Ungvári Közlöny, 1910. január-június (32. évfolyam, 1-26. szám)

1910-02-12 / 7. szám

-4. oldii!. 1910. 7. Feljegyzések a hétről. A közigazgatási bizottság keddi ülésén szó­váltás kerekedett Kende Péter s a közbeszóló Thuránszky Tivadar bizottsági tagok között. Kende azzal vágott oda Thuránszkynak : hogy nem sze­reti a papokat. Thuránszky meg azzal riposztiro- zott: hogy ő szereti a papokat, csakhogy termé­szetesen a gyomra nem veszi be a néppárti papokat. # Munkában van a telefon Budapest—Ungvár között. Küszöbön a nagyszerű, dicső képviselő- választás. Azelőtt a kormány a kerületek részére egy jelöltet állított fel. Most 3—3 fejet állít ki kerületenkint, hogy legyen kikből jelöltet szájukize szerint választani; úgy azonban hogy közülök egyiket meg kell választani — helyesebben meg­választani muszáj az egyiket. A nagybereznai kerü­let részére már fel van a három fej állítva, miha­mar a többi kerületek is el lesznek látva a mos­tani alakulás embereiből álló jelöltekkel. Szép tavasz vár reánk, választás és üstökös. Csakhogy az előbbi többet ér, mert murival jár. # A pénzügyigazgató a közig, bizottság ülésén kimutatta, hogy január hónapban kevés adó folyt be, mivel az adófizetők most az ex-lexben utaznak. A pénzügyigazgató is konstatálta, hogy az rózsás állapot, amikor adót fizetni nem muszáj ; hozzá­tette azonban, hogy amikor az uj országgyűlés összeül, az ex-lexnek vége szakad és akkor az adókötelesek ismét érezni fogják a régi közmondás igazságát: hogy — nincs rózsa tövis nélkül. * Por, hamu, semmi leszünk 1 Ezt mondták a híveknek hamvazószerdán, amikor hamuval behin­tették a fejüket. Az emberek a fejüket azért el nem vesztették, hanem jókedvvel betértek Herz söröde- jébe, ahol a vendéglős régi szokás szerint pikáns szósszal leöntött, garnirozott finom heringschmausz- szal traktálta a hívőket. * A szónokok egész sokasága mérkőzött egy­mással a közig, bizottság keddi ülésén, a felett a kérdés felett: hogy kiket terhel a szerednyei apáca­zárda iskola tetőzete kijavításának költsége ? Mi­kor a sok beszéd után csak úgy lihegtek, utolsó szónoknak a luteránus vallásu kir. tanfelügyelő állott elő azzal: hogy az igazság sem benne, sem alatta, se felette nincs az ügyben, hanem valahol azokban az aktákban van, amik az irattárból a tárgyiratok mellé kívánkoznak. A tanfelügyelő kaiser- schnittje után az ügy ezúttal legurult a napirendről. * Befejezést ért a farsang. A kimúló félben lévő álarcosbálokban volt egy kis költészet is. is, ha helytelenül játszottak, vagy rossz életet folytattak. Hylas némajátékost, — mint Sueton feljegyezte, — Augustus császár a prátor óhajtása folytán, palotájának előcsarnokában mindenki sze- meláttára ostoroztatta meg. Szigorúan ügyeltek arra, hogy midőn a szí­nész föllép, alázatos legyen, meghallgattatásért esengjen, meghajtott térddel s tiszteletteljes kéz­tartással várja a bírák határozatát, mig az elő­adásra jelt adtak. „Uraim 1 kegyes kihallgatásért esedezek“, — volt a rendes szólásforma. A nézőközönség elégületlenségének kifejezé­sét a színésznek türelemmel kellett hallgatni. Eddig leginkább oly irók jegyzeteiből merí­tettünk, kik Krisztus előtt éltek vagy legalább nem voltak keresztények; ezek tehát leghívebb bizony­ságot tesznek arról, hogy a később élő nemzetek­nél is uralgó előítélet nem csupán a kereszténység kezdetével keletkezett: a ré-giektől öröklött gyön- geség volt az. Midőn Konstantin keresztény lett, a biroda­lom székhelyét Byzazcba tette át. A több mint négy századon át üldözött egyház lett ekkor az egyedül uralkodó ; a bálványokkal telt egyházakat bezárták vagy az igaz isten tiszteletére alakították át. A kötelességükhöz hiv püspökök oda törekedtek, hogy a hívek buzgóságát fokozzák s jó példával járjanak elől, a legfeddhetlenebb életet élték. Könnyen ki­magyarázható ebből, hogy nekik a világias szín­művek szemlélése nem volt megengedve