ vannak ellátva. 34. §. Bodega üzlet bármilyen más üzlettel össze nem köthető. 35. §. Bodegában melegített kész hentes árun kívül más meleg ételek kiszolgáltatása tilos. 36. §. Bodega nyitva tartása este 10 óráig engedtetik meg és reggel 5 óra előtt ki nem nyithatók, mely időközben a vendégek kiszolgálás* még zárt ajtó mellett is tilos. 37. §. Bodegában zenélés és kártyázás szigorúan tilos. F. Korcsmák. 38. §. Korcsmának tekintetik az a korlátlau italmérési engedélylyel ellátott üzlet, melyben ülő vendégek az engedélyben meghatározott italokkal állandóan elláttatnak és kivülről „Korcsma“ felirattal vannak ellátva. 39. §. Korcsmákban akár hideg, akár meleg ételek kiszolgálása, éjjeli szállásadás, kártyázás, és minden egyéb játék valamint a zenélés tilos. 40. §. A korcsma hitel korlátozásáról szóló szabály nyílt helyen kifüggesztve tartandó. 41. §. Korcsmák este 9 óráig tarthatók nyitva, és reggel 4 óra előtt ki nem nyithatók. G. Sörcsarnokok. 42. §. Sörcsarnoknak olyan üzlet tekintetik, melyben csakis sört mérnek és „Sörcsarnok“ felírással van ellátva. 43. §. Sörcsarnok éjjel 11 óráig tartható nyitva, melyben a zenélés a záróráig engedtetik meg. 44. §. Sörcsarnokban kártyázás tilos. H. Büntető határozatok. Az ezen szabályrendelet ellen vétők, amennyiben cselekményük nem az 1878. évi V. t. c. illetve 1879. évi VL-ik t. c. 72., 73., 74., 76., 78., 85-, 107., 136., 139. §§-ai vagy az 1884. évi XVII. t. c. 155., 156., 157. és 158- §§-ai szerint ítélendő meg, a rendőrhatóság által 40 koronáig terjedhető pénzbüntetés, behajthatlanság esetén az 1879. évi XL. t. c. 22. §-ának rendelkezése értelmében 2 napig terjedhető elzárással büntetendő. 46. §. A kiszabott pénzbüntetések az 1901. évi XX. t. c. 23. §-ának megfelelőleg fele részben a központi állampénztár, l/* részben Ungvár város szegény alapja és 1/i részben Ungvár város munkás és napszámos segély alap javára fordittatnak. Záróhatározatok. 47. §. Mindazok akik ezen szabályrendelet 1. §-ában említett valamely üzletet az 1884. évi október 1-seje előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlásánál e szabályrendelet határozatait megtartani kötelesek. 48. §. Ezen szsbályrendelet életbeléptetésével a Nagyméltóságu m. kir. Belügyminisztérium által 28,807—1887. szám alatt jóváhagyott 68. képv. (1240. ikt.) 1886. számú korcsma, sörház, pálinkamérési, valamint a Nagyméltóságu m. kir. Kereskedelemügyi minisztérium által 79,736—1894. sz. alatt jóváhagyott 164—1893. képv. számú fogadó, vendéglő, kávéház és kávémérés iparok gyakorlá1 sáról szóló szabályrendeletek hatályukat vesztik.