s ők magok is különösen őrizkedtek attól. Itt legyen szabad idéznünk Tertullian és Cy­prian lelkészeknek szigorú nézletétől eltekintve, Az ember tegezhette a legbájosabb és leg­előbbkelő nőket. Nekem mindig jól esik, ha általánosan tisztelt nőkkel oly bizalmasan cseveghetek. Az álarc a lehető legdemokratikusabb intézmény s a szabad­ság, meiy vele jár, bizonyos idegen frivol ingert kölcsönöz neki. Egészen bátran súgod fülébe : — Szeretlek! És sohasem lett volna bátorságod megval- lani, hogy: — Szeretem önt! Ez a „te“ szónak sajátságos varázsa, bü- bája. Az emberek érzik a vágyat — bizalmaskodni. A hosszú selyem-uszály és a diadém nagyon is imponál. A dominó kedélyesebb, nem parancsol tisz­teletet s a tegezés privilégiumában részesít. Akárhány nőtől hallottam, hogy sehol sem mulattak olyan jól mint álarcos vigalmakon. Nekik is jól esik „per tu“ beszélni a férfiakkal. * A nő álarcban a legszeretetreméltóbb. És ez nem akar gorombaság lenni. Álarc nélkül a nő ostromot vár, álarcba avan- ce-okat csinál. Maszk nélkül udvarokat magának, maszkban udvarol nekünk. Mikor az álarcot leteszi, ez előnyök meg­szűnnek. * Dialóg. — Aztán valóban szeretsz? — Esküszöm ! — Az nem ér semmit ? — Hát mivel bizonyítsam be ? — Fizess egy vacsorát I * Másik dialóg. — Akarsz velem vacsorálni ? — Mily szemtelenség. En tisztességes nő vagyok ! —• Ugyan ne izélj már! Pezsgős vacsorát fizetek ! — Hát mért nem mondtad azt mindjárt! * Ha a különböző mulatságokat nekem kellene elkeresztelnem, a következő terminológiát állítanám föl : A privát-soaré : „Choufleuri ur otthon lesz.“ A felekezeti bál: „Előítélet és fölvilágosultság.“ A nyilvános bál: „Fenn az ernyő, nincsen kas.“ A zártkörű bál: „Nemes és polgár.“ A zsur : „A rágalom iskolája.“ Falusi bál: „Tiz leány és egy férj sem.“ Paraszt-bál: „Éljen az egyenlőség.“ Nőegyleti bál: „A haramiák." Bál az Erzsébetben : „A proletárok.“ Álarcos bál: „Ármányés szerelem.“ Minutius Felix véleményét: „Aszinész vagy a há­zasságtörést tünteti elő vagy arra céloz.“ És itt sajnos, a francia modern színpad jut eszünkbe, melyen a színművek tárgyait házasságtörés képezi és a melynek repertoire-jából több mint háromszáz darab ily irányú színművet lehet fölmutatni. Egy római törvénycikk tiltotta a senator csalá­dokhoz tartozóknak színészekkel vagy azokhoz kö­zel viszonyban állókkal kötni házasságot. E tilalom a senator családok női ivadékaira is vonatkozott. A férjnek meg volt engedve valamely szinész éle­tét kioltani, ha azt házánál házasságtörésen kapta; egy más törvény szerint a katona, ha szinész lett, halállal bűnhődött. Továbbá törvényes okul szol­gált az elválásra, ha valamely nő, férjének enge­délye nélkül a színházat látogatta, úgy szintén tör­vényes ok volt az örökségből kitagadásra, ha va­lamely gyermek, szülei beléegyezése nélkül színészi pályára lépett. Azonban gyakran megsértették magok az ural­kodók is a fennállott vagy általuk alkotott törvé­nyeket, mint pl. Augustus, ki a többi közt Labe- rius római lovagot kényszeritette, hogy mint szinész nyilvánosan lépjen föl a deszkákra, mi által ő pol- gárilag meg lett gyalázva. Noha a diktátor őt újra lovagi ranggal ajándékozta meg, mindazonáltal megsértett becsülete a közvélemény előtt nem volt többé helyreállítható. Cicero, ki Rosciusnak benső barátja volt, ezzel azáltal akarta fensőbbségét éreztetni, hogy a színházban a szomszédságába esett helyet tőle gúnyosan megtagadta. ÚJDONSÁGOK. — Áthelyezés. A vallás és közoktatásügyi miniszter Zánk Gergely ungvári kir. kath. főgim* náziumi rendes tanárt a székesfehérvári állami fő' reáliskolához áthelyezte. • —- Lemondás. Dr. Reisman Arnold az ungvári orth. izr, hitközség elnöke, ez állásáról lemondott. Azonban a hitközség képviseletének f. hó 8-iki rendkívüli közgyűlése a lemondást nem- vette tudomásul és óriási lelkesedés mellett, kül- döttségileg a lemondás visszavonására kérte fel az elnököt, akit így sikerült a hitközség élén továbbra is megtartani. — Óvónői kinevezés. A vallás- és közok­tatásügyi miniszter Farkas Etelka okleveles kisded­óvónőt, a budapesti III-ik számú állami kisdedóvó­nővé nevezte ki. — Esküvő. Dr. Tahv Endre tb. főszolga­bíró, Ungvármegye aljegyzője, f. hó 7-én vezette oltárhoz a r. kath. templomban Czibnr Erzsébetet, Czibur Vilmos műszaki főtanácsos leányát. Az esküvőn sokan megjelentek a templomban. A nász­népet az orgona hangja, majd karének fogadta a templomban. Az esketési szertartást Tahy Ábris r dobóruszkai plébános, a vőlegény nagybátyja vé­gezte, aki beszédet intézett a fiatal párhoz. Tanú­ként szerepeltek Czibur László ezredes és Tahy Jakab miniszteri osztátytanácsos. Nászasszonyok Tahy Istvánná és Kende Zsigáné, nyoszolyoleányok és vőfélyek Tahy Erzsi és Czibur Sándor, Lehoczky Agatha és Kende Csaba voltak. Az esküvő után lakoma volt a menyasszony szülői házánál. — Hamvazó szerda. Karnevál herceg idei uralkodása a szokottnál is rövidebb volt. Alig ült fel a trónra, máris leszóllitották őt a bünbánat hamvazkodó hívei. Szerdán már alázatosan haj­lottunk meg az Ur szolgái előtt, kik gyarló földi voltunk emlékeztetésére hamuval illették a hívek haját, homlokukat. Nyakunkon a böjt, mire 40 napi várakozás után március 27-én a husvétot ünne-^ peljük. T — Kereskedelmi estély. A kereskedők mai esti táncmulatsága ugylátszik nagy sikerrel fog lezajlani. Előkelő és nagy publikum készül a megjelenésre. Lányi Gyula zenekara ez alkalommal Csernek Antal munkatársunknak, ennek a vérbeli művésznek 2 zeneszámát fogja bemutatni. — Az erdészeti altisztek mulatsága. Az ungvári m. kir. főerdőhivatalhoz tartozó altisztek segitő-egyesületük alapja javára f. hó 5-én tartották meg a savanyuvizi vendéglő helyiségében táncvi­galmukat. A mulatságra az erdőmérnöki tisztikar majdnem teljes számban családostól megjelentek. Továbbá számosán a helyi társadalom köréből is elősegítették a táncmulatság sikerét. — Vetőmag beszerzése. Mint értesülünk, uj termésű lucernából az idén közel sincs annyiT'Á a mennyi szükséges. Sok felől fognak azért olyant ajánlani, mely régi maggal és értéktelen Turkesz- tánival lesz keverve. Répamagból a szükségletnek alig termett ‘|3-ad része. Hogy mi mindent fognak megpróbálni csiraképes, fajazonos répamag gyanánt eladni a gazdáknak, arról sokat lehetne írni. Ily körülmények között óriási fontossága van a véde­kezésnek, mely első sorban abból áll, hogy ne induljanak a látszólagos alacsony árak után, ha­nem ügyeljenek az áru minőségére. Ugyanis a magas árak minden esetre arra késztetnek egyes magelárusitókat, hogy régi, csiraképtelen mag hozzákeverésével alacsonyabbra szállítsák le az árt s igy természetesen az értéket is, miáltal ol­csóbb árakat szabhatnak. Ezért ajánljuk, hogy gazdáink az idén a legmesszebbmenő garanciát kössék ki úgy gazdasági, mint kerti magvak be- *" vásárlásánál s különösen a külföldi cégektől kö- követeljék, hogy szavatoljanak a magyar mező­rendőrségi törvények szerint, különben nem lehet tőlük kártérítést kapni. Hogy azonban eleje vétes­sék a sok kellemetlenségnek és súlyos károknak, legajánlatosabb hazai céget igénybe venni mint p. o. a közkedvelt Mauthner Ödön cs. és kir. ud­vari magkereskedését Budapesten, mely cég becsü­letben áll fenn már 36 éve és különben is be van igazolva, hogy a Mauthner-féle magvak a legjob­bak és azokban még soha senki sem csalatkozott. — A kassai kereskedelmi és iparka­mara következőket teszi közhírré : A Goldberger Erzsébet által az óbudai kékfestőgyár felvirágzásá­nak emlékezetére tett alapítvány 2400 koronát ki­tevő kamataira a kereskedelemügyi miniszter ur pályázatot hirdet. A fenti kamatösszegből 8 egyen- (, kint 300—300 koronás, valamint a múlt évi pályá- ' zat alkalmából felszabadult még két egyenkint — Ungvári Közlöny

Next

/
Thumbnails
Contents